HOVÁ TŰNT A GONOSZ?
Az „eset” és az „emlékállítás” módozata Vörösmarty Széplak című kiseposzában
Absztrakt
A tanulmány Vörösmarty Mihály 1828-ban íródott Széplak című kiseposzát az André Jolles által definiált eset (kasus) és emlékállítás (memorabile) egyszerű formáira vezeti vissza. Az egyszerű formák elméletének és a kiseposz létrejötte történetének felidézése nyomán megmutatja, hogy a Vörösmarty által létrehozott összetett forma sajátos módon, egymással összefüggésben interpretálja az eset és az emlékállítás egyszerű formáit. Ennek során egyrészt valóság és valószerű (Todorov), másrészt észlelés és kommunikáció (Luhmann) ütközik egymással. Mindennek köszönhetően egy olyan többrétegű, epikát lírával ötvöző művészi forma jön létre, mely a széplaki romhoz fűződő történéseket regévé formálva alkalmassá válik Vörösmarty személyes múltjának megidézésére, és a rá vonatkozó, összetett és ellentmondásos érzelmeinek kifejezésére.
Hivatkozások
Carr, E. H. 1995. Mi a történelem? Budapest: Osiris Kiadó.
Gyáni Gábor. 2006. A történetírás fogalmi alapjairól. Tény, magyarázat, elbeszélés. In Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor–Ö. Kovács József. 11–53. Budapest: Osiris Kiadó.
Jolles, André. 1982. Einfache Formen. Legende, Mythe, Rätsel, Spruch, Kasus, Memorabile, Märchen, Witz. 6., unveränderte Auflage. Tübingen: Max Niemeyer Verlag.
Kisantal Tamás–Szeberényi Gábor. 2006. A történetírás „nyelvi fordulata”. In Bevezetés a társadalomtörténetbe. Szerk. Bódy Zsombor–Ö. Kovács József. 419–448. Budapest: Osiris Kiadó.
Luhmann, Niklas. 2009. Szociális rendszerek. Egy általános elmélet alapvonásai. Ford. Brunczel Balázs–Kiss Lajos András. Budapest: Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet–Gondolat Kiadó.
Merényi Kálmán. 1992. A házasság (család) büntetőjogi védelmének történeti fejlődése Magyarországon. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica 41: 325–340. http://acta.bibl.u-szeged.hu/6727/1/juridpol_041_325-340.pdf (2018. aug. 11.)
P. Szathmáry Károly. 1868. A beszély elmélete. Budapesti Szemle 12 (38–40): 15–66. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiSzemle_1868_012/?pg=14&layout=s (2018. aug. 11.)
Szajbély Mihály. 1997. Vörösmarty Mihály elhamvadt versei. In Álmok álmodói. Irodalomtörténeti tanulmányok, 7–27. Budapest: Magvető Kiadó.
Szajbély Mihály. 1999. A rege és rokon műfajai a XIX. század elejének magyar irodalmában. Irodalomtörténet Közlemények 30 (3): 424–440. http://epa.oszk.hu/02500/02518/00285/pdf/ (2018. aug. 11.)
Szajbély Mihály. 2010. Jókai Mór. Pozsony: Kalligram.
Szörényi László. 1989. „…s hű a’ haladékony időhöz” Kompozíció és történelemszemlélet a Zalán futásában. In „Multaddal valamit kezdeni”. Tanulmányok. 36–84. Budapest: Magvető Kiadó.
Thomka Beáta szerkesztette és válogatta. 2000. Narratívák 4: A történelem poétikája. Budapest: Kijárat Kiadó.
Todorov, Tzvetan. é. n. [1971]. A valószerű, amelyet nem tudunk kikerülni. Ford. Miklós Pál. In Strukturalizmus 1. A kötet anyagát válogatta, a bevezetést és az összekötő szöveget írta Hankiss Elemér. 66–70. Budapest: Európa Kiadó.
Todorov, Tzvetan. 1971. Typologien du roman policier. In Poétique de la prose. 55–65. Paris: Éditions du Seul.
Vörösmarty Mihály. 1965. Levelezése I. Sajtó alá rendezte Brisits Frigyes. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vörösmarty Mihály. 1967. Nagyobb epikai művek II. Sajtó alá rendezte Horváth Károly–Martinkó András. Budapest: Akadémiai Kiadó.
White, Hayden. 1997. A történelem terhe. Ford. Berényi Gábor, Braun Róbert, Heil Tamás, John Éva. Budapest: Osiris Kiadó.
