ERDŐRE ÉS FÁKRA UTALÓ HELYSÉGNEVEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (I.)
Kulcsszavak:
névtan, etimológia, kultúrtörténet, növényföldrajz, településtörténet
Absztrakt
A magyar helynévanyag sokféle fával kapcsolatos tárgykörre utal: jellegzetes fafajokra, erdőkre; az erdőirtás módjaira, nyomaira; erdei állatokra, vadászatukra, illetve más erdei tevékenységekre. Mindezt tematikailag és ábécérendben, a kapcsolódó településnevek lokalizálásával és magyarázatával tárgyaljuk. – A Kárpát-medence hegyesebb belső és peremrészein gyakoribbak az erdőre utaló helynevek, a középrész inkább élelemtermelésre szolgál; az alföldi helynevek inkább (víznévből átvett) vízkedvelő fajokra vagy ültetett gyümölcsösökre utalnak. Ha nyelvjárási szó más vidék helynevéből is előkerül, egykori szélesebb elterjedtsége következtethető. – Sok régi foglalkozás is kötődött az erdőhöz; az emberi tevékenység pedig átalakította a növénytakarót: az erdők megfogyatkoztak. Hogy mi lett a helyükön, hogyan lettek az ősrengetegekből telepített vagy sarjról eredt erdők: e folyamatokra a történeti nyelvészet legfőképpen a helynevekből következtet.
Hivatkozások
Corpus Iuris Hungarici 1802/XXIV. törvénycikk.
Csőre Pál. 1980. A magyar erdőgazdálkodás története: Középkor. Budapest: Akadémiai Kiadó. Csőre Pál. 1993. A magyar vadászat története. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
Csőre Pál 1997. Vadaskertek a régi Magyarországon. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály. 1807. Magyar fűvészkönyv. Debrecen: Csáthy György nyomtatta.
Kiss Lajos. 2004. A Földrajzi nevek etimológiai szótárának tervezete. In Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány-történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner Károly és Kiss Gábor. 267–280. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Első megjelenés: Magyar Nyelvőr. 1970. 94. 334–344.
Kiss Lajos. 2004. Etimológiailag azonos földrajzi nevek alaki elkülönülése („névhasadás”). In Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány-történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner Károly és Kiss Gábor. 39–43. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Első megjelenés: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 1994. 200. 103–107.
Kiss Lajos. 2004. Huszt környéki helységnevek. In Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány- történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner Károly és Kiss Gábor. 178–186. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Első megjelenés: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. 1991. 352–361.
Kiss Lajos. 2004. Kiegészítés a Földrajzi nevek etimológiai szótárához. In Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány-történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner Károly és Kiss Gábor. 281–322. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Első megjelenés: Magyar Nyelv. 1996. 92. 228–236, 367–376, 488–501.
Kniezsa István. 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai I–II. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kniezsa István. 2001. Kelet-Magyarország helynevei. Budapest: Lucidus Kiadó. Első megjelenés: Magyarok és románok I–II. Budapest, 1943–1944. I. kötet, 111–313.
Kniezsa István. 2003. Az Ecsedi-láp környékének szláv eredetű helynevei. In Uő. Helynév- és családnév-vizsgálatok. 59–114. Budapest: Lucidus Kiadó. Első megjelenés: Magyar Népnyelv [Debrecen]. 1943. 196–235.
Kurcz Ádám István. 2016. Fákra utaló településnevek a Kárpát-medencében. Erdészeti Lapok 151 (2): 70–71.
Kurcz Ádám István. 2016. Erdőre utaló településnevek a Kárpát-medencében. Erdészeti Lapok 151 (9): 308–309.
Kurcz Ádám István. 2016. Erdőhasználatra, erdei tevékenységekre és erdei állatokra utaló helységnevek. Erdészeti Lapok 151 (11): 389–390.
Magyar Nemzeti Helynévtár. https://mnh.unideb.hu/ (2024. máj. 14.)
Péntek János. 2003. A régi növényvilág és változásai a kalotaszegi földrajzi nevek tükré- ben. In Népi nevek, népi hagyományok. 134–193. Marosvásárhely: Mentor Kiadó. Első megjelenés in Teiszler Pál szerk., Nyelvészeti tanulmányok. 1980. 131–172. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó.
Polunin, Oleg. 1981. Európa fái és bokrai. Budapest: Gondolat Kiadó.
Reuter Camillo. 1975. Adatok a régi magyar fa- és erdőnevek ismeretéhez. In Kolossváry Szabolcsné szerk., Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Reyes, Jesús szerk. 2004. Magyarország autóatlasz. Budapest: Dimap Bt.
Szarvas Gábor – Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig I–III. Budapest: Hornyánszky kiadása. 1890–1893.
Varga Domokos. 1970. Erdőkerülőben (A Magyarország felfedezése sorozatból). Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Rövidítve hivatkozott bibliográfiai tételek
CzF = Czuczor Gergely – Fogarasi János. 1862–1867. A magyar nyelv szótára.
ÉKsz = A magyar nyelv értelmező kéziszótára. 2003. Főszerk. Pusztai Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó.
ESz = Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. 2006. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
EtSz = Gombocz Zoltán – Melich János. 1914–1944. Magyar etymologiai szótár I–II. (A– geburnus). Budapest.
FNESz = Kiss Lajos. 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Budapest: Akadémiai Kiadó. (Második, javított és bővített kiadás.)
Glossz = Régi magyar glosszárium. 1984. Szerk. Berrár Jolán és Károly Sándor. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Hnt. 1913 = A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára 1913. Szerk. és kiad. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Pesti Könyvnyomda Rt.
Lelkes = Lelkes György. 1998. Magyar helységnév-azonosító szótár. Baja: Talma Könyvkiadó. MaMűL = Magyar művelődéstörténeti lexikon II. kötet (Calcagnini-Falkoner). 2004. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest: Balassi Kiadó.
NéprL = Magyar néprajzi lexikon I–V. 1977–1982. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadé- miai Kiadó.
NyÚSz = Szily Kálmán. 1902, 1908. A magyar nyelvújítás szótára I–II. Budapest: Hornyánszky kiadása.
OklSz = Szamota István – Zolnai Gyula. 1902–1906. Magyar oklevél-szótár. Budapest: Hornyánszky kiadása.
SzT = Erdélyi magyar szótörténeti tár I–XI. (=A–száj). 1979–2002. Szerk. Szabó T. Attila [később tanítványai]. Bukarest [később Budapest és Kolozsvár]: Kriterion [később Akadémiai Kiadó és Erdélyi Múzeum-Egyesület].
TESZ = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. 1967–1984. Főszerk. Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai Kiadó.
TSz = Szinnyei József. Magyar tájszótár I–II. 1893–1901. Budapest: Hornyánszky kiadása. ÚMTsz = Új magyar tájszótár I–IV. (=A–svung). 1979–2002. Főszerk. B. Lőrinczy Éva. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csőre Pál. 1980. A magyar erdőgazdálkodás története: Középkor. Budapest: Akadémiai Kiadó. Csőre Pál. 1993. A magyar vadászat története. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
Csőre Pál 1997. Vadaskertek a régi Magyarországon. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály. 1807. Magyar fűvészkönyv. Debrecen: Csáthy György nyomtatta.
Kiss Lajos. 2004. A Földrajzi nevek etimológiai szótárának tervezete. In Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány-történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner Károly és Kiss Gábor. 267–280. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Első megjelenés: Magyar Nyelvőr. 1970. 94. 334–344.
Kiss Lajos. 2004. Etimológiailag azonos földrajzi nevek alaki elkülönülése („névhasadás”). In Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány-történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner Károly és Kiss Gábor. 39–43. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Első megjelenés: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 1994. 200. 103–107.
Kiss Lajos. 2004. Huszt környéki helységnevek. In Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány- történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner Károly és Kiss Gábor. 178–186. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Első megjelenés: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. 1991. 352–361.
Kiss Lajos. 2004. Kiegészítés a Földrajzi nevek etimológiai szótárához. In Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány-történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner Károly és Kiss Gábor. 281–322. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Első megjelenés: Magyar Nyelv. 1996. 92. 228–236, 367–376, 488–501.
Kniezsa István. 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai I–II. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kniezsa István. 2001. Kelet-Magyarország helynevei. Budapest: Lucidus Kiadó. Első megjelenés: Magyarok és románok I–II. Budapest, 1943–1944. I. kötet, 111–313.
Kniezsa István. 2003. Az Ecsedi-láp környékének szláv eredetű helynevei. In Uő. Helynév- és családnév-vizsgálatok. 59–114. Budapest: Lucidus Kiadó. Első megjelenés: Magyar Népnyelv [Debrecen]. 1943. 196–235.
Kurcz Ádám István. 2016. Fákra utaló településnevek a Kárpát-medencében. Erdészeti Lapok 151 (2): 70–71.
Kurcz Ádám István. 2016. Erdőre utaló településnevek a Kárpát-medencében. Erdészeti Lapok 151 (9): 308–309.
Kurcz Ádám István. 2016. Erdőhasználatra, erdei tevékenységekre és erdei állatokra utaló helységnevek. Erdészeti Lapok 151 (11): 389–390.
Magyar Nemzeti Helynévtár. https://mnh.unideb.hu/ (2024. máj. 14.)
Péntek János. 2003. A régi növényvilág és változásai a kalotaszegi földrajzi nevek tükré- ben. In Népi nevek, népi hagyományok. 134–193. Marosvásárhely: Mentor Kiadó. Első megjelenés in Teiszler Pál szerk., Nyelvészeti tanulmányok. 1980. 131–172. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó.
Polunin, Oleg. 1981. Európa fái és bokrai. Budapest: Gondolat Kiadó.
Reuter Camillo. 1975. Adatok a régi magyar fa- és erdőnevek ismeretéhez. In Kolossváry Szabolcsné szerk., Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Reyes, Jesús szerk. 2004. Magyarország autóatlasz. Budapest: Dimap Bt.
Szarvas Gábor – Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig I–III. Budapest: Hornyánszky kiadása. 1890–1893.
Varga Domokos. 1970. Erdőkerülőben (A Magyarország felfedezése sorozatból). Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Rövidítve hivatkozott bibliográfiai tételek
CzF = Czuczor Gergely – Fogarasi János. 1862–1867. A magyar nyelv szótára.
ÉKsz = A magyar nyelv értelmező kéziszótára. 2003. Főszerk. Pusztai Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó.
ESz = Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. 2006. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
EtSz = Gombocz Zoltán – Melich János. 1914–1944. Magyar etymologiai szótár I–II. (A– geburnus). Budapest.
FNESz = Kiss Lajos. 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Budapest: Akadémiai Kiadó. (Második, javított és bővített kiadás.)
Glossz = Régi magyar glosszárium. 1984. Szerk. Berrár Jolán és Károly Sándor. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Hnt. 1913 = A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára 1913. Szerk. és kiad. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Pesti Könyvnyomda Rt.
Lelkes = Lelkes György. 1998. Magyar helységnév-azonosító szótár. Baja: Talma Könyvkiadó. MaMűL = Magyar művelődéstörténeti lexikon II. kötet (Calcagnini-Falkoner). 2004. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest: Balassi Kiadó.
NéprL = Magyar néprajzi lexikon I–V. 1977–1982. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadé- miai Kiadó.
NyÚSz = Szily Kálmán. 1902, 1908. A magyar nyelvújítás szótára I–II. Budapest: Hornyánszky kiadása.
OklSz = Szamota István – Zolnai Gyula. 1902–1906. Magyar oklevél-szótár. Budapest: Hornyánszky kiadása.
SzT = Erdélyi magyar szótörténeti tár I–XI. (=A–száj). 1979–2002. Szerk. Szabó T. Attila [később tanítványai]. Bukarest [később Budapest és Kolozsvár]: Kriterion [később Akadémiai Kiadó és Erdélyi Múzeum-Egyesület].
TESZ = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. 1967–1984. Főszerk. Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai Kiadó.
TSz = Szinnyei József. Magyar tájszótár I–II. 1893–1901. Budapest: Hornyánszky kiadása. ÚMTsz = Új magyar tájszótár I–IV. (=A–svung). 1979–2002. Főszerk. B. Lőrinczy Éva. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Megjelent
06. 12. 2024.
Folyóirat szám
Rovat
NYELVÉSZET, IRODALOMTUDOMÁNY, FILOZÓFIA
