GYERMEKÁBRÁZOLÁSOK AZ OTTHON KULTÚRÁJÁBÓL – POLGÁRI GYERMEKSZEMLÉLET A MAGYAR BIEDERMEIER FESTÉSZETBEN
Absztrakt
A reformkori Magyarország polgári kultúráját, mentalitását tükröző biedermeier művészet az otthon idillje után vágyódó, családja szűk körében kiteljesedő, mind megerősödő polgár stílusa volt, az ő társadalmi tudat- és tapasztalatformáikat fejezte ki, s ebből fakadóan az otthon, a család és a gyermekkor témája is fontos motívumává, témájává vált a kor irodalmának, képzőművészetének. A biedermeier festők alkotásain nyomon követhetők a kor nevelési érték- és céltartalmai, gyermekideológiai, gyermekszemléleti mintázatai, melyek egyfelől a felvilágosodás racionalista öröksége s azzal együtt az aufklérizmus, másfelől a kor vallásos moralizáló polgári-puritán etikája felől értelmezhetők, melyek egymással összekapcsolódva a gyermekkor totális kontrollját hozták létre abban a hitben, hogy a gyermek nevelésében rejlik a nemzeti boldogulás kulcsa, hiszen ő a családi és a nemzeti folytonosság záloga. Jelen írásban a reformkor biedermeier festőinek gyermekábrázolásait (fiú- és leánygyermek-ábrázolások, anya-gyermek kapcsolat, családi csoportképek) teszem elemzés tárgyává az azokon észlelhető gyermekszemléleti mintázatok feltárása céljából, a kor fontosabb, a biedermeier stílussal összefüggésbe hozható eszme-, mentalitás-, gyermekkor-, művészet- és esztétikatörténeti összefüggéseinek feltárása után, többek között arra a kérdésre keresve a választ, hogy az alkotásokon miképp kapcsolódik össze mindez. Elemzéseim során az alkotásokat a felvilágosodás racionalista, aufklérista örökségének, illetve a puritán etika továbbhagyományozódó erényrendszerének vizsgálatából, illetve a biedermeier-jelenség eszmetörténeti szempontú értelmezéséből kiindulva közelítem meg.
Hivatkozások
– nálunk és Európában. 105–119.
Badinter, Elisabeth. 1999. A szerető anya: Az anyai érzés története a 17–20. században.
Debrecen: Csokonai Kiadó.
Bokros Katalin. 2008. A magyar, a cseh és a szlovák irodalom tipológiai összevetése a romantika és a biedermeier korában. Irodalmi Szemle, 3. https://irodalmiszemle.sk/category/news/ 2008-3/ (2022. júl. 25.)
Brandt Juliane. 2005 A weberi tézis és a magyarországi protestantizmus a 19. században. In
Molnár Attila Károly szerk., Szellem és etika: A „100 éves a Protestáns etika” című konferencia előadásai. 125–151. Budapest: Századvég.
F. Dózsa Katalin. 1991. A biedermeier férfi és női divat hatása Magyarországon. Helikon,
1–2. A biedermeier kora – nálunk és Európában. 231–236.
Fábri Anna. 1991. A vendégváró magánház: A reformkori pesti értelmiség önmeghatározási
kísérletének egyik színtere. Helikon, 1–2. A biedermeier kora – nálunk és Európában.
171–178.
Fehér Katalin. 2006. „Neveljünk polgárokat!”: Nyilvánosság és nevelés a reformkorban. Budapest: OPKM.
Fischer-Lichte, Erika. 2001. A dráma története. Pécs: Jelenkor Kiadó Kft.
Foucault, Michel. 1990. Felügyelet és büntetés: A börtön története. Budapest: Gondolat.
Fried István. 1991. Szempontok a „biedermeier” fogalmának értelmezéséhez. Helikon, 1–2.
A biedermeier kora – nálunk és Európában. 139–148.
Goffman, Erving. 1956. The Presentation of Self in Everyday Life. Edinburgh: University of
Edinburgh – Social Sciences Research Centre.
Himmelheber, Georg. 1991. A biedermeier mint képzőművészeti stílus. Helikon, 1–2.
A biedermeier kora – nálunk és Európában. 19–39.
Kéri Katalin. 2018. Leánynevelés és női művelődés az újkori Magyarországon – nemzetközi
kitekintéssel és nőtörténeti alapozással. Pécs: Kronosz.
Koós Ferenc. 2019. Pedagógia a magyar reformkor folyóirataiban. Magánkiadás.
Misák Marianna. 2014. „Minden oskolába járó leány gyermektül…”: Református nőnevelés a
16–19. századi Felső-Magyarországon. Sárospatak: Hernád Kiadó.
Molnár Attila Károly. 2021. A protestáns etika Magyarországon – A puritán erkölcs és hatása.
Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó.
Németh András – Pukánszky Béla. 2004. A pedagógia problématörténete. Budapest: Gondolat Kiadói Kör Kft.
Pál József szerk. 2005. Világirodalom. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Papp Júlia – Király Erzsébet szerk. 2018. A magyar művészet a 19. században. Budapest:
Osiris Kiadó Kft.
Pukánszky Béla. 2005. A gyermek a tizenkilencedik századi magyar neveléstani kézikönyvekben. Pécs: Iskolakultúra.
Robertson, Priscilla. 1998. Az otthon mint fészek: A középosztály gyermekkora a 19. századi Európában. In Vajda Zsuzsanna – Pukánszky Béla szerk., A gyermekkor története:
Szöveggyűjtemény. 267–286. Budapest: Eötvös József Kiadó.
Somlai Péter. 1997. Szocializáció: A kulturális átörökítés és beilleszkedés folyamata. Budapest: Corvina.
Szabolcs Éva. 2011. Gyermekből tanuló: Az iskolás gyermek, 1868–1906. Budapest: Gondolat.
Szvoboda Dománszky Gabriella. 1991. A biedermeier és a nemzeti festőiskola. Helikon, 1–2.
A biedermeier kora – nálunk és Európában. 195–213.
Szvoboda Dománszky Gabriella. 2011. A magyar biedermeier. Budapest: Corvina.
T. Erdélyi Ilona. 1991. A biedermeier kora – nálunk és Európában. Helikon, 1–2. A biedermeier kora – nálunk és Európában. 3–18.
Támba Renátó. 2017. Gyermekkor a vásznakon: A dualizmuskori gyermekszemlélet az alföldi iskola festészetében. Budapest: Storming Brain.
Utrio, Kaari. 1989. Éva lányai: Az európai nő története. Budapest: Corvina.
Vág Ottó. 1976. Friedrich Fröbel. Budapest: Tankönyvkiadó.
Veszprémi Nóra. 2009. Barabás. Budapest: Corvina.
Zolnai Béla. 1940. A magyar biedermeier. Budapest: Franklin-Társulat.
