Napjaink néhány be igekötős neologizmusának szemantikája

  • RÉKA SÓLYOM Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Budapest
Kulcsszavak: neologizmus, be igekötő, metafora, metonímia, aspektus, akcióminőség

Absztrakt

A tanulmány a magyarnyelv-használatban neologizmusnak tekinthető be igekötős igék szemantikai jellemzőit elemzi funkcionális-kognitív keretben. Ezen a csopor- ton belül olyan igéket vizsgál, amelyek felépítésében a be igekötő megjelenésének köszönhetően metaforikusság és/vagy metonimikusság figyelhető meg. Az elemzett igék a következők: becéloz, bedrágul, beerősít, beesik (a nézettség), begótul, beketyeg, betámad, bevállal, bevéd. Az elemzések célja, hogy az elmúlt években felvett kérdő- íves felmérések vonatkozó adatközlői válaszait is felhasználva bemutassák az elem- zett szavak szemantikai felépítésében megjelenő fogalmi metaforák és metonímiák típusait, illetve a be igekötő lehetséges funkcióit.

Hivatkozások

BALOGH Judit 2000. Az igekötő. In: Magyar grammatika. Szerk. KESZLER Borbála. Buda- pest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 264–267.
BENCZES Réka 2014. Nyelvi kreativitás és motivációs tényezők a metaforikus és metoni- mikus összetételekben. In: Nyelvben a világ: Tanulmányok Ladányi Mária tiszteletére. Szerk. HAVAS Ferenc, HORVÁTH Katalin, KUGLER Nóra, VLADÁR Zsuzsa. Buda- pest, Tinta Könyvkiadó. 31–39.
BÓDI Zoltán 1998. Internetes kommunikáció – beszédkommunikáció. In: Beszédkutatás ’98. Beszéd, spontán beszéd, beszédkommunikáció. Szerk. GÓSY Mária. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete. 178–188.
FAUCONNIER, Gilles–TURNER, Mark 2002. The Way We Think. New York, Basic Books KIEFER Ferenc, szerk. 2000. Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadé-
miai Kiadó
KIEFER Ferenc–LADÁNYI Mária 2000. A be igekötő kapcsolódási mintái. In: Strukturá- lis magyar nyelvtan 3. Morfológia. Szerk. KIEFER Ferenc. Budapest, Akadémiai Kiadó 484–493.
KISS Katalin–KIEFER Ferenc–SIPTÁR Péter 1998. Új magyar nyelvtan. Budapest, Osiris Kiadó KÖVECSES Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe.
Budapest, Typotex Kiadó
KÖVECSES Zoltán 2015. Where Metaphors Come From. Reconsidering Context in Metaphor.
Oxford – New York, Oxford University Press
KÖVECSES Zoltán–BENCZES Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest, Akadémiai Kiadó LADÁNYI Mária 2004. Rendszer – norma – nyelvhasználat. Igekötős neologizmusok „helyi
értéke”. In: Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika. Szerk. BÜKY László.
Szeged, Szegedi Egyetem. 97–118. http://ladanyi.web.elte.hu/LM_Rendszer_norma.
pdf. Letöltve: 2010. október 1. Hivatkozott oldalszámozás az elektronikus dokumen-
tum alapján.
LADÁNYI Mária 2007. Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. Budapest, Tinta Könyvkiadó

LAKOFF, George–JOHNSON, Mark 1980. Metaphors We Live By. Chicago and London, The University of Chicago Press

PÁTROVICS Péter 2002. Néhány gondolat a magyar igekötők eredetéről, valamint aspek- tus- és akcióminőség-jelölő funkciójuk (ki)alakulásáról. = Magyar Nyelvőr 4: 481–489.

SOLTÉSZ Katalin, J. 1959. Az ősi magyar igekötők (meg, el, ki, be, fel, le). Budapest, Akadé- miai Kiadó

SÓLYOM Réka 2014a. A mai magyar neologizmusok szemantikája. Nyelvtudományi Érteke- zések 165. Budapest, Akadémiai Kiadó
SÓLYOM Réka 2014b. Semantic Features of Hungarian Neologisms With the Prefix Be: Analysis of Some Frequently Used Verbs (e.g., bevállal). = AHEA – Hungarian Cultural Studies. E-Journal of the American Hungarian Educators Association, 7: 358–373. Letöltve: 2015. január 23. http://ahea.pitt.edu/ojs/index.php/ahea/article/view/148/129
SZILI Katalin 2005. A be igekötő jelentésváltozásai I. = Magyar Nyelvőr 4–6: 151–164. TOLCSVAI NAGY Gábor 2005. Kognitív jelentéstani vázlat az igekötős igéről. = Magyar
Nyelv 1: 27–43.
TOLCSVAI NAGY Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest, Osiris Kiadó
Megjelent
16. 02. 2017.
Folyóirat szám
Rovat
NYELVÉSZET