LITERATURE STRIKES BACK, OR THE QUESTION OF ORGANISATIONAL SUPREMACY IN KAFKA’S THE TRIAL AND IN OUR GLOBALISED WORLD
Abstract
The study analyzes Franz Kafka’s novel The Trial, focusing on some aspects of organizational
supremacy and bureaucratic mode of operation. It also draws parallels with similar trends in today’s global society. Undeniably, in the current global system characterized by the “slogans”
of the information/consumer society and globalization, there are far too many anomalies to rediscover Kafka’s writings. The author tries to update Kafka’s classic novel by approaching it primarily from the standpoint of bureaucratic theories, and he is aware that in addition to examining the mechanism of bureaucracy, other aspects may arise in connection with the interpretation of the work. While it refers to these possibilities of interpretation, it is only peripherally touched upon relevant to the study. Incorporating globalization trends into analyzing Kafka’s work may later embed new analytical frameworks and add new aspects to Kafka’s repository of interpretations.
References
Campos, Paul F. 1998. Jurismania: The Madness of American Law. New York – Oxford:
Oxford University Press.
Cs. Kiss Lajos. 2002. Egy keresztény Epimétheusz. In Schmitt, Carl: A politikai fogalma. Ford.
Cs. Kiss Lajos. Budapest: Pallas Stúdió – Attraktor Kft.
Deleuze, Gilles – Guattari, Félix. 2009. Kafka a kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsonyi
Judit. Budapest: Qadman Kiadó.
Filó Mihály. 2020. „[Ú]gy érezte, szégyene talán megöli őt.”: Bűnösség és bűntudat Kafka
világában. In Fekete Balázs – Molnár András szerk.: Iustitia emlékezik: Tanulmányok
a „jog és irodalom” köréből. 205–212. Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet.
Győrffy Miklós. 2008. A követhetetlen norma. Közelítés Kafkához. Alföld 59 (2): 64–75.
Hardt, Michael – Negri, Antonio. 2001. Empire. Cambridge – Massachusetts: Harvard
University Press.
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich. 1911. Grundlinien der Philosophie des Rechts. Leipzig:
Felix Meiner.
Hobbes, Thomas. 2001. Leviatán. Ford. Vámosi Pál. Kolozsvár: Polis Könyvkiadó.
Janouch, Gustav. 1972. Beszélgetések Kafkával. Ford. Tandori Dezső. Budapest: Gondolat Kiadó.
Kafka, Franz. 1968. A per. Ford. Szabó Ede. Budapest: Akkord Kiadó.
Kalenszkij, V. G. 1983. Az állam mint a szociológiai elemzés tárgya. Ford. Popovics Béla.
Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kállai R. Gábor. 2004. Kafkománia. Budapest: Criticai Lapok Alapítvány.
Kelsen, Hans. 1929. Vom Wesen und Wert der Demokratie. Tübingen: J. C. B. Mohr (Paul
Siebeck).
Kulcsár Kálmán. 2005. Jogszociológia. Budapest: Vince Kiadó.
Lenin, Vlagyimir Iljics. 1952. Állam és forradalom: A marxizmus tanítása az államról és a
proletariátus feladatai a forradalomban. 409–528. V. I. Lenin művei. 25. kötet (1917.
június–szeptember). Budapest: Szikra.
Mihály Csilla. 2019. „Melyik színházban játszanak?”: Figurális és szcenikus ismétlésstruktúrák Franz Kafka A per című regényében. Filológiai Közlöny 65 (3): 81–97.
Mihály Csilla. 2020. E. T. A. Hoffman és Franz Kafka: Strukturális rokonság a romantika
jegyében? Filológiai Közlöny 66 (4): 87–99.
Némedi Dénes. 1996. Durkheim. Budapest: Áron Kiadó.
Németh György. 2009. A gazdasági rend formamódosulásai: Tőke – munka – jövedelem. In
Veress József szerk.: Gazdaságpolitika a globalizált világban. Budapest: Typotex Kiadó.
Pók Lajos. 1981. Kafka világa. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Rónay László. 1994. A per. In Juhász Erzsébet szerk.: Ötven nagyon fontos regény: Műismertetés és műelemzés. Budapest: Lord Könyvkiadó.
Weber, Max. 1970. Állam, politika, tudomány. Ford. Józsa Péter. Budapest: Közgazdasági és
Jogi Könyvkiadó.
Zatonszkij, D. V. 1967. Franz Kafka és a modernizmus problémái. Ford. Sz. Höcker Krisztina.
Budapest: Kossuth Könyvkiadó
