A NYELVI IDENTITÁS MINT LEHETSÉGES TÁRSADALMI KONFLIKTUSFORRÁS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN
Kulcsszavak:
identitástípusok, identitásváltozások, nyelvi identitás, konfliktusok, Kelet-Közép-Európa
Absztrakt
A tanulmány arra keresi a választ a kelet-közép-európai országokból származó és a magyar nyelvvel összefüggő példák alapján, hogy a nyelvi identitás megjelenése és elsődlegessé válása milyen reakciókat vált ki a többségi és a kisebbségi társadalomban. Ehhez röviden áttekintem a lokális és a kulturális identitás egyes elemeit, kiemelve a nyelvi jellemzőket, amelyek jelen vannak ugyan, de nem töltenek be központi szerepet. Fontos identitáselem a névhasználat, ami a nyelvi identitás előtérbe kerülésével egyre fontosabb szerepet játszik. A nyelvi identitás sok esetben csak másokkal szemben nyeri el a jelentését, ami nyelvi egyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz, közvetve pedig a nyelvben gyökerező konfliktusokhoz, vitákhoz, de akár agresszióhoz is vezethet.
Hivatkozások
Bitskey István. 2013. Felekezetiség és identitástudat Magyarország kora újkori irodalmában. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Csernicskó István. 1997. „Imja otcsesztvo”: Az apai név használatáról a kárpátaljai magyarok körében. Magyar Névarchívum (unideb.hu).
Csernicskó István. 2020. A szláv nyelvváltozatok kategorizálásának kérdése Kárpátalján. In Baleczky Emil – nyelvész, költő, tanár: Tanulmánykötet II., szerk. Bárány Erzsébet. 183–222. Beregszász–Ungvár: Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – „RIK-U” Kft.
Farkas Tamás. 2009. „Nem magyar az, aki ics-vics…”: Egy fejezet a névmagyarosítások történetéből. Létünk (2): 41–49.
Farkas Tamás – Kozma István szerk. 2009. A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban. Budapest: Gondolat Kiadó – Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Gyönyör József. 1993. A helységnevek magyar változatának használata. Bízva a törvényhozók bölcsességében. Vasárnap, febr. 7. In Zalabai Zsigmond szerk. 1995. Mit ér a nyelvünk, ha magyar?: A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Hizsnyai Tóth Ildikó. 2022. Nekem mondod?: Jaffás és Kofolás beszélgetései a magyar nyelvről. Dunaszerdahely: Nap Kiadó.
Hoffmann István. 2010. Név és identitás. Magyar Nyelvjárások, 48. 49–58. Debrecen.
Horváth, Pavel. 1988. A történeti család- és vezetéknevek szlovák átírásának irányelveiről és szükségességéről. In Magyar és csehszlovák történészek eszmecseréje…, szerk. Szarka Lász- ló. 99–111. Budapest: Magyar–Csehszlovák Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozata.
Kamusella, Tomasz. 2021. Politics and the Slavic Languages. Routledge.
Käfer István. 2002. Terminológia hungaro-slavonica: A magyar–szlovák interetnikus összefüggések történeti vizsgálatának terminológiai kérdései. In A pozsonyi magyar tanszék múltja és jelene: A Comenius Egyetem magyar tanszékének 40 éve. 32–40. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó – A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete.
Márkus Andrea. 2012. „Új” délszláv irodalmi nyelvek. In A szótól a szövegig, szerk. Bárdos Vilmos. 173–177. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Mikó Imre. 1944. Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Kolozsvár: Minerva.
Nádor Orsolya. 2023. A kelet-közép-európai nyelvi térség. Budapest: Károli Gáspár Refor- mátus Egyetem – L’Harmattan.
Péntek János. 2007. Nyelv és identitás a Kárpát-medencében. Hitel, július, 91–98.
Péntek János – Benő Attila. 2020. A magyar nyelv Romániában (Erdélyben). Kolozsvár–Buda- pest: Erdélyi Múzeum Egyesület – Gondolat Kiadó.
Szabómihály Gizella. 2007. Magyar neve?: Szlovákiai magyar helységnevek standardizációs problémái. Névtani Értesítő (29): 189–200.
Szarka László szerk. 1988. Magyar és csehszlovák történészek eszmecseréje a régi magyar család- és személynevek, valamint helynevek írásáról. Budapest: Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozata.
Szekfű Gyula. 1926. Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790–1848. Buda- pest: Magyar Történeti Társulat.
Vajda Mária. 2006. „Komádiba, Tótiba bocskorban jár a liba”: Bosszantó folklórhagyományok. Budapest: Gondolat.
Zalabai Zsigmond szerk. 1995. Mit ér a nyelvünk, ha magyar?: A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Csernicskó István. 1997. „Imja otcsesztvo”: Az apai név használatáról a kárpátaljai magyarok körében. Magyar Névarchívum (unideb.hu).
Csernicskó István. 2020. A szláv nyelvváltozatok kategorizálásának kérdése Kárpátalján. In Baleczky Emil – nyelvész, költő, tanár: Tanulmánykötet II., szerk. Bárány Erzsébet. 183–222. Beregszász–Ungvár: Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – „RIK-U” Kft.
Farkas Tamás. 2009. „Nem magyar az, aki ics-vics…”: Egy fejezet a névmagyarosítások történetéből. Létünk (2): 41–49.
Farkas Tamás – Kozma István szerk. 2009. A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban. Budapest: Gondolat Kiadó – Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Gyönyör József. 1993. A helységnevek magyar változatának használata. Bízva a törvényhozók bölcsességében. Vasárnap, febr. 7. In Zalabai Zsigmond szerk. 1995. Mit ér a nyelvünk, ha magyar?: A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Hizsnyai Tóth Ildikó. 2022. Nekem mondod?: Jaffás és Kofolás beszélgetései a magyar nyelvről. Dunaszerdahely: Nap Kiadó.
Hoffmann István. 2010. Név és identitás. Magyar Nyelvjárások, 48. 49–58. Debrecen.
Horváth, Pavel. 1988. A történeti család- és vezetéknevek szlovák átírásának irányelveiről és szükségességéről. In Magyar és csehszlovák történészek eszmecseréje…, szerk. Szarka Lász- ló. 99–111. Budapest: Magyar–Csehszlovák Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozata.
Kamusella, Tomasz. 2021. Politics and the Slavic Languages. Routledge.
Käfer István. 2002. Terminológia hungaro-slavonica: A magyar–szlovák interetnikus összefüggések történeti vizsgálatának terminológiai kérdései. In A pozsonyi magyar tanszék múltja és jelene: A Comenius Egyetem magyar tanszékének 40 éve. 32–40. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó – A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete.
Márkus Andrea. 2012. „Új” délszláv irodalmi nyelvek. In A szótól a szövegig, szerk. Bárdos Vilmos. 173–177. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Mikó Imre. 1944. Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Kolozsvár: Minerva.
Nádor Orsolya. 2023. A kelet-közép-európai nyelvi térség. Budapest: Károli Gáspár Refor- mátus Egyetem – L’Harmattan.
Péntek János. 2007. Nyelv és identitás a Kárpát-medencében. Hitel, július, 91–98.
Péntek János – Benő Attila. 2020. A magyar nyelv Romániában (Erdélyben). Kolozsvár–Buda- pest: Erdélyi Múzeum Egyesület – Gondolat Kiadó.
Szabómihály Gizella. 2007. Magyar neve?: Szlovákiai magyar helységnevek standardizációs problémái. Névtani Értesítő (29): 189–200.
Szarka László szerk. 1988. Magyar és csehszlovák történészek eszmecseréje a régi magyar család- és személynevek, valamint helynevek írásáról. Budapest: Magyar-Csehszlovák Történész Vegyesbizottság Magyar Tagozata.
Szekfű Gyula. 1926. Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790–1848. Buda- pest: Magyar Történeti Társulat.
Vajda Mária. 2006. „Komádiba, Tótiba bocskorban jár a liba”: Bosszantó folklórhagyományok. Budapest: Gondolat.
Zalabai Zsigmond szerk. 1995. Mit ér a nyelvünk, ha magyar?: A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
Megjelent
06. 12. 2024.
Folyóirat szám
Rovat
NYELVÉSZET, IRODALOMTUDOMÁNY, FILOZÓFIA
