MI MINDEN LEHET (A) BRUTÁL(IS)?

Értékváltási és -vesztési tendenciák a negatív érzelmi töltésű nyelvi elemek körében

Kulcsszavak: rendszerszerűség, nyelvváltozatok, jelentéstartalmak, polaritásváltás, brutál(is)

Absztrakt

A nyelv folyamatosan igazodik a nyelvközösség igényeihez, dinamikusan változik. Különösen napjainkban, amikor a közlési szándékok és módok radikális átalakuláson mennek át. A változások beépülnek a nyelvbe, ám csak a rendszer által lehetővé tett módosulások valósulhatnak meg. Igaz ez a különböző emotív töltésű kifejezések alakjának, jelentésének, kapcsolódási lehetőségeinek a változására is. Felfigyelhetünk arra, hogy számos negatív töltésű kifejezés vesz fel pozitív jelentéstartalmakat. Alapvetően az ifjúsági nyelvre, a szlengre és a reklámnyelvre vonatkozik ez. Jelen dolgozat főként a brutális és a brutál lexémák jelentéseit, kapcsolódási lehetőségeit, értékváltási és -vesztési mintázatait vizsgálja. A látszólag különleges példaanyag elemzésekor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nyelvünkben mind formai, mind szemantikai szempontból ismerős jelenségről van szó. A középiskolások körében végzett felmérés rávilágít arra, milyen kollokációs helyzetekben tűnik fel az említett két lexéma, milyen szemantikai töltésű szavakkal azonosítják őket, és milyen jelentésárnyalatokat tulajdonítanak a fiatalok ennek a napjainkban nagyon népszerűvé vált két szónak.

Hivatkozások

A magyar nyelv értelmező szótára. Digitális tudománytár. https://www.arcanum.com/hu/ online-kiadvanyok. (2025. márc. 21.)

Andor József. 2011. De durva ez a téma! – Megfigyelések a melléknévi polaritásváltásról. Hungarológiai Évkönyv (12): 33–42.
https://epa.oszk.hu/02200/02287/00012/pdf/Hungarologiai_Evkonyv_12_033-042.pdf (2025. márc. 21.)

Benkő László. 1980. Durva szók a köznyelvben és a szépirodalomban. In Rácz Endre – Szath- mári István szerk. Tanulmányok a magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. Budapest: Tankönyvkiadó.

Kugler Nóra. 2014. A nyelvi polaritás kifejezésének egy mintázata, avagy milyen a félelmetesen jó? Magyar Nyelvőr 138 (2): 129–139.
https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/9828/138201.pdf (2025. márc. 21.)

Nemesi Attila László. 1998. Társalgási divatkifejezések a benyomáskeltés szolgálatában. Magyar Nyelvőr 122 (1): 24–35. https://real-j.mtak.hu/6072/1/MagyarNyelvor_1998.pdf (2025. márc. 21.)

Péter Mihály. 1984. Érzelemkifejezés, stílusérték és expresszivitás a nyelvben. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 15. 219–235.

Szabó Martina Katalin – Lázár Bernadett – Nyíri Zsófi – Morvay Gergely. 2017a. A szentimentérték módosulásának vizsgálata szemantikai-pragmatikai szempontból annotált korpuszon. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. 251–260. Szeged: SZTE Egyetemi Kiadványok.
https://acta.bibl.u-szeged.hu/59014/1/msznykonf_013_251-260. pdf (2025. márc. 21.)

Szabó Martina Katalin – Lázár Bernadett – Nyíri Zsófi – Morvay Gergely. 2017b. A negatív emotív elemek vizsgálata a nemek közötti nyelvhasználati különbségek szempontjából. In Ludányi Zsófia szerk. Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből. XI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia. 161–176. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. https://archive.nytud.hu/alknyelvdok17/proceedings/ Szabo_Lazar_Nyiri_Morvay.pdf (2025. márc. 21.)

Szabó Martina Katalin. 2018. A szentimentérték módosulásának a problémája a magyar nyelvű szövegek szentimentelemzésében, különös tekintettel az értékvesztésre és az értékváltásra. Doktori értekezés.
https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/9976/1/ VEGL.pdf (2025. márc. 21.)

Szabó Martina Katalin. 2019. Az értékváltás jelensége a magyar nyelvben: A negatív emotív elemek sajátos használatáról. Magyar Nyelv 115 (3): 309–323.

Szinonimaszótár. https://szinonimaszotar.hu/keres/elk%C3%A9peszt%C5%91 (2025. márc. 21.)

Tolcsvai Nagy Gábor. 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó.
https://real-j.mtak.hu/1139/1/ALTNYELVTAN_15.pdf (2025. márc. 21.)
Megjelent
23. 12. 2025.
Folyóirat szám
Rovat
NYELVÉSZET, IRODALOMTUDOMÁNY, FILOZÓFIA