Područja, umetnički prostori u prozi Geze Čata, Dežea Kostolanjija, Izidora Milkoa i Artura Munka
Apstrakt
U ovoj doktorskoj disertaciji se istražuje pojavljivanje umetničkih prostora u izabranim proznim tekstovima četvorice pisaca rodom iz Subotice, koji su stvarali krajem 19. i početkom 20. veka: Geze Čata, Dežea Kostolanjija, Izidora Milkoa i Artura Munka. Istraživanjem su obuhvaćeni tradicionalni oblici umetnosti (muzička umetnost, likovna umetnost i arhitektura) koje upotpunjuju dve nove umetničke grane modernizma: umetnost fotografije i filmska umetnost. Cilj je da se otkriju i sistematizuju raznovrsni intermedijalni aspekti među raznim medijima, odnosno povezanost, koja se pojavljuje u književnim tekstovima vezano za narativni identitet. Nakon analize proznih tekstova se pomoću sintetizovanja rezultata predstavljaju funkcije istraženih umetnosti usmerene na stvaranje književnosti. U pogledu posredničke funkcije teksta, disertacija se bavi pitanjima intermedijalnosti, teorijom intermedijalnog pripovedanja, odnosno intertekstualnim karakterom tekstova. Glavnu sistematizujuću snagu epskog dela izabranih pisaca u osnovi daju uzajamni uticaji intermedijalnih pojava i prelazaka granica među medijima. Doktorska disertacija je podeljena u dve tematske celine, u prvoj su predstavljeni slučajevi prenosa različitih medija (slika i tekst, fotografija i tekst, film i tekst, muzika i tekst) u književnim delima i njihovi uzajamni odnosi. Druga tematska celina je vezana za istraživanja iz aspekta poetike prostora, sa fokusom na dela izabranih autora u kojima pronalazimo umetničke prostore, odnosno u kojima se tematizuje Subotica. Proučavanje gorenavedenih književnih faktora, analizom novelistike i romanesknih svetova, studija, kritika, prepiske, dnevnika i memoara spomenutih pisaca, želi otkriti snagu i mehanizme umetnosti u stvaranju tekstova, i istovremeno rekonstruisati tekstovne prostore Subotice, grada na kraju 19. i početku 20. veka, koji su nastali u književnim tekstovima.
Reference
Bahtyin, Mihail. 1976. A tér és az idő a regényben. Ford. Könczöl Csaba. In A szó esztétikája.
257–302. Budapest: Gondolat Kiadó.
Barthes, Roland. 1985. Világoskamra: Jegyzetek a fotográfiáról. Ford. Ferch Magda. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Compagnon, Antoine. 2006. Az elmélet démona: Irodalom és józan ész. Ford. Jeney Éva.
Pozsony: Kalligram Kiadó.
Flusser, Vilém. 1990. A fotográfia filozófiája. Ford. Veress Panka, Sebesi István. Budapest:
Tartóshullám – Belvedere – ELTE Bölcsészettudományi Kar.
Füzi Izabella – Török Bálint. 2006. Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. Szeged. Elektronikus kiadás. http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Magyar/58F%FCzi/Vizu%E1lis%20%E9s%20irodalmi%20narr%E1ci%F3%20(E)/tankonyv/tartalom.html (2021. okt. 14.)
Horváth Futó Hargita. 2009. Iskola-narratívák: Térpoétikai megközelítés. Újvidék: Újvidéki
Egyetem, Bölcsészettudományi Kar.
Kibédi Varga Áron. 1997. A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei. Ford. Somlyó Bálint.
In Bacsó Béla szerk. Kép – fenomén – valóság. 300–320. Budapest: Kijárat Kiadó.
Kocsis Zoltán. 2010. Előszó. In Aradi Péter – Kőrössi P. József vál. és szerk. Zene: Magyar
írók novellái a zenéről. Budapest: Noran Libro Kiadó.
Lejeune, Philippe. 2003. Önéletírás, élettörténet, napló: Válogatás Philippe Lejeune írásaiból.
Ford. Varga Róbert. Budapest: L’Harmattan.
L. Varga Péter. 2007. Az intermediális olvasás alakzatai: Médiumköziség a líra- és prózaértésben. Alföld 58 (4): 58–79.
Milián Orsolya. 2017. A fényképkönyvekről és Nádas Péter vadkörtefa-sorozatairól. Helikon – Irodalom- és Kultúratudományi Szemle, Fotográfia és irodalom 63 (4): 590–603.
Orosz Magdolna. 2003. Kép és képiség az elbeszélő diszkurzusban. In Az elbeszélés fonala:
Narráció, intertextualitás, intermedialitás. 145–201. Budapest: Gondolat Kiadó Kör.
Rajewsky, Irina O. 2005. Intermediality, Intertextuality, and Remediation: A Literary
Perspective on Intermediality. Intermédialitiés 3 (6): 43–64.
Sontag, Susan. 1999. A fényképezésről. Ford. Nemes Anna. Budapest: Európa Kiadó.
Szajbély Mihály. 2008. Intermediális randevúk a 19. században. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Irodalomtörténeti Tanszékei – Pro Pannonia Kiadó Alapítvány.
Szegedy-Maszák Mihály. 2007. Szó, kép, zene: A művészetek összehasonlító vizsgálata. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Thomka Beáta. 2012. Arcélek és portrék. In Prózaformák: Elbeszélő művészet és interpretáció. 147–155. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar, Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium.
Wolf, Werner. 2002. Intermedialität: Ein weites Feld und eine Herausforderung für die
Literaturwissenschaft. In Herbert Foltinek – Christoph Leitgeb. Literaturwissenschaft:
Intermedial-Interdisziplinar (Sitzungsberichte Der Philosophisch-Historischen Klasse).
163–192. Wien: Austrian Academy of Sciences Press.
Wolf, Werner. 2008. Intermedialität. In Ansgar Nünning Hrsg. Metzler Lexikon Literaturund Kulturtheorie: Hrsg. von Ansgar Nünning. 4. aktualisierte und erweiterte Auflage.
327–328. Stuttgart: Metzler.
Z. Varga Zoltán. 2010. A szerző az irodalomtudományban – egy probléma vázlata. Helikon
– Irodalom- és Kultúratudományi Szemle, A szerző poétikája 56 (4): 535–555.
