A SENKI-, SEHOL-, SOHA-LÉT VIDÉKI/VILÁGI ÁLLOMÁSAI

  • Orsolya BENCSIK
Kulcsszavak: Juhász Erzsébet, konstantinović-i vidékiségkoncepció, elvágyódás, marginalitás, hiperérzékenység

Absztrakt

Juhász Erzsébet Senki sehol soha című prózakötetét – a vidékiségaspektusokkal összekapcsolva – vágyfilozófiai horizontból (Sartre és Lévinas nyomán) elemzem, így a kötet egyik központi kategóriájává válik az átmenetiség. Juhász elvágyódásprózái a saját és az idegen, az e világi és a túlvilági, a jelen és a múlt, a sehol- és a máshol-lét között oszcillálnak. A (vidéki, kisebbségi) létezés bezártságtapasztalatának feltárása a zsákutca mint tér és poétikai alakzat segítségével valósul meg, melynek során a Juhász Erzsébet-i létmetafora mellett Aaron Blumm szövegmetaforája is dialógusba lép. Másrészt – a Tolnai Ottó-párhuzamokon túl – az ócskásbolt metafora nyitja meg az utat annak állításához, hogy a soha, a sehol és a semmi kategóriák a peremlét par excellence rekvizitumai. A prózakötet elmúláskoncepciójával, történelmi dimenziójával (a vidék történelemtagadásával), valamint a Juhász Erzsébet-i hiperérzékeny próza egyéb elméleti (Blanchot, Merleau-Ponty) és szépirodalmi (Sylvia Plath, Samuel Beckett) kapcsolódási pontjaival szintén foglalkozom.

Információk a szerzőről

Orsolya BENCSIK

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszék Szeged, Magyarország

Hivatkozások

Balassa Péter. 1986. A csapda koreográfiája. Jelenkor, február.
http://dia.pool.pim.hu/html/szakirodalom/krasznahorkai_laszlo/krasznahorkai_balassa_a_csapda.htm (2018. jún. 3.)
Bányai János. 1999. Törmelék: a (perem)vidék rekvizitumai (Juhász Erzsébet: Senki sehol soha). Híd, LXIII (9–10): 563–569.
Beckett, Samuel. 1987. Molloy. In Molloy – Malone meghal – A megnevezhetetlen. Ford. Török Gábor. 7–228. Budapest: Magvető.
Blanchot, Maurice. 2005. Az irodalmi tér. Ford. Lőrinszky Ildikó. Budapest: Kijárat.
Blumm, Aaron. 2006. Csáth kocsit hajt. Újvidék: Forum.
Blumm, Aaron. 2011. Biciklizéseink Török Zolival. Budapest: JAK-Prae.hu.
Deleuze, Gilles–Guattari, Félix. Rizóma. 1996. Ford. Gyimesi Tímea. Ex Symposion (15–16).
http://www.c3.hu/~exsymposion/HTML/fu/deleuze/foszoveg.htm (2018. jún. 5.)
Deleuze, Gilles–Guattari, Félix. 2009. Kafka. A kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsonyi Judit. Budapest: Qadmon.
Diós István–Dr. Viczián János szerk. 1993–2004. Magyar Katolikus Lexikon. Budapest: Szent István Társulat. http://lexikon.katolikus.hu/L/l%C3%A9lekharang.html (2018. máj. 29.)
Harkai Vass Éva. 1992. Énekes Krisztina suhanása. Híd (10): 796–799.
Hózsa Éva. 2009. Az intertextualitást működésbe léptető novellapárok/novellakapcsolások. In A novella Vajdaságban. 137. Újvidék: Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium.
Juhász Erzsébet. 1992. Senki sehol soha. Újvidék: Forum.
Juhász Erzsébet. 1993. Esti följegyzések. Egy évad a balkáni pokolból. Újvidék: Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság–Forum.
Juhász Erzsébet. 1998. Úttalan utaim. Újvidék: Forum.
Konstantinović, Radomir. 2001. A vidék filozófiája. Ford. Radics Viktória. Budapest–Újvidék: Kijárat–Forum.
Krasznahorkai László. 2015. Sátántangó. Budapest: Magvető.
Krasznahorkai László. 2017. Báró Wenckheim hazatér. Budapest: Magvető.
Lévinas, Emmanuel. 1999. Teljesség és végtelen. Ford. Tarnay László. Pécs: Jelenkor.
Lukács György 1975. L. Gy. összes művei. Budapest: Magvető.
Merleau-Ponty, Maurice. 2007. A látható és láthatatlan. Ford. Farkas Henrik, Szabó Zsigmond. Budapest: L’Harmattan–Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszék.
Plath, Sylvia. 1987. Az üvegbura. Ford. Tandori Dezső. Budapest: Európa.
Sartre, Jean-Paul. 2006. A lét és semmi. Egy fenomenológiai ontológia vázlata. Ford. Seregi Tamás. Budapest: L’Harmattan–Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszék–Magyar Filozófiai Társaság.
Tengelyi László. 1998. Élettörténet és sorsesemény. Budapest: Atlantisz.
Megjelent
12. 03. 2020.
Folyóirat szám
Rovat
ÉRTELMEZÉS, RÉGIÓ, IRODALOMPOL ITIKA