KÖZÉP-EURÓPÁRÓL ÉS IRODALMAINAK FORDÍTHATÓSÁGÁRÓL
Absztrakt
A tanulmány Közép-Európa fogalmát, valamint irodalmainak fordítási lehetőségeit vizsgálja, kiemelve a két kutatási terület elméleti megközelítésének hasonlóságát, illetve Közép-Európa irodalmai esetében azok fordításainak jellemzőit a Közép-Európáról szóló diskurzusok tükrében. Míg Közép-Európa létéről (vagy nem létéről) csak teoretikus szövegek alapján beszélhetünk, irodalmainak fordítását gyakorlati oldalról indokolt megközelíteni. Jelen írás második része – mintegy bevezetőként egy részletes elemzéshez – megmarad a gyakorlatból absztrahált, s egyben a gyakorlatot visszaigazoló teoretikus szinten. A közép-európai irodalmak fordításait illető – s a Közép-Európa-diskurzusokban impliciten vagy expliciten megfogalmazottakból is adódó – speciális igényeket felmutató elméleti hátteret vizsgálja, elsősorban Walter Benjamin A fordító feladata című tanulmány-esszéje cseréphasonlatának továbbgondolása segítségével.
Hivatkozások
Coetze, J. M. 2020. Fogaskerekek: Kritikai írások. Ford. Szieberth Ádám. Budapest: Athenaeum.
Čolović, Ivan. 2008. Balkan – teror kulture. Beograd: Biblioteka XX vek, 171.
Doderer, Heimito von. 2000. A slunji vízesés. Ford. Király Edit. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Eco, Umberto. 2006. Otprilike isto: Iskustva prevođenja. Zagreb: Algoritam.
Fejtő Ferenc. 1989. Érzelmes utazás. Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Fried István. 2002. A közép-európai szöveguniverzum. In A közép-európai szöveguniverzum.
29–44. Budapest: Lucidus Kiadó.
Goethe, Johann Wolfgang. 2007. Jegyzetek és értekezések a Nyugat-keleti díván jobb megértéséhez. In Kettős megvilágítás: Fordításelméleti írások Szent Jeromostól a 20. század végéig. Szerk. Józan Ildikó, Jeney Éva, Hajdu Péter. Ford. Halasi Zoltán. 159–162. Budapest: Balassi Kiadó.
Gotovac, Vlado. 2004. Az igazság túl sokat kíván Európtól. In Horvát irodalmi antológia. Szerk. Lőkös István. Ford. Sokcsevits Dénes. 509–516. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Jakobson, Roman. 1985. Fordítás és nyelvészet. In A fordítás tudománya. Szerk. Bart István, Klaudy Kinga. 15–22. Budapest: Tankönyvkiadó. F. n.
Kappanyos András. 2015. Bajuszbögre, lefordítatlan. Budapest: Balassi Kiadó.
Kiš, Danilo. 2005. Változatok közép-európai témákra. In Közép-európai olvasókönyv. Szerk. Módos Péter. Ford. Borbély János. 104–117. Budapest: Osiris – Közép-európai Kulturális Intézet.
Konrád György. 2005. Van-e még álom Közép-Európáról? In Közép-európai olvasókönyv.
Szerk. Módos Péter. 51–74. Budapest: Osiris – Közép-európai Kulturális Intézet.
Krleža, Miroslav. 1963. Croatica. Forum, (1): 159–333.
Krleža, Miroslav. 1963a. Hungarica. Forum, (11–12): 679–727.
Krleža, Miroslav. 1979. Marcel Faber-Fabriczy szerelme. In Ezeregy halál. Ford. Dudás Kálmán
5–33. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Krleža, Miroslav. 1979a. Temetés Terézvárott. In Ezeregy halál. Ford. Dudás Kálmán. 87–153. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Kundera, Milan. 1984. A megrabolt Nyugat avagy Közép-Európa tragédiája. Hírmondó,
(6): 28–40. Milan%20Kundera%2020A%20megrabolt%20nyugat%20avagy%20Kelet-Európa%20tragédiája.pdf (2022. ápr. 2.)
Lőkös István. 1997. Ivo Andrić Monarchia-élménye. In Déli szláv–magyar szellemi kapcsolatok. 156–164. Miskolc: Felsőmagyarország Kiadó.
Luketić, Katarina. 2013. Balkan: od geografije do fantazije. Zagreb–Mostar: Algoritam.
Magris, Claudio. 2005. Közép-Európa – egy fogalom ígérete. In Közép-európai olvasókönyv.
Szerk. Módos Péter. Ford. Mesterházi Miklós. 92–103. Budapest: Osiris – Közép-európai Kulturális Intézet.
Matvejević, Predrag. 2005. Közép-Európáról. In Közép-európai olvasókönyv. Szerk. Módos
Péter. Ford. Vaszócsik Crista. 254–263. Budapest: Osiris – Közép-európai Kulturális
Intézet.
Matvejević, Predrag. 2001. Razgovori s Krležom. Zagreb: Prometej.
Mészöly Miklós. 1989. Esély és handicap az irodalomban – közép-európai szemmel. In A
pille magánya. Pécs: 57–63. Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó.
Revzin, I. I. – Rozencvejg, V. Ju. 1985. Fordítás és interpretáció. In A fordítás tudománya:
Válogatás a fordításelmélet irodalmából. Szerk. Bart István, Klaudy Kinga. Budapest:
Tankönyvkiadó. F. n.
Ricoeur, Paul. 1999. Emlékezet – felejtés – történelem. In Narratívák 3.: A kultúra narratívái. Szerk. Thomka Beáta, N. Kovács Tímea. Ford. Rózsahegyi Edit. 39–50. Budapest:
Kijárat Kiadó.
Ruth Gould, Rebecca. 2020. World literature. In Routledge Encyclopepia of translation studies.Szerk. Baker, Mona, Saldanha, Gabriela. 621–626. London and New York: Routledge.
Simon Sherryl. 2004. A kultúra és a fordítás határainak újragondolása. In A fordítás mint
kulturális praxis. Szerk. N. Kovács Tímea. Ford. Sári László. 175–215. Pécs: Jelenkor Kiadó.
Steiner, George. 2009. Bábel után: Nyelv és fordítás. 2. kötet. Budapest: Corvina.
Todorova, Marija. 2006. Imaginarni Balkan. Beograd: Biblioteka XX vek, 103.
Toury, Gideon. 1995. Descriptive Translation Studies and Beyond. Amsterdam: John Benjamins.
Toury, Gideon. 2007. Fordítás – célkultúra. In Kettős megvilágítás: Fordításelméleti írások
Szent Jeromostól a 20. század végéig. Szerk. Józan Ildikó, Jeney Éva, Hajdu Péter. Ford. Nemes Péter. 319–337. Budapest: Balassi Kiadó.
Vas István. 1981. Mit nehéz fordítani? In A műfordítás ma. Szerk. Bart István, Rákos Sándor.
273–307. Budapest: Gondolat.
Zajac, Peter. 2019. A nemzeti és a közép-európai irodalom mint a kulturális emlékezet része.
Ford. Balogh Magdolna. Helikon, (3): 151–162.