Tanulmányok

A szövegértés útjai

Irén BANDI — 2023-11-01

A dolgozat a szövegértési készség fejlesztésének lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a magyart idegen nyelvként tanuló vagy idegen nyelvként beszélő egyetemi hallgatók esetében. Elsősorban annak a célcsoportnak az értő olvasóvá neveléséről van szó, amelynek aktív szerepet szánunk a magyar irodalom és kultúra közvetítésében. A dolgozat első része a szövegértés kognitív hátterére és az idegen nyelvű szövegeknek a nyelvtanulásban betöltött szerepére kérdez rá. A második rész a szövegértési készség fejlesztésének módszertani lehetőségeivel és gyakorlati megoldásaival foglalkozik. A kognitív szemléletű szövegtan és a kommunikatív nyelvi modellek szempontjait figyelembe véve és ötvözve e dolgozat egy hatékony olvasási stratégiát mutat be.

A magyar nyelv képe a lengyel filmben

Anna GRZESZAK — 2023-11-01

A tanulmány a világ nyelvi képével kapcsolatos, főként lengyel etnolingvisták által végzett kutatások áramlatába illeszkedik. Célunk annak a rekonstruálása, hogyan működik a magyar nyelv képe a lengyelek nyelvi tudatában az 1945 után forgatott lengyel filmek és televíziós sorozatok elemzése alapján. Az elemzésből nyert ítéleteket a hozzáférhetőség, a pontosság és a részletesség szempontjából értékeljük. Így választ kapunk arra a kérdésre, hogy a lengyelek hogyan érzékelik a magyar nyelvet, és hogy a lingvisztikai kutatások alapján megalapozottak-e a nyelvről alkotott elképzeléseik.

A nőkérdés a szlovén vélemény-újságírásban

Liubov’ A. KIRILINA — 2023-11-01

A dolgozat történeti kutatások és a szlovén sajtóban megjelent publikációk alapján elemzi a nőkérdéssel kapcsolatos nézetek jellegzetességeit a szlovén vélemény-újságírásban az 1870-es évektől az 1890-es évek első feléig. A Habsburg Birodalom más szláv népeihez hasonlóan a szlovéneknél is a nőmozgalom elsősorban a nemzeti problémák megoldására irányult, és a társadalmi problémákat is ebben az irányban szemlélték. A dolgozat rávilágít arra a folyamatra, ahogyan a szlovén sajtóban kialakult az ideális szlovén nő új képe: mint lelkes hazafi, művelt, aki teljes tudatossággal vesz részt népe nemzeti életében, emellett hűséges társa és barátja férjének, valamint anya, aki gyermekeiben az anyanyelv és a nép iránti szeretetet ösztönzi. A szerző végigköveti a szlovének elképzeléseinek alakulását a nők családban és társadalomban betöltött szerepéről, és arra a következtetésre jut, hogy az 1890-es évek első felében a Vesna című diáklapban és a Slovanski svet című liberális lapban megjelent írások új szintre emelték a nőkérdés megvitatását, és sok tekintetben utat törtek a későbbi nőmozgalom kialakulásának és fejlődésének.

A gyermeki kegyetlenség

Sára Anna MATOS — 2023-11-01

Honnan ered az agresszió? Vajon az emberben az evolúció termékeként fennmaradó adaptív viselkedési formáról beszélhetünk-e, úgy, ahogyan Darwin vagy Lorenz gondolta? Vagy inkább a szexuális drive az, ami miatt az ember olykor agresszív cselekedetekhez folyamodik, mint ahogyan Sigmund Freud feltételezte? Vagy pedig a szociális tanuláselmélet szerinti elgondolás érvényesül, miszerint az agresszió egy tanult viselkedésforma volna? Írásomban e kérdések kapcsán vizsgálom a gyermeki „ártatlanság” problémáját Csáth Géza – akinek műveiben sokszor megjelennek a pszichoanalízis motívumai – A kis Emma és az Anyagyilkosság című novelláin keresztül. Csáth a szélsőséges gyerekkori agressziót mutatja be. Így tanulmányomban áttekintem a pszichológia agresszióról szóló elméleteit, valamint a pszichoanalízis felfogását, és mindezek segítségével megpróbálom értelmezni Csáth történeteit és feltárni főhősei tetteinek lehetséges „miértjeit”.

Sportetikai kérdések vizsgálata versenyszerűen sportoló fiatal felnőttek körében

Tamás BARCSI — 2023-11-01

Bevezetés: Kutatásunk során alapvető célunk volt elméleti szempontból tisztázni a sport és az erkölcs legfontosabb összefüggéseit. Kérdőíves kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy az amatőr versenysportolók és a profi sportolók számára mit jelentenek az alapvető erkölcsi fogalmak, illetve milyen erkölcsi elveket tartanak fontosnak, és ezeket az elveket félreteszik-e, ha az eredményesség úgy kívánja. Vizsgáltuk azt is, hogy a sportolók milyen gyakran találkoznak a legsúlyosabb morális (és jogi) visszaélésekkel.

Anyag és módszer: Keresztmetszeti kutatásunk adatgyűjtése saját szerkesztésű kérdőívvel történt, az anonim kérdőívet 123, a 18 és 25 év közötti korosztályba tartozó amatőr és profi sportoló töltötte ki. Az adatfeldolgozás kétmintás T-próbával, Levene-teszttel, varianciaana- lízissel, valamint Pearson-féle korrelációs együtthatóval készült.

Eredmények: Kutatásunkban beigazolódott, hogy a siker fogalmát másképpen értelmezik a női és a férfi sportolók, valamint, hogy a kérdőívet kitöltő sportolók jelentős hányada elutasítja a doppingszerek alkalmazását. Az erkölcsi elvek értelmezésében különbségeket találtunk az egyéni sportokat és a csapatsportokat űzők között. Beigazolódott továbbá, hogy a legtöbbször a szakmai stáb tagjai követnek el durva bántalmazást a sportolókkal szemben. Következtetések: Az egyéni sportolók sikerorientációját feltehetőleg befolyásolja a csapatkohézió személyiségformáló hatásának hiánya. Feltételezhető, hogy az amatőr sportolók a Sport Etikai Kódexét (az Európa Tanács Rec [92] 14. számú átdolgozott ajánlása) jobban betartják, mint profi társaik, ugyanakkor mindkét státuszban lévő sportolónak fontos a Fair Play díjazása. A durva bántalmazás alkalmazása valószínűleg igen komolyan befolyásolja a sportolókat, hiszen azok nagyon fontosnak tartják egy adott csapat vezetőségének, stábjának munkamódszereit, valamint erkölcsi normáit. A férfiak és nők siker fogalmának eltérése igen komoly hatással lehet az egyes erkölcsi, etikai és morális kérdésekre és kihívásokra adott reakciókra, ahogyan a sportoló attitűdjének kialakulásában is fontos szerepet játszhat. A doppingszerek elterjedése a nem versenysportban is oka lehet annak, hogy az amatőrök sem ítélik el jobban alkalmazásukat profi társaiknál.

Térképpé egyesülő mintázatok

Pál SZÁZ — 2023-11-01

A közösségi tudomány a helynévgyűjtés szolgálatában

Henrietta RASZTOVÁC — 2023-11-01

A dolgozat célja a közösségi tudomány bemutatása, amelynek alkalmazására a Vajdaságban végzett élőnyelvi és online felületen történt helynévgyűjtés kapcsán került sor. A gyűjtés a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében valósult meg. A korpuszba az adatokat a történeti források feldolgozása mellett hangfelvétellel dokumentált gyűjtés, valamint a közösségi oldalak által, az interneten kapott információk biztosítják. Jelen dolgozat a terepmunka során szerzett tapasztalatokat mutatja be, valamint szemelvényeket nyújt a hagyományos és az internetes gyűjtés során szerzett adatokból.

Temerin helynevei régen és ma

Éva VARGA — 2023-11-01

A dolgozat célja a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretein belül folyó helynévgyűjtő munkám eddigi eredményeinek ismertetése. A gyűjtés a délvidéki Temerin településen történik. A korpusz két részből áll: a történeti anyag a 18. század végétől rendelkezésünkre álló adatokat tartalmazza, a szinkrón rész a jelenleg is folyó – hangfelvétellel dokumentált – személyes gyűjtés eredményeit. A kutatást ez idáig nyolc, különböző korosztályhoz tartozó temerini adatközlő segítette. A tanulmány azt szemlélteti, hogy a gyűjtött adatok miben különböznek a korábbi gyűjtések eredményeitől. Így a változásvizsgálat négy csoportot mutat be: olyan helyneveket, amelyek mára eltűntek, olyanokat, amelyek változatlan formában megmaradtak, olyanokat, amelyek kisebb módosulásokkal, de ugyancsak megmaradtak, továbbá olyanokat, amelyek nem találhatók meg a korábbi forrásokban, vagyis új névadásnak tekinthetők.

A szövegértés változása az életkor függvényében

Virág Kinga MÓRICZ — 2023-11-01

Jelen dolgozat a szövegértés mennyiségi és minőségi tényezőinek változását vizsgálja a felső osztályos tanulók esetében. A kutatás gerincét képező beszédértési vizsgálat (Gósy Mária GMP12 szövegértési vizsgálata alapján) az ötödikes és a nyolcadikos gyermekek beszélt nyelvi szövegértése szintkülönbségének mértékét, fejlődésének irányát igyekszik kimutatni. A vizsgálat a bácskossuthfalvi Idős Kovács Gyula Általános Iskolában történt, összesen huszonhárom gyermek vett részt az anonim kutatásban, amely során egy szöveg felolvasását követően a résztvevőknek egy, a szöveg tartalmára és az ismeretlen szavakra fókuszáló kérdőívet kellett kitölteniük. A kérdőívben kapott válaszokat mennyiségi és minőségi szempontból is elemzi a dolgozat. Az adatok alapján megállapítható, hogy a nyolcadikos évfolyam kimagaslóan jobban teljesített az ötödikesnél, ez nagyrészt szókincsük fejlettségi szintkülönbségével magyarázható.