The Role of the Portfolio in Teaching Professional Translation
Abstract
The subjects taught in the MA (currently only at the) Communication Department of the Department of Hungarian Language and Literature in Osijek are related to two major fields: communication science and translation science, and within the latter we teach translation and interpreting separately. With the subjects teaching translation science, we convey theoretical and practical knowledge, while developing the translation competencies required by the EMT. The primary goal of the course on professional translation is to prepare students for the tasks performed by professional translators, while also striving for the applicability of translation science. In this paper I try to find answers and solutions to the following question: How can we teach professional translation more effectively so that the result of the process is a professional who is not only familiar with the secrets of the profession, but is also able to continuously evaluate and develop his/her own abilities and skills in cooperation with colleagues?
References
Eszenyi Réka. 2015. Hány lábon álljon a fordító? A modern fordító profilja. A modern fordító és tolmács, szerk. Horváth Ildikó. 11–21. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Falus Iván – Kimmel Magdolna. 2003. A portfólió. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadói Kör, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet.
Hollósi Hajnalka Zsuzsanna – Szabó Antal. 2017. Tanári portfólió. Pécs: PTE TTK. https:// polc.ttk.pte.hu/tamop-4.1.2.b.2-13/1-2013-0014/97/index.html (2023. ápr. 30.)
Klaudy Kinga. 2005. Általános fordítástechnika idegen nyelvről magyarra: Módszertani útmutató a tantárgy oktatásához. Modern Nyelvoktatás 11 (1): 57–64.
Klaudy Kinga. 2007. Fordítóképzés és fordítástudomány Magyarországon az ezredfordulón. In A nyelv és fordítás. Válogatott fordítástudományi tanulmányok: Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 68. 217–228. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Lehocki-Samardžić Ana. 2018. A szakfordítás módszertani kérdései a horvát–magyar nyelvi és kulturális kontextusban. Hungarológiai Közlemények 19 (2): 112–126.
Nahalka István. 2002. Hogyan alakul ki a tudás a gyerekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Pethőné Nagy Csilla. 2007. Módszertani kézikönyv: Az irodalomkönyv 9–12. és az irodalomtankönyv a szakközépiskolák számára 9–12. című tankönyvcsaládhoz. Budapest: Korona Kiadó.
Pléh Csaba. 2001. A megismerés pszichológiája és tudománya, avagy a kognitív pszichológiától a kognitív tudományig. In Csapó Benő, Vidákovich Tibor szerk., Neveléstudomány az ezredfordulón. 67–87. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Spiczéné Bukovszki Edit. 2016. Az önálló nyelvtanulóvá nevelés lehetőségei: felsőoktatási szaknyelvtanárok nézetei a nyelvtanulói autonómiáról. Kéziratos disszertáció. Témavezetők: dr. Bárdos Jenő, dr. Heltai Pál. Eger: Eszterházy Károly Egyetem. Neveléstudományi Iskola. http://disszertacio.uni-eszterhazy.hu/33/ (2023. ápr. 29.)
Tóth László. 2004. Pszichológia a tanításban. Debrecen: Pedellus.
