THE STYLISTIC FEATURES OF ART NOUVEAU IN THE EARLY NOVELS OF CSÁTH GÉZA
Abstract
Art Nouveau can be interpreted as a general, all- European movement of the late 19th century art rejuvenation, but also as a stylistic orientation. Artistic works created during their existence often are not homogeneous in their style, but show a specific mixture of the trends of the era. However, its typical features include decorativity and stylization. The paper illustrates the features of the Art Nouveau style by examining the texts of the short stories of Géza Csáth’s early pathway, The Magician’s Garden and and The Deputy Judge’s Family and Other Stories, and outlines the verbal and visual intermediality in literature. Géza Csáth’s use of Art Nouveau language is characterized by the use of decorative motifs, the use of sensual sensations with decorative motifs, in which the basic motifs of secessionist literature (flower, garden, death, seduction) also appear in his texts.
References
Bagyinszki Zoltán–Gerle János. 2008. Alföldi szecesszió. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.
Broch, Hermann. 1988. Hofmannsthal és kora. Szecesszió vagy értékvesztés? Budapest: Helikon Kiadó.
Csáth Géza. 1908. A varázsló kertje (online). Budapest: Deutsch Zsigmond és társa. http://mek.oszk.hu/00600/00634/00634.htm (2017. dec. 21.)
Csáth Géza. 1909. Az albíróék és egyéb elbeszélések (online). Budapest: Schenk. http://mek.oszk.hu/00600/00634/00634.htm (2017. dec. 21.)
Csáth Géza. 1977. Ismeretlen házban. II. kötet: Kritikák, tanulmányok, cikkek (online). Újvidék: Forum Könyvkiadó. http://mek.oszk.hu/04900/04922/html/ (2018. ápr. 06.)
Diószegi András. 1967. A szecesszióról. Irodalomtörténeti Közlemények, (2): 151–161.
Dobos István. 1987. Racionalitás és misztikum. A novellaíró Csáth. In Dér Zoltán szerk. Emlékkönyv Csáth Géza születésének századik évfordulójára. 59–70. Szabadka: Életjel Kiadó.
Eisemann György. 1987. Prófécia és szépségeszmény a szecesszióban. Vigilia, (10): 782–789.
Füzi Izabella–Török Ervin. 2006. Verbális és vizuális intermedialitás: törés, fordítás vagy párbeszéd? In Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. Szeged. http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Magyar/58F%FCzi/Vizu%E1lis%20%E9s%20irodalmi%20narr%E1ci%F3%20(E)/tankonyv/tartalom.html (2018. jún. 09.)
Halász Gábor. 1939. Vázlat a szecesszióról. Nyugat, 10. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00645/20781.htm (2018. márc. 25.)
Hanák Péter. 1988. A Kert és a Műhely. Budapest: Gondolat.
Kibédi Varga Áron. 1997a. A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei. Ford. Somlyó Bálint. In Kép – Fenomén – Valóság. Szerk. Bacsó Béla. 300–320. Budapest: Kijárat Kiadó.
Kibédi Varga Áron. 1997b. A realizmus alakzatai (Zeuxistól Warholig). Ford. Házas Nikoletta. In Az irodalom elméletei IV. Szerk. Thomka Beáta. Pécs: Jelenkor.
Koval Erika. 1987. A szecesszió és Csáth Géza. A szecesszió nyelvi jegyei Csáth korai novelláiban. In Dér Zoltán szerk. Emlékkönyv Csáth Géza születésének századik évfordulójára. 71–89. Szabadka: Életjel Kiadó.
Lukács György. 1972. Az utak elváltak. In Pók Lajos szerk. A szecesszió. 500–502. Budapest: Gondolat.
Lyka Károly. 1902. Szecessziós stílus – magyar stílus. Művészet, 3. 164–181. http://epa.oszk.hu/00000/00009/00003/muveszet_01_magyarstilus.htm (2018. márc. 25.)
Pók Lajos. 1967. Megjegyzések a szecesszió történeti szerepéről. Filológiai Közlöny, 13. (3–4): 214–217.
Pók Lajos szerk. 1972. A szecesszió. Budapest: Gondolat.
Szőnyi György Endre. 2013. A szövegen belül és kívül, avagy a kultúra medialitása. MANYE, Vol. 9. 60–73. Budapest–Szeged: MANYE–Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Vargha Kálmán. 1973. Álom, szecesszió, valóság. Tanulmányok huszadik századi magyar prózaírókról. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
