Sportetikai kérdések vizsgálata versenyszerűen sportoló fiatal felnőttek körében
Absztrakt
Bevezetés: Kutatásunk során alapvető célunk volt elméleti szempontból tisztázni a sport és az erkölcs legfontosabb összefüggéseit. Kérdőíves kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy az amatőr versenysportolók és a profi sportolók számára mit jelentenek az alapvető erkölcsi fogalmak, illetve milyen erkölcsi elveket tartanak fontosnak, és ezeket az elveket félreteszik-e, ha az eredményesség úgy kívánja. Vizsgáltuk azt is, hogy a sportolók milyen gyakran találkoznak a legsúlyosabb morális (és jogi) visszaélésekkel.
Anyag és módszer: Keresztmetszeti kutatásunk adatgyűjtése saját szerkesztésű kérdőívvel történt, az anonim kérdőívet 123, a 18 és 25 év közötti korosztályba tartozó amatőr és profi sportoló töltötte ki. Az adatfeldolgozás kétmintás T-próbával, Levene-teszttel, varianciaana- lízissel, valamint Pearson-féle korrelációs együtthatóval készült.
Eredmények: Kutatásunkban beigazolódott, hogy a siker fogalmát másképpen értelmezik a női és a férfi sportolók, valamint, hogy a kérdőívet kitöltő sportolók jelentős hányada elutasítja a doppingszerek alkalmazását. Az erkölcsi elvek értelmezésében különbségeket találtunk az egyéni sportokat és a csapatsportokat űzők között. Beigazolódott továbbá, hogy a legtöbbször a szakmai stáb tagjai követnek el durva bántalmazást a sportolókkal szemben. Következtetések: Az egyéni sportolók sikerorientációját feltehetőleg befolyásolja a csapatkohézió személyiségformáló hatásának hiánya. Feltételezhető, hogy az amatőr sportolók a Sport Etikai Kódexét (az Európa Tanács Rec [92] 14. számú átdolgozott ajánlása) jobban betartják, mint profi társaik, ugyanakkor mindkét státuszban lévő sportolónak fontos a Fair Play díjazása. A durva bántalmazás alkalmazása valószínűleg igen komolyan befolyásolja a sportolókat, hiszen azok nagyon fontosnak tartják egy adott csapat vezetőségének, stábjának munkamódszereit, valamint erkölcsi normáit. A férfiak és nők siker fogalmának eltérése igen komoly hatással lehet az egyes erkölcsi, etikai és morális kérdésekre és kihívásokra adott reakciókra, ahogyan a sportoló attitűdjének kialakulásában is fontos szerepet játszhat. A doppingszerek elterjedése a nem versenysportban is oka lehet annak, hogy az amatőrök sem ítélik el jobban alkalmazásukat profi társaiknál.
Hivatkozások
Bourdieu, Pierre. 1978. Sport and Social Class. Social Science Information 17 (6): 819–840.
Carr, David. 2010. On the Moral Value of Physical Activity: Body and Soul in Plato’s Account of Virtue. Sport, Ethics and Philosophy 4 (1): 3–15.
Code of Sports Ethics. https://rm.coe.int/16805cecaa (2023. máj. 5.) Elias, Norbert. 2000. The Civilizing Process. John Wiley & Sons.
European Sports Charter. https://rm.coe.int/16804c9dbb (2023. máj. 5.)
Földesiné Szabó Gyöngyi – Gál Andrea – Dóczi Tamás. 2010. Sportszociológia. Budapest: Semmelweis University.
Geeraets, Vincent. 2018. Ideology, Doping and the Spirit of Sport. Sport, Ethics and Philosophy 12 (3): 255–271.
Geipel, Ines. 2008. No Limit. Stuttgart: Klett-Cotta.
Guttmann, Allen. 2004. From Ritual to Record: The Nature of Modern Sport. New York: Columbia University Press.
Hadas Miklós. 2002. A gymnastica, avagy a „fiatalsági öröm köntösébe burkolt munka”: Adalékok a modern férfiasság kialakulásának vizsgálatához. Korall: Társadalomtörténeti Folyóirat (7–8): 15–33.
Huizinga, Johan. 2014. Homo Ludens: A Study of the Play-Element in Culture. Martino Fine Books.
Jákó Péter. 2012. Sport, egészség, társadalom. Magyar Tudomány 173 (9): 1081–1089. Kant, Immanuel. 2002. Groundwork for the Metaphysics of Morals. Edited and translated by Allen W. Wood. New Haven: Yale University Press.
Lasch, Christopher. 2018. The Culture of Narcissism: American Life in An Age of Diminishing Expectations. W. W. Norton & Company, Reissue Edition.
Olympic Charter https://stillmed.olympic.org/media/Document%20Library/OlympicOrg/ General/EN-Olympic-Charter.pdf (2023. máj. 5.)
Plato. 1991. Republic. Translated with Notes by Allan Bloom. Second Edition. Basic Books. Popescu, Veronica. 2010. The importance of moral training in sports performance. Procedia– Social and Behavioral Sciences 2 (2): 869–874.
Szegnerné Dancs Henriette. 2011. Sporttörténet. In Rétsági Erzsébet – H. Ekler Judit – Nádo- ri László – Woth Péter – Gáspár Mihály – Gáldi Gábor – Szegnerné Dancs Henriette. Sportelméleti ismeretek. Budapest: Dialóg Campus.
The Universal Declaration of Human Rights. https://www.un.org/en/universal-declaration- human-rights/ (2023. febr. 10.)
Van Gestel, Joannes. 2018. Norbert Elias and the Analysis of History and Sport. Taylor & Francis Inc.
