EGY ELVETÉLT KÍSÉRLET

A Jugoszláviai Magyar Nemzeti Bizottmány szervezésének kudarca az emigrációban (1952–1955)

Absztrakt

Évtizedekig semmit sem lehetett tudni a délvidéki magyarság azon politikai képviselőinek a sorsáról, akik az 1944. őszi összeomlás után elhagyták az akkori Magyarország területét, s túlélték a második jugoszláv állam által foganatosított tömegkivégzéseket, illetve az ún. népbírósági pereket.

Jelen sorok szerzőjének 2020-ban, közvetlenül a COVID-19 világjárvány kitörése előtt alkalma volt arra, hogy az Amerikai Egyesült Államokban kutassa az első jugoszláv állam, majd a második világháború idején kulcsfontosságú szerepet játszó, igen ellentmondásos és megosztó politikusnak számító Nagy Iván  csodával határos módon fennmaradt hagyatékát.

Bár a dokumentumokban elvétve találhatunk Nagy Iván 1945 előtti politikai tevékenységével kapcsolatos feljegyzéseket is, azoknak a helyszíni feldolgozása, majd rendszerezése során egyértelművé vált, hogy az iratok egésze jóval túlmutat egy mikrorégió – a Bácska – drámai történelmének jobb megértésén. Abban ugyanis számos olyan információ található, amely fontos kiegészítéssel, adalékokkal bír egyrészt a magyar politikai emigráció egyre jobban feltárt múltjának átlátásához, a magyar politikai emigráción belül szerveződött csoportok érdekellentétei és a köztük lévő törésvonalak átlátásához, gondolkodásmódjuk, belső konfliktusaik megismeréséhez. Másrészt pedig azokból jól rekonstruálható a jugoszláviai magyar emigráció szervezkedése, belső vitáik, célkitűzéseik, a személyes szimpátiákon és érdekeken nyugvó viszonyrendszereik alakulása, az egyéni sorsok és életutak formálódása, az

új állami keretek közé történő beilleszkedésük és az új hazával kapcsolatos bizonytalanságaik.

Nagy Iván hagyatékából az első forrásközlést a Lymbus Magyarságtudományi Forrásközlemények 2020-as kiadványában  adtuk közre. Az akkori rendezőelv az volt, hogy elsősorban a magyar politikai emigráció egészével összefüggő iratokból publikáljunk válogatást.

A következő évben önálló kötetben  jelentettük meg azt a válogatott dokumentumgyűjteményt, amelyben folytatva az egy évvel előbbi koncepciót, a magyar politikai emigráció egészének ismeretlen fejezeteire fókuszálása mellett igyekezett körbejárni a második világháború után újra kényszerkisebbségbe, idegen államok fennhatósága alá került magyarok politikai képviseletének az emigrációban való formálódását és az akkori tragikus közelmúlt terheinek a lecsapódását.

Jelen tanulmányunkban az eddig elvégzett kutatómunka folytatásaként most arra teszünk kísérletet, hogy a hagyaték révén feltérképezzük és bemutassuk a délvidéki magyar emigráció

szervezkedését, illetve azokat az okokat, amelyek végül a Jugoszláviai Magyar Nemzeti Bizottmány megalapításának a bukásához vezettek. Ezzel összefüggésben dolgozatunkban egyben bepillantást engedünk az emigráns politikusok levelezéseibe, a különféle irányultságú délvidéki magyar politikusok érdekellentéteibe, belső vitáiba, kapcsolati hálójuk formálódásába.