A SZECESSZIÓ STÍLUSSAJÁTOSSÁGAI CSÁTH GÉZA KORAI NOVELLISZTIKÁJÁBAN
Absztrakt
A szecesszió egyaránt értelmezhető a 19. század végi művészeti megújulás általános, egész Európát átfogó mozgalmaként, ugyanakkor stílusirányzatként is. A fennállása alatt született művészeti alkotások stílusukban gyakran nem homogének, hanem a korszak irányzatainak sajátos elegyét mutatják. A szecesszió tipikus jellemvonásai közül a dekorativitás és a stilizálás emelhető ki. A tanulmány a szecessziós stílus jellemzőit Csáth Géza korai pályaszakaszának novellái, A varázsló kertje és Az albíróék és egyéb elbeszélések című novelláskötetek szövegeinek vizsgálata alapján szemlélteti, valamint kitér az irodalomban jelentkező verbális és vizuális intermedialitásra. Csáth Géza szecessziós írói nyelvhasználatát a dekoratív jelzők, a díszítőmotívum funkciójú érzéki érzetek használata jellemzi, amely mellett szövegeiben a szecessziós irodalom alapmotívumai (virág, kert, halál, csábítás) szintén felbukkannak.
Hivatkozások
Bagyinszki Zoltán–Gerle János. 2008. Alföldi szecesszió. Debrecen: Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.
Broch, Hermann. 1988. Hofmannsthal és kora. Szecesszió vagy értékvesztés? Budapest: Helikon Kiadó.
Csáth Géza. 1908. A varázsló kertje (online). Budapest: Deutsch Zsigmond és társa. http://mek.oszk.hu/00600/00634/00634.htm (2017. dec. 21.)
Csáth Géza. 1909. Az albíróék és egyéb elbeszélések (online). Budapest: Schenk. http://mek.oszk.hu/00600/00634/00634.htm (2017. dec. 21.)
Csáth Géza. 1977. Ismeretlen házban. II. kötet: Kritikák, tanulmányok, cikkek (online). Újvidék: Forum Könyvkiadó. http://mek.oszk.hu/04900/04922/html/ (2018. ápr. 06.)
Diószegi András. 1967. A szecesszióról. Irodalomtörténeti Közlemények, (2): 151–161.
Dobos István. 1987. Racionalitás és misztikum. A novellaíró Csáth. In Dér Zoltán szerk. Emlékkönyv Csáth Géza születésének századik évfordulójára. 59–70. Szabadka: Életjel Kiadó.
Eisemann György. 1987. Prófécia és szépségeszmény a szecesszióban. Vigilia, (10): 782–789.
Füzi Izabella–Török Ervin. 2006. Verbális és vizuális intermedialitás: törés, fordítás vagy párbeszéd? In Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. Szeged. http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Magyar/58F%FCzi/Vizu%E1lis%20%E9s%20irodalmi%20narr%E1ci%F3%20(E)/tankonyv/tartalom.html (2018. jún. 09.)
Halász Gábor. 1939. Vázlat a szecesszióról. Nyugat, 10. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00645/20781.htm (2018. márc. 25.)
Hanák Péter. 1988. A Kert és a Műhely. Budapest: Gondolat.
Kibédi Varga Áron. 1997a. A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei. Ford. Somlyó Bálint. In Kép – Fenomén – Valóság. Szerk. Bacsó Béla. 300–320. Budapest: Kijárat Kiadó.
Kibédi Varga Áron. 1997b. A realizmus alakzatai (Zeuxistól Warholig). Ford. Házas Nikoletta. In Az irodalom elméletei IV. Szerk. Thomka Beáta. Pécs: Jelenkor.
Koval Erika. 1987. A szecesszió és Csáth Géza. A szecesszió nyelvi jegyei Csáth korai novelláiban. In Dér Zoltán szerk. Emlékkönyv Csáth Géza születésének századik évfordulójára. 71–89. Szabadka: Életjel Kiadó.
Lukács György. 1972. Az utak elváltak. In Pók Lajos szerk. A szecesszió. 500–502. Budapest: Gondolat.
Lyka Károly. 1902. Szecessziós stílus – magyar stílus. Művészet, 3. 164–181. http://epa.oszk.hu/00000/00009/00003/muveszet_01_magyarstilus.htm (2018. márc. 25.)
Pók Lajos. 1967. Megjegyzések a szecesszió történeti szerepéről. Filológiai Közlöny, 13. (3–4): 214–217.
Pók Lajos szerk. 1972. A szecesszió. Budapest: Gondolat.
Szőnyi György Endre. 2013. A szövegen belül és kívül, avagy a kultúra medialitása. MANYE, Vol. 9. 60–73. Budapest–Szeged: MANYE–Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Vargha Kálmán. 1973. Álom, szecesszió, valóság. Tanulmányok huszadik századi magyar prózaírókról. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
