A MŰVÉSZET TEREI CSÁTH GÉZA, KOSZTOLÁNYI DEZSŐ, MILKÓ IZIDOR ÉS MUNK ARTÚR PRÓZÁJÁBAN

  • Adrienn KÁROLY Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskola Újvidék, Szerbia
Kulcsszavak: intermedialitás, térpoétika, intertextualitás, művészetek, 19. század végi és 20. század eleji magyar irodalom, Szabadka

Absztrakt

A doktori értekezés négy, a 19. század végén és a 20. század elején alkotó, szabadkai származású író: Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Milkó Izidor és Munk Artúr válogatott prózai szövegeit vizsgálja a művészeti terek megjelenésének szempontjából. A kutatás tárgya a hagyományos művészeti formákra: a zeneművészetre, a képzőművészetre és az építőművészetre terjed ki, amelyet a modernizmus két újabb művészeti ága, a fotóművészet és a filmművészet egészít ki. Célja a különféle médiumok közötti sokszínű intermediális aspektusok, valamint ezeknek az irodalmi szövegekben megjelenő, narratív identitással kapcsolatos összefüggéseknek a felfedezése és rendszerezése. A prózai szövegek analízisét követően az eredmények szintetizálása által kerülnek ismertetésre a tárgyalt művészetek irodalomalkotó funkciói. A disszertáció a szöveg közvetítő közegének tekintetében az intermedialitás kérdéskörével, az intermediális elbeszéléselmélettel, valamint a szövegek intertextuális jellegével foglalkozik. Alapvetően az intermediális jelenségek és a médiumközi határátlépések kölcsönhatásai válnak a kiválasztott írók epikai életművének fő rendszerező erejévé. A doktori értekezés két tematikus egységre bomlik fel, melyben elsőként a különféle médiumátvitelek (kép és textus, fénykép és textus, film és textus, zene és textus) irodalmi alkotásokban megmutatkozódó esetei és viszonyai kerülnek bemutatásra. A másik tematikai egység térpoétikai vizsgálatokhoz kötődik, mely középpontjába a kiválasztott írók művészeti terekkel kapcsolatba hozható, továbbá Szabadkát tematizáló művei kerülnek. A fent meghatározott irodalmi tényezők gyakorlati vizsgálata az mlített négy író novellisztikájának és regényvilágának, tanulmányainak, kritikáinak, levelezésének, napló- és emlékiratának analízise útján kívánja feltárni a művészetek szövegalkotó erejét, mechanizmusát, s egyúttal rekonstruálni az irodalmi szövegekben megképződő 19. század végi és 20. század eleji város, Szabadka szövegtereit.

Hivatkozások

Ajtay-Horváth Magda. 2001. A szecesszió stílusjegyei a századforduló magyar és angol irodalmában. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. http://mek.niif.hu/03900/03917/03917.htm (2021. okt. 14.)
Bahtyin, Mihail. 1976. A tér és az idő a regényben. Ford. Könczöl Csaba. In A szó esztétikája.
257–302. Budapest: Gondolat Kiadó.
Barthes, Roland. 1985. Világoskamra: Jegyzetek a fotográfiáról. Ford. Ferch Magda. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Compagnon, Antoine. 2006. Az elmélet démona: Irodalom és józan ész. Ford. Jeney Éva.
Pozsony: Kalligram Kiadó.
Flusser, Vilém. 1990. A fotográfia filozófiája. Ford. Veress Panka, Sebesi István. Budapest:
Tartóshullám – Belvedere – ELTE Bölcsészettudományi Kar.
Füzi Izabella – Török Bálint. 2006. Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe. Szeged. Elektronikus kiadás. http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Magyar/58F%FCzi/Vizu%E1lis%20%E9s%20irodalmi%20narr%E1ci%F3%20(E)/tankonyv/tartalom.html (2021. okt. 14.)
Horváth Futó Hargita. 2009. Iskola-narratívák: Térpoétikai megközelítés. Újvidék: Újvidéki
Egyetem, Bölcsészettudományi Kar.
Kibédi Varga Áron. 1997. A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei. Ford. Somlyó Bálint.
In Bacsó Béla szerk. Kép – fenomén – valóság. 300–320. Budapest: Kijárat Kiadó.
Kocsis Zoltán. 2010. Előszó. In Aradi Péter – Kőrössi P. József vál. és szerk. Zene: Magyar
írók novellái a zenéről. Budapest: Noran Libro Kiadó.
Lejeune, Philippe. 2003. Önéletírás, élettörténet, napló: Válogatás Philippe Lejeune írásaiból.
Ford. Varga Róbert. Budapest: L’Harmattan.
L. Varga Péter. 2007. Az intermediális olvasás alakzatai: Médiumköziség a líra- és prózaértésben. Alföld 58 (4): 58–79.
Milián Orsolya. 2017. A fényképkönyvekről és Nádas Péter vadkörtefa-sorozatairól. Helikon – Irodalom- és Kultúratudományi Szemle, Fotográfia és irodalom 63 (4): 590–603.
Orosz Magdolna. 2003. Kép és képiség az elbeszélő diszkurzusban. In Az elbeszélés fonala:
Narráció, intertextualitás, intermedialitás. 145–201. Budapest: Gondolat Kiadó Kör.
Rajewsky, Irina O. 2005. Intermediality, Intertextuality, and Remediation: A Literary
Perspective on Intermediality. Intermédialitiés 3 (6): 43–64.
Sontag, Susan. 1999. A fényképezésről. Ford. Nemes Anna. Budapest: Európa Kiadó.
Szajbély Mihály. 2008. Intermediális randevúk a 19. században. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Irodalomtörténeti Tanszékei – Pro Pannonia Kiadó Alapítvány.
Szegedy-Maszák Mihály. 2007. Szó, kép, zene: A művészetek összehasonlító vizsgálata. Pozsony: Kalligram Kiadó.
Thomka Beáta. 2012. Arcélek és portrék. In Prózaformák: Elbeszélő művészet és interpretáció. 147–155. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar, Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium.
Wolf, Werner. 2002. Intermedialität: Ein weites Feld und eine Herausforderung für die
Literaturwissenschaft. In Herbert Foltinek – Christoph Leitgeb. Literaturwissenschaft:
Intermedial-Interdisziplinar (Sitzungsberichte Der Philosophisch-Historischen Klasse).
163–192. Wien: Austrian Academy of Sciences Press.
Wolf, Werner. 2008. Intermedialität. In Ansgar Nünning Hrsg. Metzler Lexikon Literaturund Kulturtheorie: Hrsg. von Ansgar Nünning. 4. aktualisierte und erweiterte Auflage.
327–328. Stuttgart: Metzler.
Z. Varga Zoltán. 2010. A szerző az irodalomtudományban – egy probléma vázlata. Helikon
– Irodalom- és Kultúratudományi Szemle, A szerző poétikája 56 (4): 535–555.
Megjelent
13. 05. 2022.
Folyóirat szám
Rovat
Papers