NŐI IRODALMI HAGYOMÁNY KÉRDÉSEI AZ ERDÉLYI DRÁMAIRODALOM FELŐL
Absztrakt
Az utóbbi két-három évtized elemzései rámutattak arra, hogy a női irodalom kérdésköréhez strukturális értelemben kell közelítenünk, ha pontosabban szeretnénk érteni a kanonizáció és az irodalmi emlékezet mozgásait. A női irodalmi hagyomány létezése, materialitása azt jelenthetné, hogy a női szerzők tapasztalatai, írásgyakorlatai, műfajteremtései dialógusba lépnek egymással, hálózattá szerveződve az irodalmi hagyományon belül. A tanulmány ennek a hagyománykonstrukciónak a lehetőségeit vizsgálja az erdélyi magyar irodalomban, a felejtés mintázatainak négy típusát tételezve annak távlatában, hogy az irodalmi hagyomány vakfoltjai strukturális értelemben is eltüntethetővé váljanak. A mintázatok közül legalább kettőben színházi alkotók is jelen vannak. A színpadi szerzők recepciója olyan esettanulmányokat kínál a kérdéskör vizsgálata számára, amelyek felől árnyaltan jellemezhető a női szerzők szerepe az erdélyi magyar irodalmi hagyományban.
Hivatkozások
Balázs Imre József. 2022. A női irodalmi hagyomány lehetőségei az erdélyi magyar irodalomban. Korunk (4): 5‒12.
Borgos Anna. 2007. Portrék a Másikról: Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn. Budapest: Noran.
Bourdieu, Pierre. 2013. A művészet szabályai: Az irodalmi mező genezise és struktúrája. Ford.
Seregi Tamás. Budapest: Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola.
Csehy Zoltán. 2020. Az elmásítás mechanizmusai. In Uő: Arctalanság, arcadás, arcrongálás:
Önláttatási stratégiák és diszkurzusretorikák kisebbségi kontextusban. Budapest: Reciti.
Földes Györgyi. 2021. Akit „nem látni az erdőben”: Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar
kontextusban. Budapest: Balassi.
Földes Mária. 1968. A hetedik, az áruló. Bukarest: Irodalmi.
Földes Mária. 1974. A séta. Bukarest: Kriterion.
Kádár Judit. 2014. Engedelmes lázadók: Magyar írónők és nőideál-konstrukciók a 20. század
első felében. Pécs: Jelenkor.
Kántor Lajos ‒ Kötő József. 1998. Magyar színház Erdélyben: 1919‒1992. București: Integral.
Kántor Lajos ‒ Láng Gusztáv. 1973. Romániai magyar irodalom 1944‒1970. Bukarest: Kriterion.
Kötő József. 1967. Drámairodalmi örökségünk. Korunk (11): 1492‒1496.
Menyhért Anna. 2013. Női irodalmi hagyomány. Budapest: Napvilág.
Pető Andrea. 2003. Társadalmi nemek és a nők története. In Bevezetés a társadalomtörténetbe, szerk. Bódy Zsombor ‒ Ö. Kovács József. 333‒345. Budapest: Osiris.
Séllei Nóra. 1999. Lánnyá válik, s írni kezd: 19. századi angol írónők. Debrecen: Kossuth
Egyetemi Kiadó.
Thury Zsuzsa. 1979. Barátok és ellenfelek. Budapest: Szépirodalmi.
Tompa Andrea. 2021. Háromszoros kisebbségben, elfelejtve. Gondolatok a romániai magyar
női holokausztirodalom olvasása közben. Korunk (4): 80‒87.
Tompa Andrea. 2022. A mosoly országai: Harsányi Zimra sok élete. Korunk (4): 50‒58
