WHERE DID THE EVIL GO?
The modalities of “case” and “memorabile’ in Vörösmarty's short epic Széplak
Abstract
This paper decomposes Mihály Vörösmarty's 1829 short epic Széplak into the simple forms of case and memorabile defined by André Jolles. Through the theory of simple forms and the evocation of the creation story of the short epic, the paper shows that the complex form created by Vörösmarty interprets the simple forms of case and memorabile in a unique way, in conjunction with one another. In doing so, it brings about a clash of the real and realistic (Todorov) on one hand, and perception and communication (Luhman) on the other. Owing to all this, a multi-layered artistic form combining the epic and lyric is established that forms the events related to the ruin in Széplak into a tale, thus enabling the evocation of Vörösmarty’s personal past and the complex and contradictory emotions related to it.
References
Carr, E. H. 1995. Mi a történelem? Budapest: Osiris Kiadó.
Gyáni Gábor. 2006. A történetírás fogalmi alapjairól. Tény, magyarázat, elbeszélés. In Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor–Ö. Kovács József. 11–53. Budapest: Osiris Kiadó.
Jolles, André. 1982. Einfache Formen. Legende, Mythe, Rätsel, Spruch, Kasus, Memorabile, Märchen, Witz. 6., unveränderte Auflage. Tübingen: Max Niemeyer Verlag.
Kisantal Tamás–Szeberényi Gábor. 2006. A történetírás „nyelvi fordulata”. In Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor–Ö. Kovács József. 419–448. Budapest: Osiris Kiadó.
Luhmann, Niklas. 2009. Szociális rendszerek. Egy általános elmélet alapvonásai. Ford. Brunczel Balázs–Kiss Lajos András. Budapest: Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet–Gondolat Kiadó.
Merényi Kálmán. 1992. A házasság (család) büntetőjogi védelmének történeti fejlődése Magyarországon. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica 41: 325–340. http://acta.bibl.u-szeged.hu/6727/1/juridpol_041_325-340.pdf (2018. aug. 11.)
P. Szathmáry Károly. 1868. A beszély elmélete. Budapesti Szemle 12 (38–40): 15–66. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiSzemle_1868_012/?pg=14&layout=s (2018. aug. 11.)
Szajbély Mihály. 1997. Vörösmarty Mihály elhamvadt versei. In Álmok álmodói. Irodalomtörténeti tanulmányok, 7–27. Budapest: Magvető Kiadó.
Szajbély Mihály. 1999. A rege és rokon műfajai a XIX. század elejének magyar irodalmában. Irodalomtörténet Közlemények 30 (3): 424–440. http://epa.oszk.hu/02500/02518/00285/pdf/ (2018. aug. 11.)
Szajbély Mihály. 2010. Jókai Mór. Pozsony: Kalligram.
Szörényi László. 1989. „…s hű a’ haladékony időhöz” Kompozíció és történelemszemlélet a Zalán futásában. In „Multaddal valamit kezdeni”. Tanulmányok. 36–84. Budapest: Magvető Kiadó.
Thomka Beáta szerkesztette és válogatta. 2000. Narratívák 4: A történelem poétikája. Budapest: Kijárat Kiadó.
Todorov, Tzvetan. é. n. [1971]. A valószerű, amelyet nem tudunk kikerülni. Ford. Miklós Pál. In Strukturalizmus 1. A kötet anyagát válogatta, a bevezetést és az összekötő szöveget írta Hankiss Elemér. 66–70. Budapest: Európa Kiadó.
Todorov, Tzvetan. 1971. Typologien du roman policier. In Poétique de la prose. 55–65. Paris: Éditions du Seul.
Vörösmarty Mihály. 1965. Levelezése I. Sajtó alá rendezte Brisits Frigyes. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vörösmarty Mihály. 1967. Nagyobb epikai művek II. Sajtó alá rendezte Horváth Károly–Martinkó András. Budapest: Akadémiai Kiadó.
White, Hayden. 1997. A történelem terhe. Ford. Berényi Gábor, Braun Róbert, Heil Tamás, John Éva. Budapest: Osiris Kiadó.
