A NÁCI ÁBRÁZOLÁSOK EMBERESZMÉNYE, IFJÚKÉPE ÉS GYERMEKREPREZENTÁCIÓS GYAKORLATA
Kulcsszavak:
nemzetiszocializmus, propaganda, Hitlerjugend, embereszmény, gyermekszemlélet
Absztrakt
Dolgozatomban a náci képi és plasztikai ábrázolás embereszményét, ifjú- és gyermekképét kívánom vizsgálni a korszak ideológiai eredetű produktumain keresztül, az ikonográfiai- ikonológiai módszer segítségével. E korszak megjelenítésein direkt módon tükröződtek a náci ideológia szólamai, az egészséges, erős, árja férfi eszménye és az áldozatkész, családjáért odaadó nő képe, melyek propagandisztikus jelleggel jelentek meg a festményeken és a szobrokon, meglehetősen diszkriminatív, túlzóan esszencialista módon viszonyulva az emberlét alapkérdéseihez. A gyermek leginkább családi környezetben jelent meg vagy a Hitlerjugend tagjaként, korántsem önértékénél fogva; a formálódó, érő gyermek jelenvalósága nem foglalkoztatta a korszak propagandisztikus vizuális kultúráját, amely miután jövőorientált volt, a náci eszme célkitűzéseit, ideáljait, eszmei elvárásait vetítette a gyermek-, család- és ifjú- ábrázolásokra egyaránt. Írásomban azt vizsgálom, hogy milyen jellegzetes módokon érvényesültek az új eszmények a náci éra ideológiailag kártékony vizuális kultúrájában. A náci ábrázolás problematikus jellegénél fogva érdemes koncentrálni az ideológiailag kártékony vizuális kultúra destruktív hatásaira is.
Hivatkozások
Agora Zsuzsanna. 2020. A nácizmus történeti pszichológiája. Pécs: Kronosz. Auboyer, Jeannine et al. 1992. Az antik világ. Budapest: Corvina.
Badinter, Elisabeth. 1999. A szerető anya. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Balogh László Levente. 2011. Totalitarizmus és politikai vallások. Kommentár 6 (1). http:// kommentar.info.hu/iras/2011_1/totalitarizmus_es_politikai_vallasok (2024. júl. 26.)
Baska Gabriella. 2015. Rituális elemek a Rákosi-korszak pedagógiai sajtójának propagan- da szövegeiben. In Égi iskolák, földi műhelyek, szerk. Baska Gabrella – Hegedűs Judit. 344–358. Budapest: ELTE PPK.
Bojár Iván András. 1994. Ölhet a művészet?: A rombolás építészete. Filmvilág 37 (6): 41–45. Bourdieu, Pierre. 2000. Férfi alom. Budapest: Napvilág.
Fischer, Klaus P. 1997. NaziGermany: A New History. New York: The Continuum Publi- shing Company.
Foucault, Michel. 1990. Felügyelet és büntetés: A börtön története. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.
Földényi F. László. 1994. Művészet a Harmadik Birodalomban: A rombolás építészete 1. Filmvilág 37 (5): 40–43.
Föllmer, Moritz. 2018. A Harmadik Birodalom kultúrtörténete. Budapest: Corvina.
Große Deutsche Kunstausstellung 1939 im Haus der Deutschen Kunst zu München 16. Juli bio 15. Oktober 1939. München: Verlag Knorr & Hirth.
Halász Előd. 1971. A német irodalom története II. Budapest: Gondolat Kiadó.
Heller Ágnes. 2008. A totalitarizmus festészete és szobrászata. In A zsarnokság szépsége: Tanulmányok a totalitarizmus művészetéről, szerk. Széplaky Gerda. 39–58. Budapest: Kalligram.
Hitler, Adolf. 1939. Hitler vezér és kancellár danzigi beszéde, 1939. szeptember 19-én. Berlin: Müller Nyomda.
Hitler, Adolf. 1940. Hitler Adolf 1940. január 30-án a berlini sportcsarnokban elmondott beszéde. S. i.: s. n.
Hitler, Adolf. 1996. Mein Kampf (Harcom). Santon: Interseas Kiadó. Hitler, Adolf. 2001. Küzdelem a sátánnal. Budapest: Gede Testvérek.
Hitler, Adolf. 2007. Hitler a fiatalok neveléséről. In Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 2. kötet, szerk. Németh István. 262. Budapest: L’Harmattan.
Ismeretlen. É. n. a. Ottmar Obermaier: Der Sieger. German Art Gallery. https://germanartgallery. eu/ottmar-obermaier-der-sieger/ (2024. júl. 26.)
Ismeretlen. É. n. b. Oskar Martin-Amorbach: Mother and Child. German Art Gallery. https:// germanartgallery.eu/oskar-martin-amorbach-mother-and-child/ (2024. júl. 26.)
Ismeretlen. É. n. c. Adolf Wissel: Förster. German Art Gallery. https://germanartgallery.eu/ adolf-wissel-forster/ (2024. júl. 26.)
Ismeretlen. É. n. d. Sepp Hilz: Bauernmädchen mit Hut. German Art Gallery. https:// germanartgallery.eu/sepp-hilz-bauernmadchen-mit-hut/ (2024. júl. 26.)
Ismeretlen. É. n. e. Fritz Röll: Sandel Blinder. German Art Gallery. https://germanartgallery. eu/fritz-roll-sandal-binder-marble/ (2024. júl. 26.)
Jordanics Dávid. 2024. A megtévesztés „művészete”, avagy a Mein Kampf és a propaganda. Újkor.hu, jan. 18. https://ujkor.hu/content/a-megtevesztes-muveszete-avagy-a-mein- kampf-es-a-propaganda (2024. júl. 26.)
Kellerhoff, Sven Felix. 2018. Mein Kampf: Egy német könyv karrierje. Szeged: Lazi Kiadó. Klemperer, Victor. 2021. A harmadik birodalom nyelve: Egy filológus feljegyzései. Budapest: Ampersand.
Kraus, Wolfgang. 1993. Kultúra és hatalom: A vágyak átváltozása. Budapest: Gondolat Kiadó. Lewis, Brenda Ralph. 2001. Hitlerjugend: A nácik ifjúsági szervezete békében és háborúban 1933–1945. Debrecen: Hajja.
Mélyi József. 2004. Az „elfajzott művészet” és előzményei: Nemzetiszocialista művészetpo- litika (1933–1937). Art Limes 1 (1): 37–46.
Moles, Abraham. 1996. A giccs, a boldogság művészete. Budapest: Háttér Kiadó.
Németh István. 2007a. Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 1. kötet. Budapest: L’Harmattan.
Németh István. 2007b. Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 2. kötet. Budapest: L’Harmattan.
Ormos Mária. 1987. Nácizmus-fasizmus. Budapest: Magvető. Ormos Mária. 2018. Hitler. Budapest: Kossuth Kiadó.
Pál József – Újvári Edit szerk. 2001. Szimbólumtár: Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Budapest: Balassi Kiadó. http://www.balassikiado.hu/BB/netre/ Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm (2024. júl. 26.)
Pataki Gábor. 2006. Művészettörténet III. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó.
Pólik József. 2008. Az indoktrináció művészete. In A zsarnokság szépsége: Tanulmányok a totalitarizmus művészetéről, szerk. Széplaky Gerda. 59–74. Budapest: Kalligram.
Pukánszky Béla. 2005. A gyermek a 19. századi neveléstani kézikönyvekben. Pécs: Iskolakultúra.
Rosenberg, Alfred. 2007. Rosenberg kultúrpolitikai beszéde Nürnbergben (1934. szeptem- ber 6.). In Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 2. kötet, szerk. Németh István. 266–268. Budapest: L’Harmattan.
Szilágyi András. 2021. Létezik-e „náci művészet”? Hajónapló, márc. 11. https://hajonaplo. ma/eletmod/letezik-e-naci-muveszet.html (2024. júl. 26.)
Támba Renátó. 2022. Gyermekábrázolások az otthon kultúrájából: polgári gyermekszemlélet a magyar biedermeier festészetben. Tanulmányok 62 (2): 115–148.
Voegelin, Eric. 2011. A politikai vallások. Századvég 17 (1): 27–67.
Badinter, Elisabeth. 1999. A szerető anya. Debrecen: Csokonai Kiadó.
Balogh László Levente. 2011. Totalitarizmus és politikai vallások. Kommentár 6 (1). http:// kommentar.info.hu/iras/2011_1/totalitarizmus_es_politikai_vallasok (2024. júl. 26.)
Baska Gabriella. 2015. Rituális elemek a Rákosi-korszak pedagógiai sajtójának propagan- da szövegeiben. In Égi iskolák, földi műhelyek, szerk. Baska Gabrella – Hegedűs Judit. 344–358. Budapest: ELTE PPK.
Bojár Iván András. 1994. Ölhet a művészet?: A rombolás építészete. Filmvilág 37 (6): 41–45. Bourdieu, Pierre. 2000. Férfi alom. Budapest: Napvilág.
Fischer, Klaus P. 1997. NaziGermany: A New History. New York: The Continuum Publi- shing Company.
Foucault, Michel. 1990. Felügyelet és büntetés: A börtön története. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.
Földényi F. László. 1994. Művészet a Harmadik Birodalomban: A rombolás építészete 1. Filmvilág 37 (5): 40–43.
Föllmer, Moritz. 2018. A Harmadik Birodalom kultúrtörténete. Budapest: Corvina.
Große Deutsche Kunstausstellung 1939 im Haus der Deutschen Kunst zu München 16. Juli bio 15. Oktober 1939. München: Verlag Knorr & Hirth.
Halász Előd. 1971. A német irodalom története II. Budapest: Gondolat Kiadó.
Heller Ágnes. 2008. A totalitarizmus festészete és szobrászata. In A zsarnokság szépsége: Tanulmányok a totalitarizmus művészetéről, szerk. Széplaky Gerda. 39–58. Budapest: Kalligram.
Hitler, Adolf. 1939. Hitler vezér és kancellár danzigi beszéde, 1939. szeptember 19-én. Berlin: Müller Nyomda.
Hitler, Adolf. 1940. Hitler Adolf 1940. január 30-án a berlini sportcsarnokban elmondott beszéde. S. i.: s. n.
Hitler, Adolf. 1996. Mein Kampf (Harcom). Santon: Interseas Kiadó. Hitler, Adolf. 2001. Küzdelem a sátánnal. Budapest: Gede Testvérek.
Hitler, Adolf. 2007. Hitler a fiatalok neveléséről. In Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 2. kötet, szerk. Németh István. 262. Budapest: L’Harmattan.
Ismeretlen. É. n. a. Ottmar Obermaier: Der Sieger. German Art Gallery. https://germanartgallery. eu/ottmar-obermaier-der-sieger/ (2024. júl. 26.)
Ismeretlen. É. n. b. Oskar Martin-Amorbach: Mother and Child. German Art Gallery. https:// germanartgallery.eu/oskar-martin-amorbach-mother-and-child/ (2024. júl. 26.)
Ismeretlen. É. n. c. Adolf Wissel: Förster. German Art Gallery. https://germanartgallery.eu/ adolf-wissel-forster/ (2024. júl. 26.)
Ismeretlen. É. n. d. Sepp Hilz: Bauernmädchen mit Hut. German Art Gallery. https:// germanartgallery.eu/sepp-hilz-bauernmadchen-mit-hut/ (2024. júl. 26.)
Ismeretlen. É. n. e. Fritz Röll: Sandel Blinder. German Art Gallery. https://germanartgallery. eu/fritz-roll-sandal-binder-marble/ (2024. júl. 26.)
Jordanics Dávid. 2024. A megtévesztés „művészete”, avagy a Mein Kampf és a propaganda. Újkor.hu, jan. 18. https://ujkor.hu/content/a-megtevesztes-muveszete-avagy-a-mein- kampf-es-a-propaganda (2024. júl. 26.)
Kellerhoff, Sven Felix. 2018. Mein Kampf: Egy német könyv karrierje. Szeged: Lazi Kiadó. Klemperer, Victor. 2021. A harmadik birodalom nyelve: Egy filológus feljegyzései. Budapest: Ampersand.
Kraus, Wolfgang. 1993. Kultúra és hatalom: A vágyak átváltozása. Budapest: Gondolat Kiadó. Lewis, Brenda Ralph. 2001. Hitlerjugend: A nácik ifjúsági szervezete békében és háborúban 1933–1945. Debrecen: Hajja.
Mélyi József. 2004. Az „elfajzott művészet” és előzményei: Nemzetiszocialista művészetpo- litika (1933–1937). Art Limes 1 (1): 37–46.
Moles, Abraham. 1996. A giccs, a boldogság művészete. Budapest: Háttér Kiadó.
Németh István. 2007a. Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 1. kötet. Budapest: L’Harmattan.
Németh István. 2007b. Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 2. kötet. Budapest: L’Harmattan.
Ormos Mária. 1987. Nácizmus-fasizmus. Budapest: Magvető. Ormos Mária. 2018. Hitler. Budapest: Kossuth Kiadó.
Pál József – Újvári Edit szerk. 2001. Szimbólumtár: Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Budapest: Balassi Kiadó. http://www.balassikiado.hu/BB/netre/ Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm (2024. júl. 26.)
Pataki Gábor. 2006. Művészettörténet III. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó.
Pólik József. 2008. Az indoktrináció művészete. In A zsarnokság szépsége: Tanulmányok a totalitarizmus művészetéről, szerk. Széplaky Gerda. 59–74. Budapest: Kalligram.
Pukánszky Béla. 2005. A gyermek a 19. századi neveléstani kézikönyvekben. Pécs: Iskolakultúra.
Rosenberg, Alfred. 2007. Rosenberg kultúrpolitikai beszéde Nürnbergben (1934. szeptem- ber 6.). In Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 2. kötet, szerk. Németh István. 266–268. Budapest: L’Harmattan.
Szilágyi András. 2021. Létezik-e „náci művészet”? Hajónapló, márc. 11. https://hajonaplo. ma/eletmod/letezik-e-naci-muveszet.html (2024. júl. 26.)
Támba Renátó. 2022. Gyermekábrázolások az otthon kultúrájából: polgári gyermekszemlélet a magyar biedermeier festészetben. Tanulmányok 62 (2): 115–148.
Voegelin, Eric. 2011. A politikai vallások. Századvég 17 (1): 27–67.
Megjelent
06. 12. 2024.
Folyóirat szám
Rovat
NYELVÉSZET, IRODALOMTUDOMÁNY, FILOZÓFIA
