Meänkieli, Sámi, Kven, Csángó and Transylvanian Hungarian Minority Narratives Used in Identity Building
Keywords:
minority language identity, Meänkieli, Kven, Sámi, Csángó, Transylvanian Hungarian
Abstract
The aim of this study is to investigate what kinds of language narratives build up the identity of those intellectuals belonging to an ethnic minority who actively and regularly use their minority language. The objects of this comparison are five Finno-Ugric minorities: Meänkieli,
Kven, Sámi, the Transylvanian Hungarians and the Csángós. The research focuses upon their use of the language, their approach to it, as well as the social and cultural factors that affect these.
Although the compared minorities are very different in terms of their political, historical and cultural backgrounds, the most important common narratives are, for example, that multilingualism means profuseness, still one’s own minority language should have a special place as part of their cultural heritage; many a time, school is the place of language loss.
References
Arola, Laura – Kangas, Elina – Pelkonen, Minna. 2013. Meänkieli Ruottissa: Raportin
yhtheenveto ELDIA-projektissa. Mainz–Wien–Helsinki–Tartu–Mariehamn–Oulu–
Maribor: Research Consortium ELDIA.
Deáky András. 2009. Nyisztor Ilona laudációja. Moldvai Magyarság 19 (2): 4.
Eriksen, Agnes. 2002. Kasvottoman kansan lapsi. Arina: Pohjoismainen kveenitutkimuksen
aikakausjulkaisu (1): 104.
Eskola, Jari – Suoranta, Juha. 2005. Johdatus laadulliseen tutkimukseen. 7. kiadás. Tampere:
Vastapaino.
Gal, Susan. 2002. Language Ideologies and Linguistic and Linguistic Diversity: Where Culture
Meets Power. In A magyar nyelv idegenben, szerk. Keresztes László – Maticsák Sándor.
197–204. Debrecen: Debreceni Egyetem.
Halász Péter. 2009. „Nem írtam helyesen, csak úgy hallás után, de magyarul”: Beszélgetés
Duma-István Andrással. Moldvai Magyarság 19 (8): 10.
Hirvonen, Vuokko. 2021. Magánlevél 2021. ápr. 20.
Huss, Leena – Lindgren Anna-Riitta. 2005. Monikielinen Skandinavia. In Monikielinen
Eurooppa: Kielipolitiikka ja käytäntöä, szerk. Johansson, Marjut – Pyykkö Riitta. 246–280. Helsinki: Gaudeamus.
Hägg, Samuli – Lehtimäki, Markku – Steinby, Liisa. 2009. Näkökulmia kertomuksen
tutkimukseen. Helsinki: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura.
Jaworski, Adam – Coupland, Nicolas. 2006. Introduction: Perspectives on discourse analysis.
In The discourse reader, szerk. Adam Jaworsky – Nicolas Coupland. 1–37. Abingdon–
New York: Routledge.
Kós Károly. 1921. Kiáltó szó Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Máramaros magyarságához. In
Kiáltó szó: A magyarság útja. A politikai aktivitás rendszere, Kós Károly – Zágoni István – Paál Árpád, 1–5. Kapu könyvek. Idegennyelvű Folyóirat Kiadó Leányvállalat http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf1374.pdf (2022. júl. 14.)
Laakso, Johanna – Sarhimaa, Johanna – Spiliopoulou Åkermark, Sia – Toivanen, Reetta.
2016. Towards Openly Multilingual Policies and Practices: Assessing Minority Language Maintenance Across Europe. Bristol–Buffalo–Toronto: Multilingual Matters.
Lanstyák István. 2011. A nyelvi ideológiák néhány általános kérdéséről. http://web.unideb.
hu/~tkis/li_nyelvi_ideol_alt_kerd.pdf (2022. júl. 26.)
László János. 2008. Narratív pszichológia. Pszichológia 28 (4): 301–317.
Magga-Kumpulainen, Rita. 2006. Sarvikiela. Tampere: Pilot-kustannus Oy.
Magga-Kumpulainen, Rita. 2013. Drága anyanyelvem. In Finnek_! Multikulturális irodalmi
olvasóköny, szerk. Domokos Johanna. 129–135. Győr: AmbrooBook.
Makkai Sándor. 1937. Nem lehet. Láthatár (2): 49–53. Budapest. http://adatbank.transindex.
ro/html/cim_pdf1527.pdf (2022. júl. 14.)
Mäntynen, Anne – Halonen, Mia – Pietikäinen, Sari – Solin, Anna. 2012: Kieli ideologioiden
teoriaa ja käytäntöä. Virittäjä (3): 325–346.
M. Bodrogi, Enikő. 2016. Az anyanyelven alkotás esetlegessége? In Egyediség és véletlen:Interdiszciplináris párbeszéd 4. Egyetemi füzetek 30, szerk. Veres Károly. 103–117. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó – Bolyai Társaság.
Molnár Bodrogi, Enikő. 2015. Kieli-iteolokioita vähemistöavisissa. Virittäjä 119 (4): 525–558.
Molnár Bodrogi, Enikő. 2019. Dissenting narratives of identity in Saami, Meänkieli and Kveen
literatures. Revista Româna de Studii Baltice şi Nordice/The Romanian Journal for Baltic and Nordic Studies 11 (1): 19–55.
https://balticnordic.hypotheses.org/files/2019/10/05.-Bodrogi.pdf (2022. júl. 20.)
Molnár Bodrogi, Enikő. 2020a. Modernization and language loss in the Meänkieli community. Revista Româna de Studii Baltice şi Nordice/The Romanian Journal for Baltic and Nordic Studies 12 (2): 67–88.
https://balticnordic.hypotheses.org/files/2020/12/06.-Molnar.pdf (2022. júl. 20.)
Molnár Bodrogi, Enikő. 2020b. The voice crying (or calling?) in the wilderness: Possible
similarities between Transylvanism and Meänmaa-idea. In Multilingualism and
multiculturalism in Finno-Ugric literatures 2, szerk. Johanna Domokos – Johanna Laakso. 113–133. Wien: Lit Verlag.
Molnár-Bodrogi, Enikő. 2022. „Kieli on sielun sormenjäljet”: Pohjois-Fennoskandian ja
Romanian suomalais-ugrilaisten vähemmistöjen kielinarratiivit identiteetin rakentajana.
Acta Universitatis Ouluensis. Series B Humaniora 194. Oulu: Oulun yliopisto.
Nilsen-Børsskog, Alf. 2008. Entinen kylä. In Muiston maila, Alf Nilsen-Børsskog. 32–34.
Indre Billefjord: Iđut.
Nilsen-Børsskog, Alf. 2010. Kantaatti pienele kansale. In Poiminttoi, Alf Nilsen-Børsskog.
35–41. Børselv: Kainun instituutti – Kvensk institutt.
Paltto, Kirste. 2014. A lappok. In Lappok. Nils-Aslak Valkeapää – Kirste Paltto – Klemetti
Näkkäläjärvi – Kádár Zoltán. 14–105. Budapest: Nap Kiadó.
Pietikäinen, Sari – Mäntynen, Anne. 2009. Kurssi kohti diskurssia. Tampere: Vastapaino.
Pohjanen, Bengt. 2009a. Jopparikuninkhaan poika. Överkalix: Barents Publisher.
Pohjanen, Bengt. 2009b. Leetari. Meänmaan Aviisi (4): 2.
Pohjanen, Bengt. 2011. A csempészkirály fia. Ford. M. Bodrogi Enikő. Kolozsvár: Koinónia.
Pohjanen, Bengt. 2015. Flyende dikter – Karkaavia runoja. Överkalix: Barents Publisher.
Pohjanen, Bengt. 2019. Vaihettaa kieltä, vaihettaa naamaria. Överkalix: Barents Publisher.
Pólya Tibor. 2003. A narratív szelf pszichológiai értelmezései. In A narratív identitás kérdései
a társadalomtudományokban, szerk. Rákai Orsolya – Z. Kovács Zoltán. 55–68. Budapest–Szeged: Gondolat Kiadói Kör–Pompeji.
Reményik Sándor. 2005. Az ige. In Reményik Sándor Összes verse I., szerk. Dávid Gyula. 298. Kolozsvár–Budapest: Polis–Kálvin–Luther.
Saaranen-Kauppinen, Anita – Puusniekka, Anna. 2006. KvaliMOTV – Menetelmäopetuksen
tietovaranto. Tampere: Yhteiskuntatieteellinen tietoarkisto. https://www.fsd.tuni.fi/
menetelmaopetus/ (2022. júl. 19.)
Saressalo, Lassi. 1996. Kveenit: Tutkimus erään pohjoisnorjalaisen vähemmistön identiteetistä.
Helsinki: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura.
Seurujärvi-Kari, Irja. 2011. Alkuperäiskansatutkimus, alkuperäiskansaliike ja saamelaiset. In
Saamentutkimus tänään, szerk. Irja Seurujärvi-Kari – Petri Halinen – Risto Pulkkinen.
10–55. Helsinki: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura.
Silverstein, Michael. 1979. Language structure and linguistic ideology. In The elements:
A parasession on linguistic units and levels, szerk. Paul R. Cline – William F. Hanks –
Carol L. Hofbauer. 193–247. Chicago: Chicago Linguistic Society.
Sintonen, Teppo. 1999. Etninen identiteetti ja narratiivisuus: Kanadan suomalaiset miehet
elämänsä kertojina. Jyväskylä: Jyväskylän yliopisto
yhtheenveto ELDIA-projektissa. Mainz–Wien–Helsinki–Tartu–Mariehamn–Oulu–
Maribor: Research Consortium ELDIA.
Deáky András. 2009. Nyisztor Ilona laudációja. Moldvai Magyarság 19 (2): 4.
Eriksen, Agnes. 2002. Kasvottoman kansan lapsi. Arina: Pohjoismainen kveenitutkimuksen
aikakausjulkaisu (1): 104.
Eskola, Jari – Suoranta, Juha. 2005. Johdatus laadulliseen tutkimukseen. 7. kiadás. Tampere:
Vastapaino.
Gal, Susan. 2002. Language Ideologies and Linguistic and Linguistic Diversity: Where Culture
Meets Power. In A magyar nyelv idegenben, szerk. Keresztes László – Maticsák Sándor.
197–204. Debrecen: Debreceni Egyetem.
Halász Péter. 2009. „Nem írtam helyesen, csak úgy hallás után, de magyarul”: Beszélgetés
Duma-István Andrással. Moldvai Magyarság 19 (8): 10.
Hirvonen, Vuokko. 2021. Magánlevél 2021. ápr. 20.
Huss, Leena – Lindgren Anna-Riitta. 2005. Monikielinen Skandinavia. In Monikielinen
Eurooppa: Kielipolitiikka ja käytäntöä, szerk. Johansson, Marjut – Pyykkö Riitta. 246–280. Helsinki: Gaudeamus.
Hägg, Samuli – Lehtimäki, Markku – Steinby, Liisa. 2009. Näkökulmia kertomuksen
tutkimukseen. Helsinki: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura.
Jaworski, Adam – Coupland, Nicolas. 2006. Introduction: Perspectives on discourse analysis.
In The discourse reader, szerk. Adam Jaworsky – Nicolas Coupland. 1–37. Abingdon–
New York: Routledge.
Kós Károly. 1921. Kiáltó szó Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Máramaros magyarságához. In
Kiáltó szó: A magyarság útja. A politikai aktivitás rendszere, Kós Károly – Zágoni István – Paál Árpád, 1–5. Kapu könyvek. Idegennyelvű Folyóirat Kiadó Leányvállalat http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf1374.pdf (2022. júl. 14.)
Laakso, Johanna – Sarhimaa, Johanna – Spiliopoulou Åkermark, Sia – Toivanen, Reetta.
2016. Towards Openly Multilingual Policies and Practices: Assessing Minority Language Maintenance Across Europe. Bristol–Buffalo–Toronto: Multilingual Matters.
Lanstyák István. 2011. A nyelvi ideológiák néhány általános kérdéséről. http://web.unideb.
hu/~tkis/li_nyelvi_ideol_alt_kerd.pdf (2022. júl. 26.)
László János. 2008. Narratív pszichológia. Pszichológia 28 (4): 301–317.
Magga-Kumpulainen, Rita. 2006. Sarvikiela. Tampere: Pilot-kustannus Oy.
Magga-Kumpulainen, Rita. 2013. Drága anyanyelvem. In Finnek_! Multikulturális irodalmi
olvasóköny, szerk. Domokos Johanna. 129–135. Győr: AmbrooBook.
Makkai Sándor. 1937. Nem lehet. Láthatár (2): 49–53. Budapest. http://adatbank.transindex.
ro/html/cim_pdf1527.pdf (2022. júl. 14.)
Mäntynen, Anne – Halonen, Mia – Pietikäinen, Sari – Solin, Anna. 2012: Kieli ideologioiden
teoriaa ja käytäntöä. Virittäjä (3): 325–346.
M. Bodrogi, Enikő. 2016. Az anyanyelven alkotás esetlegessége? In Egyediség és véletlen:Interdiszciplináris párbeszéd 4. Egyetemi füzetek 30, szerk. Veres Károly. 103–117. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó – Bolyai Társaság.
Molnár Bodrogi, Enikő. 2015. Kieli-iteolokioita vähemistöavisissa. Virittäjä 119 (4): 525–558.
Molnár Bodrogi, Enikő. 2019. Dissenting narratives of identity in Saami, Meänkieli and Kveen
literatures. Revista Româna de Studii Baltice şi Nordice/The Romanian Journal for Baltic and Nordic Studies 11 (1): 19–55.
https://balticnordic.hypotheses.org/files/2019/10/05.-Bodrogi.pdf (2022. júl. 20.)
Molnár Bodrogi, Enikő. 2020a. Modernization and language loss in the Meänkieli community. Revista Româna de Studii Baltice şi Nordice/The Romanian Journal for Baltic and Nordic Studies 12 (2): 67–88.
https://balticnordic.hypotheses.org/files/2020/12/06.-Molnar.pdf (2022. júl. 20.)
Molnár Bodrogi, Enikő. 2020b. The voice crying (or calling?) in the wilderness: Possible
similarities between Transylvanism and Meänmaa-idea. In Multilingualism and
multiculturalism in Finno-Ugric literatures 2, szerk. Johanna Domokos – Johanna Laakso. 113–133. Wien: Lit Verlag.
Molnár-Bodrogi, Enikő. 2022. „Kieli on sielun sormenjäljet”: Pohjois-Fennoskandian ja
Romanian suomalais-ugrilaisten vähemmistöjen kielinarratiivit identiteetin rakentajana.
Acta Universitatis Ouluensis. Series B Humaniora 194. Oulu: Oulun yliopisto.
Nilsen-Børsskog, Alf. 2008. Entinen kylä. In Muiston maila, Alf Nilsen-Børsskog. 32–34.
Indre Billefjord: Iđut.
Nilsen-Børsskog, Alf. 2010. Kantaatti pienele kansale. In Poiminttoi, Alf Nilsen-Børsskog.
35–41. Børselv: Kainun instituutti – Kvensk institutt.
Paltto, Kirste. 2014. A lappok. In Lappok. Nils-Aslak Valkeapää – Kirste Paltto – Klemetti
Näkkäläjärvi – Kádár Zoltán. 14–105. Budapest: Nap Kiadó.
Pietikäinen, Sari – Mäntynen, Anne. 2009. Kurssi kohti diskurssia. Tampere: Vastapaino.
Pohjanen, Bengt. 2009a. Jopparikuninkhaan poika. Överkalix: Barents Publisher.
Pohjanen, Bengt. 2009b. Leetari. Meänmaan Aviisi (4): 2.
Pohjanen, Bengt. 2011. A csempészkirály fia. Ford. M. Bodrogi Enikő. Kolozsvár: Koinónia.
Pohjanen, Bengt. 2015. Flyende dikter – Karkaavia runoja. Överkalix: Barents Publisher.
Pohjanen, Bengt. 2019. Vaihettaa kieltä, vaihettaa naamaria. Överkalix: Barents Publisher.
Pólya Tibor. 2003. A narratív szelf pszichológiai értelmezései. In A narratív identitás kérdései
a társadalomtudományokban, szerk. Rákai Orsolya – Z. Kovács Zoltán. 55–68. Budapest–Szeged: Gondolat Kiadói Kör–Pompeji.
Reményik Sándor. 2005. Az ige. In Reményik Sándor Összes verse I., szerk. Dávid Gyula. 298. Kolozsvár–Budapest: Polis–Kálvin–Luther.
Saaranen-Kauppinen, Anita – Puusniekka, Anna. 2006. KvaliMOTV – Menetelmäopetuksen
tietovaranto. Tampere: Yhteiskuntatieteellinen tietoarkisto. https://www.fsd.tuni.fi/
menetelmaopetus/ (2022. júl. 19.)
Saressalo, Lassi. 1996. Kveenit: Tutkimus erään pohjoisnorjalaisen vähemmistön identiteetistä.
Helsinki: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura.
Seurujärvi-Kari, Irja. 2011. Alkuperäiskansatutkimus, alkuperäiskansaliike ja saamelaiset. In
Saamentutkimus tänään, szerk. Irja Seurujärvi-Kari – Petri Halinen – Risto Pulkkinen.
10–55. Helsinki: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura.
Silverstein, Michael. 1979. Language structure and linguistic ideology. In The elements:
A parasession on linguistic units and levels, szerk. Paul R. Cline – William F. Hanks –
Carol L. Hofbauer. 193–247. Chicago: Chicago Linguistic Society.
Sintonen, Teppo. 1999. Etninen identiteetti ja narratiivisuus: Kanadan suomalaiset miehet
elämänsä kertojina. Jyväskylä: Jyväskylän yliopisto
