PLACE NAMES REFERRING TO FORESTS AND TREES IN THE CARPATHIAN BASIN (I)
Abstract
Hungarian place names often refer to a wide range of topics related to trees: distinctive tree species, forests; methods and traces of deforestation; forest animals, hunting, and other forest-related activities. These are discussed thematically and alphabetically, along with the localization and explanation of the related settlement names. – In the more mountainous central and peripheral regions of the Carpathian Basin place names referring to forests are more common, while the central areas are mainly used for food production. Place names in the lowland areas typically refer to water-loving species (borrowed from hydronyms) or planted orchards. If a dialect word appears in the place names of other regions, it suggests a once broader distribution. – Many old professions were also tied to the forest, and human activities significantly transformed the plant cover, leading to a reduction in forests. Historical linguistics primarily draws conclusions about these processes from place names, shedding light on what replaced the forests, and how the ancient forests were transformed into planted or coppiced woods.
References
Csőre Pál. 1980. A magyar erdőgazdálkodás története: Középkor. Budapest: Akadémiai Kiadó. Csőre Pál. 1993. A magyar vadászat története. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
Csőre Pál 1997. Vadaskertek a régi Magyarországon. Budapest: Mezőgazda Kiadó.
Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály. 1807. Magyar fűvészkönyv. Debrecen: Csáthy György nyomtatta.
Kiss Lajos. 2004. A Földrajzi nevek etimológiai szótárának tervezete. In Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány-történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner Károly és Kiss Gábor. 267–280. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Első megjelenés: Magyar Nyelvőr. 1970. 94. 334–344.
Kiss Lajos. 2004. Etimológiailag azonos földrajzi nevek alaki elkülönülése („névhasadás”). In Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány-történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner Károly és Kiss Gábor. 39–43. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Első megjelenés: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 1994. 200. 103–107.
Kiss Lajos. 2004. Huszt környéki helységnevek. In Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány- történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner Károly és Kiss Gábor. 178–186. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Első megjelenés: Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. 1991. 352–361.
Kiss Lajos. 2004. Kiegészítés a Földrajzi nevek etimológiai szótárához. In Szófejtés, szótárírás és nyelvtudomány-történet. Válogatta és szerkesztette Gerstner Károly és Kiss Gábor. 281–322. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Első megjelenés: Magyar Nyelv. 1996. 92. 228–236, 367–376, 488–501.
Kniezsa István. 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai I–II. Budapest: Akadémiai Kiadó. Kniezsa István. 2001. Kelet-Magyarország helynevei. Budapest: Lucidus Kiadó. Első megjelenés: Magyarok és románok I–II. Budapest, 1943–1944. I. kötet, 111–313.
Kniezsa István. 2003. Az Ecsedi-láp környékének szláv eredetű helynevei. In Uő. Helynév- és családnév-vizsgálatok. 59–114. Budapest: Lucidus Kiadó. Első megjelenés: Magyar Népnyelv [Debrecen]. 1943. 196–235.
Kurcz Ádám István. 2016. Fákra utaló településnevek a Kárpát-medencében. Erdészeti Lapok 151 (2): 70–71.
Kurcz Ádám István. 2016. Erdőre utaló településnevek a Kárpát-medencében. Erdészeti Lapok 151 (9): 308–309.
Kurcz Ádám István. 2016. Erdőhasználatra, erdei tevékenységekre és erdei állatokra utaló helységnevek. Erdészeti Lapok 151 (11): 389–390.
Magyar Nemzeti Helynévtár. https://mnh.unideb.hu/ (2024. máj. 14.)
Péntek János. 2003. A régi növényvilág és változásai a kalotaszegi földrajzi nevek tükré- ben. In Népi nevek, népi hagyományok. 134–193. Marosvásárhely: Mentor Kiadó. Első megjelenés in Teiszler Pál szerk., Nyelvészeti tanulmányok. 1980. 131–172. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó.
Polunin, Oleg. 1981. Európa fái és bokrai. Budapest: Gondolat Kiadó.
Reuter Camillo. 1975. Adatok a régi magyar fa- és erdőnevek ismeretéhez. In Kolossváry Szabolcsné szerk., Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Reyes, Jesús szerk. 2004. Magyarország autóatlasz. Budapest: Dimap Bt.
Szarvas Gábor – Simonyi Zsigmond: Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig I–III. Budapest: Hornyánszky kiadása. 1890–1893.
Varga Domokos. 1970. Erdőkerülőben (A Magyarország felfedezése sorozatból). Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
Rövidítve hivatkozott bibliográfiai tételek
CzF = Czuczor Gergely – Fogarasi János. 1862–1867. A magyar nyelv szótára.
ÉKsz = A magyar nyelv értelmező kéziszótára. 2003. Főszerk. Pusztai Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó.
ESz = Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. 2006. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
EtSz = Gombocz Zoltán – Melich János. 1914–1944. Magyar etymologiai szótár I–II. (A– geburnus). Budapest.
FNESz = Kiss Lajos. 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Budapest: Akadémiai Kiadó. (Második, javított és bővített kiadás.)
Glossz = Régi magyar glosszárium. 1984. Szerk. Berrár Jolán és Károly Sándor. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Hnt. 1913 = A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára 1913. Szerk. és kiad. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Pesti Könyvnyomda Rt.
Lelkes = Lelkes György. 1998. Magyar helységnév-azonosító szótár. Baja: Talma Könyvkiadó. MaMűL = Magyar művelődéstörténeti lexikon II. kötet (Calcagnini-Falkoner). 2004. Főszerk. Kőszeghy Péter. Budapest: Balassi Kiadó.
NéprL = Magyar néprajzi lexikon I–V. 1977–1982. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadé- miai Kiadó.
NyÚSz = Szily Kálmán. 1902, 1908. A magyar nyelvújítás szótára I–II. Budapest: Hornyánszky kiadása.
OklSz = Szamota István – Zolnai Gyula. 1902–1906. Magyar oklevél-szótár. Budapest: Hornyánszky kiadása.
SzT = Erdélyi magyar szótörténeti tár I–XI. (=A–száj). 1979–2002. Szerk. Szabó T. Attila [később tanítványai]. Bukarest [később Budapest és Kolozsvár]: Kriterion [később Akadémiai Kiadó és Erdélyi Múzeum-Egyesület].
TESZ = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. 1967–1984. Főszerk. Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai Kiadó.
TSz = Szinnyei József. Magyar tájszótár I–II. 1893–1901. Budapest: Hornyánszky kiadása. ÚMTsz = Új magyar tájszótár I–IV. (=A–svung). 1979–2002. Főszerk. B. Lőrinczy Éva. Budapest: Akadémiai Kiadó.





