TANTALOSZ, ENDÜMION ÉS MELINDA
Széljegyzet Nádasdy Ádám Bánk bán-fordításához
Kulcsszavak:
Bánk bán, mitologéma, Nádasdy Ádám
Absztrakt
A jelen tanulmány a Bánk bán egy szöveghelyével foglalkozik Nádasdy Ádám új fordításához kapcsolódva. Nádasdy Ádám fordítása jelentős filológiai teljesítmény, a Bánk bán-kiadások fontos darabja, amely megoldásaival jelentős mértékben inspirálja a szövegértelmezést. A tanulmány a drámaszöveget összeolvassa Katona József költeményeinek párhuzamos helyeivel, elsősorban a közös mitológiai utalások felfejtése céljából. A Tantalosz-mítosz Bánkhoz, Endymion Ottóhoz kötődik, s mindkettő együttesen Melindához, aki a Hold-alteregót magára öltve őrült beszédében hitvesként való újjászületését szeretné megélni. A mitikus vonulat a mű filozofikus jelentésrétegeihez vezetheti az értelmezést.
Hivatkozások
Debreczeni Attila. 2009. Tudós hazafiak és érzékeny emberek. Budapest: Universitas.
Fried István. 1991. A lírikus Katona József. Forrás (11): 53–58.
Nagy Imre. 2014. A magyar Lucretia: A nők elleni erőszak témája és a Bánk bán harmadik felvonása. In Drámák határhelyzetben I., szerk. Brutkovszky Gabriella, Demeter Júlia, N. Tóth Anikó, Petres Csizmadia Gabriella. 275–299. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara.
Nagy Imre. 2019. A „kétnyelvű” Bánk bán. Nádasdy Ádám szövegkiadásáról, irodalomtörténeti nézőpontból. Verso (2): 96–107.
Fried István. 1991. A lírikus Katona József. Forrás (11): 53–58.
Nagy Imre. 2014. A magyar Lucretia: A nők elleni erőszak témája és a Bánk bán harmadik felvonása. In Drámák határhelyzetben I., szerk. Brutkovszky Gabriella, Demeter Júlia, N. Tóth Anikó, Petres Csizmadia Gabriella. 275–299. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara.
Nagy Imre. 2019. A „kétnyelvű” Bánk bán. Nádasdy Ádám szövegkiadásáról, irodalomtörténeti nézőpontból. Verso (2): 96–107.
