Filmfeliratban szereplő betűszók fordítása
Kulcsszavak:
betűszó, algoritmus, fordítás, angol, Magyar
Absztrakt
Tanulmányunk bevezető része a rövidítések és betűszók aktualitásával indít, majd elhatároljuk a betűszókat a rövidítésektől, kitérve az akronímia és inicializmus közötti különbségre is. A betűszók vizsgálatára egy algoritmust fejlesztettünk ki, amelyet a Kijelölt túlélő tévésorozat első évadjának angol és magyar betűszóinak keresésénél és adatbázisba gyűjtéséhez használtunk. Az adatbázis 128 egyéni angol betűszót tartalmaz 536 előfordulással, míg a magyar változat 70 egyéni betűszót 301 előfordulással. Megvizsgáljuk és példákkal szemléltetjük a gyakori fordítási stratégiákat, de tárgyaljuk azokat a helyesírási problémákat is, melyekre példát is találtunk az adatbázisban. A következtető rész a minőségbiztosítás fontossága mellett érvel, de felvillantja a lehetséges jövőt is, amikor kétféle szöveggel is találkozhatunk: betűszós vagy betűszómentes variánsban.
Hivatkozások
Akadémiai Kiadó. 2015. A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Balázs Géza. 2008. Hatalom és helyesírás. In Bozsik G. (szerk.). Két évtized a helyesírásért. 15–17. Eger: EKF Líceum Kiadó.
Bandur Szilvia. 2003. „Dokiduma” – az orvosi szlengről. Magyar Orvosi Nyelv 3 (1): 13–15.
Barnett, Adrian – Doubleday, Zoe. 2020. The Growth of Acronyms in the Scientific Literature ELife (9): 1–10.
Barnett, Adrian – Doubleday, Zoë. 2021. Demonstrating the Ascendancy of COVID-19 Research Using Acronyms. Scientometrics 126 (7): 6127–6130.
Begg, Colin B. 2017. Zero Tolerance for Acronyms. Clinical Trials 14 (6): 561–562.
Bicsérdy Gábor. 2012. Rövidítések enciklopédiája. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Bíró János. 2007. A betűszók írásmódja egy empirikus vizsgálat tükrében. Magyar Nyelvőr 131 (4): 413–429.
Bősze Péter. 2006. Nyelvhelyességi szempontok a magyar orvosi irodalomban. Magyar Orvosi Nyelv (1): 20–43.
Bryson, Bill. 1998. Made in America: An Informal History of American English. London: Black Swan.
Cannon, Garland. 1989. Abbreviations and Acronyms in English Word-Formation. American Speech 64 (2): 99–127.
Caon, Martin. 2016. Abbreviations, Initialism and Acronyms: Their Use in Medical Physics (THUMP). Australasian Physical & Engineering Sciences in Medicine 39 (1): 11–12.
CE (Comisia Europeană). 2014. Ghid Practic al Departamentului de Limba Română Din Direcția Generală Traduceri a Comisiei Europene. Directorate-General for Translation – Brussels.
Cintas, Jorge Díaz – Remael, Aline. 2020. Subtitling: Concepts and Practices. London: Routledge.
Cs. Nagy Lajos. 2007. Kalandozások a rövidítések birodalmában. In Bozsik G. (szerk.). Két évtized a helyesírásért. 118–128. Eger: EKF Líceum Kiadó.
Dannewitz Linder, Mats. 2016. SDL Trados Studio 2017. The Manual. Norrtälje: Nattskift Konsult.
Deme László. 1950. Még néhány szó a rövidítésekről. Magyar Nyelvőr (6): 429–435.
Deme László. 1955. Betűszavaink használatához. Magyar Nyelvőr 79 (4): 397–403.
Dróth Júlia. 2008. Köznévi betűszók a köznyelvben és a szakmai szövegekben. In Dróth J. (szerk.). Szaknyelv és szakfordítás: Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális témáiról. 24–30. Gödöllő: Szent István Egyetem.
Fábián Pál. 1950. Néhány szó a rövidítésekről. Magyar Nyelvőr 74 (4): 273–277.
Fábián Pál. 1962. A betűszók és a szóösszevonások osztályozásának egyik lehetősége. Magyar Nyelvőr 86 (3): 295–298.
Fercsik Erzsébet. 2001. A rövidítésekről és a mozaikszókról a helyesírás szempontjából. Magyartanítás 42 (1): 24–28.
Gyurgyák János. 2005. Rövidítésszótár. Budapest: Osiris Kiadó.
HaCohen-Kerner, Yaakov, Ariel Kass, Ariel Peretz. 2004. Baseline Methods for Automatic Disambiguation of Abbreviations in Jewish Law Documents. In J. L. Vicedo, P. MartínezBarco, R. Muñoz, M. S. Noeda (szerk.). Advances in Natural Language Processing, 4th International Conference, EsTAL. 58–69. Alicante: Springer.
Imre, Attila. 2022a. Categorizing and Translating Abbreviations and Acronyms. Open Linguistics 8 (1): 378–389.
Imre, Attila. 2022b. Spotting Acronyms and Initialisms with the Help of Informatics. Acta Universitatis Sapientiae Philologica 14 (3): 51–76.
Izura, Cristina – David Playfoot. 2012. A Normative Study of Acronyms and Acronym Naming. Behavior Research Methods 44 (3): 862–889.
Jacobs, Kayla, A. Itai, S. Wintner. 2018. Acronyms: Identification, Expansion and Disambiguation. Annals of Mathematics and Artificial Intelligence (88): 517–532.
Krifaton Csilla. 2008. A környezetvédelem szakterületének terminológiai problémái. In Dróth J. (szerk.). Szaknyelv és szakfordítás: Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális témáiról. 40–53. Gödöllő: Szent István Egyetem.
Kuzmina, Olga D., Anna D. Fominykh, Natalia A. Abrosimova. 2015. Problems of the English Abbreviations in Medical Translation. Procedia – Social and Behavioral Sciences (199): 548–554.
Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila. 2004. Helyesírás. Budapest: Osiris Kiadó. Lengyel Klára. 2000. A ritkább szóalkotási módok. In Keszler B. (szerk.). Magyar grammatika. 337–345. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Ludányi Zsófia. 2013. A mai orvosi helyesírás. PhD. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Ludányi Zsófia. 2019. Rövidítések a magyar orvosi nyelvben. Szemészeti kórlapok rövidítéseiről és helyesírásukról. In Ludányi Zs. (szerk.). Szabályok, normák, nyelvszokás: Tanulmányok a köznyelvi és szaknyelvi helyesírás és nyelvalakítás köréből. Pandora Könyvek. 37–51. Eger: Líceum Kiadó.
Mancuso, Joseph C. 1987. Rules for Acronyms. Technical Communication 34 (2): 124–125.
Mattiello, Elisa. 2013. Extra-Grammatical Morphology in English: Abbreviations, Blends, Reduplicatives, and Related Phenomena. Berlin/Boston: Walter de Gruyter.
Panajotu, Kosztasz. 2010. Abbreviations and Acronyms in Military English. Academic and Applied Research in Military and Public Management Science 9 (1): 159–165.
Péter László. 2003. Levélszekrény. Magyar Nyelv 99 (1): 125–126.
Ribes, Ramón, Pedro J. Aranda, and John Giba (eds.). 2010. Unit X. Acronyms and Abbreviations in Surgery and Medicine. Surgical English. 177–205. Berlin, Heidelberg: Springer.
Ribes, Ramón, Pedro J. Aranda, and John Giba (eds.). 2010. Unit XVI. Acronyms and Abbreviations in Surgery and Medicine. Surgical English. 269–286. Córdoba: Springer Verlag.
Soyer, P. 2018. Acronyms, Initialisms, and Abbreviations. Diagnostic and Interventional Imaging 99 (10): 589–590.
Taghva, Kazem, and Jeff Gilbreth. 1999. Recognizing Acronyms and Their Definitions. International Journal on Document Analysis and Recognition 1 (4): 191–198.
Thomas, C. George. 2021. Punctuation Marks and Abbreviations. In C. G. Thomas (eds.). Research Methodology and Scientific Writing. 455–473. Cham: Springer International Publishing.
Vintilă-Rădulescu, Ioana. 2009. Dicționar Normativ al Limbii Române Ortografic Ortoepic Morfologic Și Practic (DIN). Bucureşti: Corint.
Yeates, Stuart Andrew. 1999. Automatic Extraction of Acronyms from Text. In D. Bainbridge and S. A. Yeates. Hamilton (eds.). The Third New Zealand Computer Science Research Students’ Conference. 117–124. N. Z.: University of Waikato, Dept. of Computer Science.
Zahariev, Manuel. 2004. A Linguistic Approach to Extracting Acronym Expansions from Text. Knowledge and Information Systems (6): 366–373.
Balázs Géza. 2008. Hatalom és helyesírás. In Bozsik G. (szerk.). Két évtized a helyesírásért. 15–17. Eger: EKF Líceum Kiadó.
Bandur Szilvia. 2003. „Dokiduma” – az orvosi szlengről. Magyar Orvosi Nyelv 3 (1): 13–15.
Barnett, Adrian – Doubleday, Zoe. 2020. The Growth of Acronyms in the Scientific Literature ELife (9): 1–10.
Barnett, Adrian – Doubleday, Zoë. 2021. Demonstrating the Ascendancy of COVID-19 Research Using Acronyms. Scientometrics 126 (7): 6127–6130.
Begg, Colin B. 2017. Zero Tolerance for Acronyms. Clinical Trials 14 (6): 561–562.
Bicsérdy Gábor. 2012. Rövidítések enciklopédiája. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Bíró János. 2007. A betűszók írásmódja egy empirikus vizsgálat tükrében. Magyar Nyelvőr 131 (4): 413–429.
Bősze Péter. 2006. Nyelvhelyességi szempontok a magyar orvosi irodalomban. Magyar Orvosi Nyelv (1): 20–43.
Bryson, Bill. 1998. Made in America: An Informal History of American English. London: Black Swan.
Cannon, Garland. 1989. Abbreviations and Acronyms in English Word-Formation. American Speech 64 (2): 99–127.
Caon, Martin. 2016. Abbreviations, Initialism and Acronyms: Their Use in Medical Physics (THUMP). Australasian Physical & Engineering Sciences in Medicine 39 (1): 11–12.
CE (Comisia Europeană). 2014. Ghid Practic al Departamentului de Limba Română Din Direcția Generală Traduceri a Comisiei Europene. Directorate-General for Translation – Brussels.
Cintas, Jorge Díaz – Remael, Aline. 2020. Subtitling: Concepts and Practices. London: Routledge.
Cs. Nagy Lajos. 2007. Kalandozások a rövidítések birodalmában. In Bozsik G. (szerk.). Két évtized a helyesírásért. 118–128. Eger: EKF Líceum Kiadó.
Dannewitz Linder, Mats. 2016. SDL Trados Studio 2017. The Manual. Norrtälje: Nattskift Konsult.
Deme László. 1950. Még néhány szó a rövidítésekről. Magyar Nyelvőr (6): 429–435.
Deme László. 1955. Betűszavaink használatához. Magyar Nyelvőr 79 (4): 397–403.
Dróth Júlia. 2008. Köznévi betűszók a köznyelvben és a szakmai szövegekben. In Dróth J. (szerk.). Szaknyelv és szakfordítás: Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális témáiról. 24–30. Gödöllő: Szent István Egyetem.
Fábián Pál. 1950. Néhány szó a rövidítésekről. Magyar Nyelvőr 74 (4): 273–277.
Fábián Pál. 1962. A betűszók és a szóösszevonások osztályozásának egyik lehetősége. Magyar Nyelvőr 86 (3): 295–298.
Fercsik Erzsébet. 2001. A rövidítésekről és a mozaikszókról a helyesírás szempontjából. Magyartanítás 42 (1): 24–28.
Gyurgyák János. 2005. Rövidítésszótár. Budapest: Osiris Kiadó.
HaCohen-Kerner, Yaakov, Ariel Kass, Ariel Peretz. 2004. Baseline Methods for Automatic Disambiguation of Abbreviations in Jewish Law Documents. In J. L. Vicedo, P. MartínezBarco, R. Muñoz, M. S. Noeda (szerk.). Advances in Natural Language Processing, 4th International Conference, EsTAL. 58–69. Alicante: Springer.
Imre, Attila. 2022a. Categorizing and Translating Abbreviations and Acronyms. Open Linguistics 8 (1): 378–389.
Imre, Attila. 2022b. Spotting Acronyms and Initialisms with the Help of Informatics. Acta Universitatis Sapientiae Philologica 14 (3): 51–76.
Izura, Cristina – David Playfoot. 2012. A Normative Study of Acronyms and Acronym Naming. Behavior Research Methods 44 (3): 862–889.
Jacobs, Kayla, A. Itai, S. Wintner. 2018. Acronyms: Identification, Expansion and Disambiguation. Annals of Mathematics and Artificial Intelligence (88): 517–532.
Krifaton Csilla. 2008. A környezetvédelem szakterületének terminológiai problémái. In Dróth J. (szerk.). Szaknyelv és szakfordítás: Tanulmányok a szakfordítás és a fordítóképzés aktuális témáiról. 40–53. Gödöllő: Szent István Egyetem.
Kuzmina, Olga D., Anna D. Fominykh, Natalia A. Abrosimova. 2015. Problems of the English Abbreviations in Medical Translation. Procedia – Social and Behavioral Sciences (199): 548–554.
Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila. 2004. Helyesírás. Budapest: Osiris Kiadó. Lengyel Klára. 2000. A ritkább szóalkotási módok. In Keszler B. (szerk.). Magyar grammatika. 337–345. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Ludányi Zsófia. 2013. A mai orvosi helyesírás. PhD. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Ludányi Zsófia. 2019. Rövidítések a magyar orvosi nyelvben. Szemészeti kórlapok rövidítéseiről és helyesírásukról. In Ludányi Zs. (szerk.). Szabályok, normák, nyelvszokás: Tanulmányok a köznyelvi és szaknyelvi helyesírás és nyelvalakítás köréből. Pandora Könyvek. 37–51. Eger: Líceum Kiadó.
Mancuso, Joseph C. 1987. Rules for Acronyms. Technical Communication 34 (2): 124–125.
Mattiello, Elisa. 2013. Extra-Grammatical Morphology in English: Abbreviations, Blends, Reduplicatives, and Related Phenomena. Berlin/Boston: Walter de Gruyter.
Panajotu, Kosztasz. 2010. Abbreviations and Acronyms in Military English. Academic and Applied Research in Military and Public Management Science 9 (1): 159–165.
Péter László. 2003. Levélszekrény. Magyar Nyelv 99 (1): 125–126.
Ribes, Ramón, Pedro J. Aranda, and John Giba (eds.). 2010. Unit X. Acronyms and Abbreviations in Surgery and Medicine. Surgical English. 177–205. Berlin, Heidelberg: Springer.
Ribes, Ramón, Pedro J. Aranda, and John Giba (eds.). 2010. Unit XVI. Acronyms and Abbreviations in Surgery and Medicine. Surgical English. 269–286. Córdoba: Springer Verlag.
Soyer, P. 2018. Acronyms, Initialisms, and Abbreviations. Diagnostic and Interventional Imaging 99 (10): 589–590.
Taghva, Kazem, and Jeff Gilbreth. 1999. Recognizing Acronyms and Their Definitions. International Journal on Document Analysis and Recognition 1 (4): 191–198.
Thomas, C. George. 2021. Punctuation Marks and Abbreviations. In C. G. Thomas (eds.). Research Methodology and Scientific Writing. 455–473. Cham: Springer International Publishing.
Vintilă-Rădulescu, Ioana. 2009. Dicționar Normativ al Limbii Române Ortografic Ortoepic Morfologic Și Practic (DIN). Bucureşti: Corint.
Yeates, Stuart Andrew. 1999. Automatic Extraction of Acronyms from Text. In D. Bainbridge and S. A. Yeates. Hamilton (eds.). The Third New Zealand Computer Science Research Students’ Conference. 117–124. N. Z.: University of Waikato, Dept. of Computer Science.
Zahariev, Manuel. 2004. A Linguistic Approach to Extracting Acronym Expansions from Text. Knowledge and Information Systems (6): 366–373.
