AZ ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK, ISMERETEK VIZSGÁLATA 5. OSZTÁLYBAN

Orsolya Edit SZABÓ

doi:10.19090/tm.2024.1.55-70

Orsolya Edit SZABÓ Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola, Eger, Magyarország http://orcid.org/0009-0004-9190-5952

DOI: https://doi.org/10.19090/tm.2024.1.55-70

Kulcsszavak: vers-sztori, kompetenciafejlesztés, hipertextualitás, digitális szövegfeldolgozás

Absztrakt

Tanulmányomban az 5. osztályos tanulók anyanyelvi kommunikációhoz szükséges készségeinek és ismereteinek vizsgálatával foglalkozom. Ezek bemutatása és értékelése révén ismertetem a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül megvalósítható élményközpontú szövegértés-szövegalkotás alapú kompetenciafejlesztést, kitérve a digitális szövegfeldolgozás sajátosságaira. Hipertextuális verselemző módszert dolgoztam ki, mely az új infokommunikációs eszközök rendszerszerű használatára épül. Az alternatív módszer első szakaszában a diákok önállóan hoznak létre hipermediális tartalmakat, vers-sztorit. Kreativitásukat kiélve digitális tartalommal töltik meg a papíralapú verset. A második szakaszban a gyerekek által választott szövegrészlet nyelvi szintek szerinti elemzése történik, közösen az osztállyal. Majd a rész–egész vizsgálata által a teljes vers értelmezésével és egy közös hipertextuális narratíva megalkotásával zárul a projekt. Az Új Nemzeti Kiválóság Program Doktori Hallgatói Ösztöndíj keretében saját hipertextuális verselemző módszerem hatásait közel fél éven át vizsgáltam. A kutatás legfőbb kérdései a következők: Hogyan hat a háromlépcsős vers-sztori projekt az 5. osztályos tanulók szövegértési/szövegalkotási készségére? A hipertextuális verselemző módszer hogyan befolyásolja a diákok digitális kompetenciáját?

Hivatkozások

Csonka Csabáné szerk. 2004. Szöveges értékelés: Ajánlás az általános iskolák 1–4. évfolyama számára. 66. Budapest: Oktatási Minisztérium.

Gonda Zsuzsa. 2018. Digitális szövegfeldolgozás. Anyanyelv-pedagógia (2): 66‒77.

Jakab György. 2020. Iskola – járvány idején. Iskolakultúra (10): 53.

Magyar Közlöny. 2012. Nemzeti Alaptanterv, 66.

Magyar Közlöny. 2020. Nemzeti Alaptanterv, 17.

Manovich, Lev. 2001. The Language of New Media. Cambridge: MIT Press.

Mészáros Ádám. 2021. A tantermek infrastruktúrájának átalakulása a XIX. század vége és a XXI. század között. In Kihívások és megoldások a XXI. század pedagógiájában, szerk.

K. Nagy Emese – Zagyváné Szűcs Ida. 253. Eger: Líceum Kiadó.

Oktatási Hivatal. 2019. PISA2018. Összefoglaló jelentés. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2018_ v6.pdf (2024. máj. 4.)

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 2016. Mérő feladatok 4. évfolyam részére. https://ofi.oh.gov.hu/en/mero-feladatok-4-evfolyam-reszere (2024. máj. 4.)

Szél Éva – Csizmarikné Tóth Titanilla – Csontos Lászlóné et al. 2021. Magyar nyelv és irodalom. In A NAT 2020 és a Komplex Alapprogram kapcsolata, szerk. Gortva János – Kaló Anikó – Légrádiné Kőházi Tímea. 57. Eger: Líceum Kiadó.

Tóth László. 2011. Képességstruktúrák és iskolai teljesítmény. Debrecen: Didakt Kiadó.