KILÉPÉS AZ ELSZIGETELTSÉGBŐL: SZOVJET–JUGOSZLÁV TALÁLKOZÓK PRÁGÁBAN, 1923–1925

Absztrakt

Az Orosz Föderáció Külügyi Levéltárának dokumentumai és a megjelent források alapján a tanulmány szerzője a Szovjetunió képviselőinek informális tárgyalásait vizsgálja, amelyeket a Csehszlovák Köztársaságban Ljuba Nešić nagykövettel és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (SZHSZ) prágai nagykövetségének tagjaival folytattak 1923 és 1925 között. A szovjet és a jugoszláv diplomaták információt cseréltek, valamint megvitatták a Szovjetunió elismerésének és a hivatalos államközi kapcsolatok kialakításának kérdéseit. A szovjet fél a Szovjetunió de jure elismeréséhez ragaszkodott, amit Belgrád nem tudott elfogadni. I. Sándor király és számos kiemelkedő jugoszláv politikus nem volt hajlandó elismerni a bolsevik hatalmat. A helyzetet tovább súlyosbította a Kommunista Internacionálé tevékenysége és Moszkva nyílt támogatása a Jugoszlávián belüli szeparatista mozgalmak iránt, különösen Stjepan Radić, a Horvát Republikánus Parasztpárt (HRSS) vezetője esetében. A jugoszláv diplomaták ezért Prágában elsősorban arra törekedtek, hogy Moszkva ismerje el a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság „integritását”, és támogassa őket az Olaszországgal való szembenállásban, ugyanakkor elkerültek bármilyen konkrét kötelezettségvállalást.