Textological Analysis of Oral Life Stories of Hungarian Women in Vojvodina
Abstract
The topic of the dissertation is to present several text-linguistic features of oral life stories based on the oral life stories of Hungarian women in Vojvodina. The text-linguistic analysis has been conducted within the framework of functional cognitive linguistics. Cognitive text linguistics emphasizes the structural and procedural nature of the text, opening up new perspectives in textual examination. One of the main topics of the paper is the role of cognitive schemas and memory in constructing oral life stories, with emphasis on Schank and Abelson’s script theory and the role of autobiographical recollection in text organization. The thesis attempts to explore the textual features of oral life stories through the use of macro-level forms such as viewpoint and space and time structures. The dissertation looks into the role of lexical repetitions and coreferential language elements in the textual context of oral life stories, and addresses the stylistic analysis of life stories. The study of the textual characteristics of oral life stories has also been aided by the examination of these narratives from a functional point of view, that is, of their role in communicative interaction. The thesis also confirms that the cognitive functional approach proves to be applicable in the description of this type of text.
References
Savić, Svenka – Mitro, Veronika szerk. 2006. Vajdasági magyar nők élettörténetei. Újvidék:
Futura Publikációk és Női Stúdiumok és Kutatások.
Literatura
Andó Éva. 2006. A beszélt nyelvi történetmondások elemzésének kognitív és funkcionális szempontjai. In Szöveg és típus: Szövegtipológiai tanulmányok, szerk. Tolcsvai Nagy
Gábor. 113–156. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Bartha Csilla – Hámori Ágnes. 2010. Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban:
Nyelvi variabilitás és társas jelentések konstruálása a szociolingvisztika „harmadik
hullámában”. Magyar Nyelvőr 134 (3): 298–321.
Boronkai Dóra. 2008. A dialógus szövegtani jellemzői drámai művek és beszélt nyelvi társalgások alapján. Doktori disszertáció, kézirat. http://doktori.btk.elte.hu/ lingv/boronkaidora/diss.pdf (2019. jan. 18.)
Bühler, Karl. 1934. Sprachtheorie: Die Darstellungfunktion der Sprache. Jena: Fischer.
Károly Krisztina. 2011. Szöveg, koherencia, kohézió: Szövegtipológiai és retorikai tanulmányok. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kónya Anikó – Törő Tímea. 1992. Emlékezés kiemelkedő személyes élményekre: az önéletrajzi emlékek „vaku”-pillanatai. Pszichológia 12 (3): 311–327.
Laki Boglárka. 2014. Koherencia, lexikai kohézió és ismétlés a beszélt nyelvi élettörténetekben. In Tudástérkép: Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2014. Konferenciakötet, szerk.
Berényi János. 299–312. Újvidék: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács.
Laki Boglárka. 2018. A beszélt nyelvi élettörténetek forgatókönyve. Hungarológiai Közlemények 19 (2): 85–98.
László János. 1998. Szerep, forgatókönyv, narratívum. Budapest: Scientia Humana.
Neisser, Ulrich. 1982/1993. Pillanatfelvételek vagy magaslati pontok? In Az emlékezet ökológiai megközelítése, szerk. Kónya Anikó. 449–456. Budapest: Tankönyvkiadó.
Pléh Csaba. 1986. A történetszerkezet és az emlékezeti sémák. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Schank, Roger C. – Abelson, Robert P. 1977. Scripts, plans, goals, and understanding. Hillsdale: Erlbaum.
Schank, Roger C. 1999/2004. Dinamikus emlékezet: A forgatókönyv-elmélet újraértelmezése.
Budapest: Vince.
Tolcsvai Nagy Gábor. 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
