AZ IRODALOM VISSZAVÁG, AVAGY A SZERVEZETI TÚLHATALOM KÉRDÉSEI KAFKA A PER CÍMŰ MUNKÁJÁBAN ÉS GLOBALIZÁLT VILÁGUNKBAN
Absztrakt
A tanulmány Franz Kafka A per című művét elemzi a szervezeti túlhatalom és a bürokratikus működésmód egyes vonatkozásaira koncentrálva. Emellett párhuzamot von napjaink globális társadalmának hasonló tendenciáival. Az információs/fogyasztói társadalom és a globalizáció „hívószavaival” jellemezhető jelenlegi világrendszerben ugyanis túlontúl sok anomália létezik ahhoz, hogy Kafka írásait újra felfedezzük. A szerző elsősorban a bürokráciaelméletek oldaláról közelítve igyekszik Kafka klasszikus regényét aktualizálni, s tisztában van azzal, hogy a bürokrácia működési mechanizmusának vizsgálatán túlmenően egyéb szempontok is felmerülhetnek a mű interpretációjával összefüggésben. Ezekre az értelmezési lehetőségekre utal ugyan, ám a vizsgálat szempontjából csak periferikusan érinti. A globalizációs tendenciák bekapcsolása a Kafka-elemzésbe a későbbiek folyamán új elemzési kereteknek ágyazhat meg, és új aspektusokkal gyarapíthatja a Kafka-értelmezések tárházát.
Hivatkozások
Campos, Paul F. 1998. Jurismania: The Madness of American Law. New York – Oxford:
Oxford University Press.
Cs. Kiss Lajos. 2002. Egy keresztény Epimétheusz. In Schmitt, Carl: A politikai fogalma. Ford.
Cs. Kiss Lajos. Budapest: Pallas Stúdió – Attraktor Kft.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix. 2009. Kafka a kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsonyi
Judit. Budapest: Qadman Kiadó.
Filó Mihály. 2020. „[Ú]gy érezte, szégyene talán megöli őt.”: Bűnösség és bűntudat Kafka
világában. In Fekete Balázs – Molnár András szerk.: Iustitia emlékezik: Tanulmányok
a „jog és irodalom” köréből. 205–212. Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet.
Győrffy Miklós. 2008. A követhetetlen norma. Közelítés Kafkához. Alföld 59 (2): 64–75.
Hardt, Michael – Negri, Antonio. 2001. Empire. Cambridge – Massachusetts: Harvard
University Press.
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich. 1911. Grundlinien der Philosophie des Rechts. Leipzig:
Felix Meiner.
Hobbes, Thomas. 2001. Leviatán. Ford. Vámosi Pál. Kolozsvár: Polis Könyvkiadó.
Janouch, Gustav. 1972. Beszélgetések Kafkával. Ford. Tandori Dezső. Budapest: Gondolat Kiadó.
Kafka, Franz. 1968. A per. Ford. Szabó Ede. Budapest: Akkord Kiadó.
Kalenszkij, V. G. 1983. Az állam mint a szociológiai elemzés tárgya. Ford. Popovics Béla.
Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kállai R. Gábor. 2004. Kafkománia. Budapest: Criticai Lapok Alapítvány.
Kelsen, Hans. 1929. Vom Wesen und Wert der Demokratie. Tübingen: J. C. B. Mohr (Paul
Siebeck).
Kulcsár Kálmán. 2005. Jogszociológia. Budapest: Vince Kiadó.
Lenin, Vlagyimir Iljics. 1952. Állam és forradalom: A marxizmus tanítása az államról és a
proletariátus feladatai a forradalomban. 409–528. V. I. Lenin művei. 25. kötet (1917.
június–szeptember). Budapest: Szikra.
Mihály Csilla. 2019. „Melyik színházban játszanak?”: Figurális és szcenikus ismétlésstruktúrák Franz Kafka A per című regényében. Filológiai Közlöny 65 (3): 81–97.
Mihály Csilla. 2020. E. T. A. Hoffman és Franz Kafka: Strukturális rokonság a romantika
jegyében? Filológiai Közlöny 66 (4): 87–99.
Némedi Dénes. 1996. Durkheim. Budapest: Áron Kiadó.
Németh György. 2009. A gazdasági rend formamódosulásai: Tőke – munka – jövedelem. In
Veress József szerk.: Gazdaságpolitika a globalizált világban. Budapest: Typotex Kiadó.
Pók Lajos. 1981. Kafka világa. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Rónay László. 1994. A per. In Juhász Erzsébet szerk.: Ötven nagyon fontos regény: Műismertetés és műelemzés. Budapest: Lord Könyvkiadó.
Weber, Max. 1970. Állam, politika, tudomány. Ford. Józsa Péter. Budapest: Közgazdasági és
Jogi Könyvkiadó.
Zatonszkij, D. V. 1967. Franz Kafka és a modernizmus problémái. Ford. Sz. Höcker Krisztina.
Budapest: Kossuth Könyvkiadó
