Pitanja ženske književne tradicije iz ugla transilvanijske drame
Apstrakt
Analize u poslednje dve-tri decenije pokazale su da pitanju ženske književnosti, ako želimo preciznije da razumemo kretanja kanonizacije i književnog sećanja, valja pristupiti strukturalno. Postojanje i materijalnost ženske književne tradicije mogli bi značiti da iskustva, spisateljske prakse i žanrovsko stvaralaštvo autorki stupaju u međusobni dijalog, umrežavajući se unutar književne tradicije. Rad istražuje mogućnosti konstrukcija ove tradicije u mađarskoj književnosti u Transilvaniji, postavljajući hipotezu o četiri tipa obrazaca zaborava u perspektivi strukturalnog nestanka slepih tačaka književne tradicije. Od ovih obrazaca najmanje dva uključuju i pozorišne umetnike. Recepcija dramskih pisaca nudi studije slučaja za proučavanje ove problematike, koje su pogodne za nijansirano karakterisanje uloga autorki u transilvanijskoj mađarskoj književnoj tradiciji.
Reference
Balázs Imre József. 2022. A női irodalmi hagyomány lehetőségei az erdélyi magyar irodalomban. Korunk (4): 5‒12.
Borgos Anna. 2007. Portrék a Másikról: Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn. Budapest: Noran.
Bourdieu, Pierre. 2013. A művészet szabályai: Az irodalmi mező genezise és struktúrája. Ford.
Seregi Tamás. Budapest: Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola.
Csehy Zoltán. 2020. Az elmásítás mechanizmusai. In Uő: Arctalanság, arcadás, arcrongálás:
Önláttatási stratégiák és diszkurzusretorikák kisebbségi kontextusban. Budapest: Reciti.
Földes Györgyi. 2021. Akit „nem látni az erdőben”: Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar
kontextusban. Budapest: Balassi.
Földes Mária. 1968. A hetedik, az áruló. Bukarest: Irodalmi.
Földes Mária. 1974. A séta. Bukarest: Kriterion.
Kádár Judit. 2014. Engedelmes lázadók: Magyar írónők és nőideál-konstrukciók a 20. század
első felében. Pécs: Jelenkor.
Kántor Lajos ‒ Kötő József. 1998. Magyar színház Erdélyben: 1919‒1992. București: Integral.
Kántor Lajos ‒ Láng Gusztáv. 1973. Romániai magyar irodalom 1944‒1970. Bukarest: Kriterion.
Kötő József. 1967. Drámairodalmi örökségünk. Korunk (11): 1492‒1496.
Menyhért Anna. 2013. Női irodalmi hagyomány. Budapest: Napvilág.
Pető Andrea. 2003. Társadalmi nemek és a nők története. In Bevezetés a társadalomtörténetbe, szerk. Bódy Zsombor ‒ Ö. Kovács József. 333‒345. Budapest: Osiris.
Séllei Nóra. 1999. Lánnyá válik, s írni kezd: 19. századi angol írónők. Debrecen: Kossuth
Egyetemi Kiadó.
Thury Zsuzsa. 1979. Barátok és ellenfelek. Budapest: Szépirodalmi.
Tompa Andrea. 2021. Háromszoros kisebbségben, elfelejtve. Gondolatok a romániai magyar
női holokausztirodalom olvasása közben. Korunk (4): 80‒87.
Tompa Andrea. 2022. A mosoly országai: Harsányi Zimra sok élete. Korunk (4): 50‒58





