VÁROSOK A KIEGYEZÉS ELŐTT ÉS A MODERN VÁROS 1867 ÉS 1918 KÖZÖTT
Szemelvények a Városok az Osztrák–Magyar Monarchiában: Városszövet- és várostipológia (1867–1918) című kötetből
Absztrakt
A tanulmány a Városok az Osztrák–Magyar Monarchiában: Városszövet- és várostipológia (1867–1918) monográfia két fejezetének részeiből áll össze, amely 2019 végén jelenik meg a Terc gondozásában. A tanulmány bemutatja a Magyar Királyság kiegyezés (1867) előtti várostípusait, elemzi a Habsburg Közép-Európa modern városai kialakulását, fejlődéstörténetük mérföldköveit. A leírás egyben várostörténeti összefoglaló is. A tanulmány kitér az épített környezet és a városszerkezet kapcsolatára is az 1867-et megelőző időszak városai esetében, a modern várost az infrastruktúra és a várostervezés fejlődése keresztmetszetében magyarázza. A „modernség szimbólumai” (Moravánszky 1998) meghatározták az 1867 és 1918 közötti időszak városképét és városszerkezetét. A kor városképében találhatóak olyan minták, amelyek a szerkezettel együtt értelmezve ismétlődő mintának tekinthetők, ezzel szemben az 1867-et megelőző időszakot a természeti táj által meghatározott városkép és az épített környezet határozta meg.
Hivatkozások
Enyedi György. 1984. Az urbanizációs ciklus és a magyar településhálózat átalakulása. Akadémiai székfoglaló, 1982. dec. 6. In Értekezések, emlékezések. 14–15. Budapest: Akadé-miai Kiadó.
Hanák Péter szerk. 1978. Magyarország története, 1890–1918. 7/1–2. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kovács Endre szerk. 1979. Magyarország története 6/2. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Laubner Gyula. 1905. Nyugatmagyarországi Híradó, szept. 28. 17 (220): 1–2.
Melega Miklós. 2012. A modern város születése: Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában. Szombathely: Vas Megyei Levéltár.
Moravánszky Ákos. 1998. Versengő látomások: Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák–Magyar Monarchia építészetében 1867–1918. Budapest: Vince Kiadó.
Pölöskei Ferenc. 1992. A városok jogállása a kiegyezés korában. In Levéltári Szemle 62 (2): 18–26.
