A KÍVÜLÁLLÁS PERSPEKTÍVÁI A KORTÁRS MAGYAR IRODALMI SZÖVEGEKBEN – KOMPARATISZTIKAI ÉRTELMEZÉSEK

  • Sarolta KULCSÁR
Kulcsszavak: kívülállás, idegenség, identitás, metalepszis, decentralizáció

Absztrakt

A doktori értekezés címét (A kívülállás perspektívái a kortárs magyar irodalmi szövegekben – komparatisztikai értelmezések) a kutatáshoz tudatosan összeválogatott és értelmezett szövegek ihlették. A szövegértelmezések a karakterekre és a határszituációk szempontjaira, valamint az idegenség és a kívülállás elméleti elkülönítésére összpontosítanak. A kívülállás egyfajta gyűjtőfogalomként interpretálható, amely olyan keretrendszert alkot, ahol a reprezentáció és az önreprezentáció kiemelkedő szerephez jut. A kutatómunka előterében a kortárs magyar irodalmi szövegek állnak, amelyek összeszövődnek az irodalmi hagyománnyal. 1908-ban Móricz Zsigmond megírta a Hét krajcár című novelláját. A szöveg hatására a magyar irodalomban átértékelhető a koldus szerepe, az intertextuális interpretáció tehát a mai magyar irodalom kolduskarakterei kapcsán elengedhetetlenné válik. A dolgozat kívülálló karakterként vizsgálja a koldust, a hajléktalant, az örökbe fogadott gyermeket, ugyanakkor kitér a csonka család, a marginalitás, a lecsúszott egzisztenciák problémakörére, illetve ezek aktuális elméleti megközelítésére, világirodalmi összefüggéseire. Az elméleti apparátust főként Julia Kristeva, Jacques Derrida, Gordon Willard Allport, Gérard Genette, Darabos Enikő, Tapodi Zsuzsa, Slavoj Žižek, Bókay Antal, Fried István, Vladimir Gvozden és további szer-zők munkái képezik. A kutatás tárgya a kívülállás problémája és elméleti perspektívája, módszere pedig elsősorban a komparatív módszer. A kutatómunka eredményeképpen nyilvánvalóvá válhat a kívülállás fogalmának komplexitása, továbbá a vizsgált karakterek sokszínűsége. Mindezek nyomán egy tipológia kidolgozására vállalkozik a dolgozat, ilyen jellegű összehasonlító kutatás, valamint felosztás/besorolás eddig még nem készült a kortárs magyar irodalmi szövegek kapcsán.

Információk a szerzőről

Sarolta KULCSÁR

Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskola Újvidék, Szerbia

Hivatkozások

Diószegi Ágnes. 2017. Porcicák. Zenta: zEtna–Basilicus Kiadó.
Kontra Ferenc. 2018. Az álom hídja. Budapest: Magyar Napló.
Mészöly Miklós. 1975. Koldustánc. In Uő. Alakulások, szerk. Márvány Judit. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Modisane, William. 1967. A koldulás méltósága. In Uő. Égtájak 1967, szerk. Wyndham, J.– Hermlin, S.–Dahl, R.–Nowak, T.–Wain, J.–Updike, J.–Simenon, G. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Móricz Zsigmond. 1964. Hét krajcár. In Uő. Az úr a tornácon, szerk. Elek I. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó.
Ottlik Géza. 1996. A karácsonyi néma. In Uő. Ottlik: Emlékkönyv, szerk. Kelecsényi, L.–Háy, J. Budapest: Pesti Szalon Könyvkiadó.
Szathmári István. 1994. A város és a költő. Üzenet 25. 9.
Tóth Krisztina. 2009. Hazaviszlek, jó? Budapest: Magvető Kiadó.
Tóth Krisztina. 2015. A lány, aki nem beszélt. Budapest: Móra Könyvkiadó. Irodalom
Bálint Péter. 2009. Utazás és idegenség. Budapest: Kortárs Kiadó.
Beller, Manfred–Leerssen Joep. szerk. 2014. Imagológia: A nemzeti karakterek kulturális konstrukciói és irodalmi reprezentációi. Kolozsvár: Scientia Kiadó.
Béri Etelka. 2011. Kívülállás – Julia Kristeva: Önmaga tükrében idegenként. Jelenkor 54 (9): 987.
Bókay Antal. 2002. Posztkultúra és irodalomtanítás. Iskolakultúra 11. 84–85.
Csobánka Zs. Emese. 2016. A „kortárs szemléletű” irodalomtanítás. Alföld 11. 71–81.
Gyenge Zoltán. 2015. A filozófiai „más”. Korunk 26 (9): 38–45.
Hima Gabriella. 2003. Az idegen-tapasztalat módozatai az Esti Kornél utazástörténeteiben. In Antropológia és irodalom: Egy új paradigma útkeresése, szerk. Biczó G. 366–372. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Kristeva, Julia. 2010. Önmaga tükrében idegenként. Budapest: Napkút Kiadó.
Lamár Erzsébet. 2013. Szavak és határok: Az idegenség tapasztalata Derridánál. International Relations Quarterly 4. 1–6.
N. Kovács Tímea. 2007. Helyek, kultúrák, szövegek: A kulturális idegenség reprezentációjáról. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Rapos Nóra et al. 2011. Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Tapodi Zsuzsa. 2011. Imagológia: Egy ősi gyakorlat megújuló megközelítésben. Létünk 4. 42–46.
Tapodi Zsuzsa. 2017. Szövegekben csemegézve. Csíkszereda: Státus Kiadó.
V. Gilbert Edit. 2011. Centrum, decentrum, periféria, provincial: Helyek megélése és kibeszélése pécsi közösségi terekben. Acta Sociologica 4 (1): 165–172.
Megjelent
12. 03. 2020.
Folyóirat szám
Rovat
DOKTORI VÉDÉSEK EXPOZÉI