LINGUISTIC IDENTITY AS A POTENTIAL SOURCE OF SOCIAL CONFLICT IN EAST-CENTRAL EUROPE
Keywords:
types of identity, identity changes, linguistic identity, conflicts, East-Central Europe
Abstract
The study seeks to answer the question of how the emergence and primacy of linguistic identity provokes reactions in majority and minority societies, based on examples from Central and Eastern European countries and related to the Hungarian language. To do this, I briefly review certain elements of local and cultural identity, highlighting the linguistic features that are present but do not play a central role. An important element of identity is the use of names, which plays an increasingly important role as linguistic identity comes to the fore. In many cases, linguistic identity only gains meaning in relation to others, potentially leading to linguistic inequality, discrimination, and indirectly to conflicts, disputes, and even aggression rooted in language.
References
Bitskey István. 2013. Felekezetiség és identitástudat Magyarország kora újkori irodalmában. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Csernicskó István. 1997. „Imja otcsesztvo”: Az apai név használatáról a kárpátaljai magyarok körében. Magyar Névarchívum (unideb.hu).
Csernicskó István. 2020. A szláv nyelvváltozatok kategorizálásának kérdése Kárpátalján. In Baleczky Emil – nyelvész, költő, tanár: Tanulmánykötet II., szerk. Bárány Erzsébet. 183–222. Beregszász–Ungvár: Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – „RIK-U” Kft.
Farkas Tamás. 2009. „Nem magyar az, aki ics-vics…”: Egy fejezet a névmagyarosítások történetéből. Létünk (2): 41–49.
Farkas Tamás – Kozma István szerk. 2009. A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban. Budapest: Gondolat Kiadó – Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Gyönyör József. 1993. A helységnevek magyar változatának használata. Bízva a törvényhozók bölcsességében. Vasárnap, febr. 7. In Zalabai Zsigmond szerk. 1995. Mit ér a nyelvünk, ha magyar?: A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Hizsnyai Tóth Ildikó. 2022. Nekem mondod?: Jaffás és Kofolás beszélgetései a magyar nyelvről. Dunaszerdahely: Nap Kiadó.
Hoffmann István. 2010. Név és identitás. Magyar Nyelvjárások, 48. 49–58. Debrecen.
Horváth, Pavel. 1988. A történeti család- és vezetéknevek szlovák átírásának irányelveiről és szükségességéről. In Magyar és csehszlovák történészek eszmecseréje…, szerk. Szarka Lász- ló. 99–111. Budapest: Magyar–Csehszlovák Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozata.
Kamusella, Tomasz. 2021. Politics and the Slavic Languages. Routledge.
Käfer István. 2002. Terminológia hungaro-slavonica: A magyar–szlovák interetnikus összefüggések történeti vizsgálatának terminológiai kérdései. In A pozsonyi magyar tanszék múltja és jelene: A Comenius Egyetem magyar tanszékének 40 éve. 32–40. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó – A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete.
Márkus Andrea. 2012. „Új” délszláv irodalmi nyelvek. In A szótól a szövegig, szerk. Bárdos Vilmos. 173–177. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Mikó Imre. 1944. Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Kolozsvár: Minerva.
Nádor Orsolya. 2023. A kelet-közép-európai nyelvi térség. Budapest: Károli Gáspár Refor- mátus Egyetem – L’Harmattan.
Péntek János. 2007. Nyelv és identitás a Kárpát-medencében. Hitel, július, 91–98.
Péntek János – Benő Attila. 2020. A magyar nyelv Romániában (Erdélyben). Kolozsvár–Buda- pest: Erdélyi Múzeum Egyesület – Gondolat Kiadó.
Szabómihály Gizella. 2007. Magyar neve?: Szlovákiai magyar helységnevek standardizációs problémái. Névtani Értesítő (29): 189–200.
Szarka László szerk. 1988. Magyar és csehszlovák történészek eszmecseréje a régi magyar család- és személynevek, valamint helynevek írásáról. Budapest: Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozata.
Szekfű Gyula. 1926. Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790–1848. Buda- pest: Magyar Történeti Társulat.
Vajda Mária. 2006. „Komádiba, Tótiba bocskorban jár a liba”: Bosszantó folklórhagyományok. Budapest: Gondolat.
Zalabai Zsigmond szerk. 1995. Mit ér a nyelvünk, ha magyar?: A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Csernicskó István. 1997. „Imja otcsesztvo”: Az apai név használatáról a kárpátaljai magyarok körében. Magyar Névarchívum (unideb.hu).
Csernicskó István. 2020. A szláv nyelvváltozatok kategorizálásának kérdése Kárpátalján. In Baleczky Emil – nyelvész, költő, tanár: Tanulmánykötet II., szerk. Bárány Erzsébet. 183–222. Beregszász–Ungvár: Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – „RIK-U” Kft.
Farkas Tamás. 2009. „Nem magyar az, aki ics-vics…”: Egy fejezet a névmagyarosítások történetéből. Létünk (2): 41–49.
Farkas Tamás – Kozma István szerk. 2009. A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban. Budapest: Gondolat Kiadó – Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Gyönyör József. 1993. A helységnevek magyar változatának használata. Bízva a törvényhozók bölcsességében. Vasárnap, febr. 7. In Zalabai Zsigmond szerk. 1995. Mit ér a nyelvünk, ha magyar?: A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Hizsnyai Tóth Ildikó. 2022. Nekem mondod?: Jaffás és Kofolás beszélgetései a magyar nyelvről. Dunaszerdahely: Nap Kiadó.
Hoffmann István. 2010. Név és identitás. Magyar Nyelvjárások, 48. 49–58. Debrecen.
Horváth, Pavel. 1988. A történeti család- és vezetéknevek szlovák átírásának irányelveiről és szükségességéről. In Magyar és csehszlovák történészek eszmecseréje…, szerk. Szarka Lász- ló. 99–111. Budapest: Magyar–Csehszlovák Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozata.
Kamusella, Tomasz. 2021. Politics and the Slavic Languages. Routledge.
Käfer István. 2002. Terminológia hungaro-slavonica: A magyar–szlovák interetnikus összefüggések történeti vizsgálatának terminológiai kérdései. In A pozsonyi magyar tanszék múltja és jelene: A Comenius Egyetem magyar tanszékének 40 éve. 32–40. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó – A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete.
Márkus Andrea. 2012. „Új” délszláv irodalmi nyelvek. In A szótól a szövegig, szerk. Bárdos Vilmos. 173–177. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Mikó Imre. 1944. Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Kolozsvár: Minerva.
Nádor Orsolya. 2023. A kelet-közép-európai nyelvi térség. Budapest: Károli Gáspár Refor- mátus Egyetem – L’Harmattan.
Péntek János. 2007. Nyelv és identitás a Kárpát-medencében. Hitel, július, 91–98.
Péntek János – Benő Attila. 2020. A magyar nyelv Romániában (Erdélyben). Kolozsvár–Buda- pest: Erdélyi Múzeum Egyesület – Gondolat Kiadó.
Szabómihály Gizella. 2007. Magyar neve?: Szlovákiai magyar helységnevek standardizációs problémái. Névtani Értesítő (29): 189–200.
Szarka László szerk. 1988. Magyar és csehszlovák történészek eszmecseréje a régi magyar család- és személynevek, valamint helynevek írásáról. Budapest: Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozata.
Szekfű Gyula. 1926. Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790–1848. Buda- pest: Magyar Történeti Társulat.
Vajda Mária. 2006. „Komádiba, Tótiba bocskorban jár a liba”: Bosszantó folklórhagyományok. Budapest: Gondolat.
Zalabai Zsigmond szerk. 1995. Mit ér a nyelvünk, ha magyar?: A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
