VAJDASÁGI MAGYAR NŐK BESZÉLT NYELVI ÉLETTÖRTÉNETÉNEK SZÖVEGTANI VIZSGÁLATA

Boglárka LAKI

doi:10.19090/tm.2021.2.67-76

Boglárka LAKI Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidék, Szerbia

DOI: https://doi.org/10.19090/tm.2021.2.67-76

Kulcsszavak: élettörténet, beszélt nyelv, szövegtan, kognitív nyelvészet, vajdasági magyar nők

Absztrakt

A doktori disszertáció témája a beszélt nyelvi élettörténetek néhány szövegtani jellemzőjének bemutatása vajdasági magyar nők élettörténetének vizsgálata alapján. A szövegtani elemzés funkcionális kognitív nyelvészeti elméleti keretben történik. A kognitív szövegtan kiemeli a szöveg szerkezeti és műveleti jellegét, ezáltal új perspektívát nyitva a szövegek vizsgálatában. A disszertáció egyik központi témája a kognitív sémák és az emlékezés szerepe a beszélt nyelvi élettörténetek konstruálódásában, a Schank–Abelson-féle forgatókönyv-elméletre, valamint az önéletrajzi visszaemlékezés szövegszerveződésben betöltött funkciójára helyezve a hangsúlyt. A dolgozat a beszélt nyelvi élettörténetek szövegtani jellemzőit egyrészt a makroszintű formák, mint a nézőpont, a tér- és időszerkezet segítségével próbálja feltárni, másrészt megvizsgálja, milyen szerepet töltenek be a lexikai ismétlések és a korreferenciális nyelvi elemek a beszélt nyelvi élettörténetek szöveg-összefüggőségében, valamint foglalkozik az élettörténetek stíluselemzésével is. Szövegtani jellemzőinek megállapításához adalékul szolgál e narratívák funkcionális szempontból való tanulmányozása is, vagyis annak meghatározása, milyen szerepük van a kommunikációs interakcióban. A dolgozat egyben azt is alátámasztja, hogy a funkcionális kognitív szemlélet alkalmazhatónak bizonyul e szövegtípus leírásában.

Hivatkozások

Izvori

Savić, Svenka – Mitro, Veronika szerk. 2006. Vajdasági magyar nők élettörténetei. Újvidék:
Futura Publikációk és Női Stúdiumok és Kutatások.

Literatura

Andó Éva. 2006. A beszélt nyelvi történetmondások elemzésének kognitív és funkcionális szempontjai. In Szöveg és típus: Szövegtipológiai tanulmányok, szerk. Tolcsvai Nagy
Gábor. 113–156. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Bartha Csilla – Hámori Ágnes. 2010. Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban:
Nyelvi variabilitás és társas jelentések konstruálása a szociolingvisztika „harmadik
hullámában”. Magyar Nyelvőr 134 (3): 298–321.
Boronkai Dóra. 2008. A dialógus szövegtani jellemzői drámai művek és beszélt nyelvi társalgások alapján. Doktori disszertáció, kézirat. http://doktori.btk.elte.hu/ lingv/boronkaidora/diss.pdf (2019. jan. 18.)
Bühler, Karl. 1934. Sprachtheorie: Die Darstellungfunktion der Sprache. Jena: Fischer.
Károly Krisztina. 2011. Szöveg, koherencia, kohézió: Szövegtipológiai és retorikai tanulmányok. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kónya Anikó – Törő Tímea. 1992. Emlékezés kiemelkedő személyes élményekre: az önéletrajzi emlékek „vaku”-pillanatai. Pszichológia 12 (3): 311–327.
Laki Boglárka. 2014. Koherencia, lexikai kohézió és ismétlés a beszélt nyelvi élettörténetekben. In Tudástérkép: Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2014. Konferenciakötet, szerk.
Berényi János. 299–312. Újvidék: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács.
Laki Boglárka. 2018. A beszélt nyelvi élettörténetek forgatókönyve. Hungarológiai Közlemények 19 (2): 85–98.
László János. 1998. Szerep, forgatókönyv, narratívum. Budapest: Scientia Humana.
Neisser, Ulrich. 1982/1993. Pillanatfelvételek vagy magaslati pontok? In Az emlékezet ökológiai megközelítése, szerk. Kónya Anikó. 449–456. Budapest: Tankönyvkiadó.
Pléh Csaba. 1986. A történetszerkezet és az emlékezeti sémák. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Schank, Roger C. – Abelson, Robert P. 1977. Scripts, plans, goals, and understanding. Hillsdale: Erlbaum.
Schank, Roger C. 1999/2004. Dinamikus emlékezet: A forgatókönyv-elmélet újraértelmezése.
Budapest: Vince.
Tolcsvai Nagy Gábor. 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.