A TÖRTÉNELEMTŐL AZ IRODALOMIG
Életrajzi vázlat Asztalos Miklós életéről
Absztrakt
A tanulmány Asztalos Miklós fordulatokban gazdag életét igyekszik röviden összefoglalni. A témában korábban keletkezett publikációkkal szemben a jelen áttekintés nem a személyes vagy családi élmények felől közelít a tárgyához. Megállapításaimat levéltári dokumentumokra és saját kutatásaimra építem. Nagyban támaszkodtam Asztalosnak a saját maga által írt visszaemlékezéseire, valamint levelezésére, továbbá a közrebocsátott forrásszöveghez igazodva tanulmányomban hosszabban foglalkozom a történész fiatalkorával is. Saját tudományos fejlődése rekonstrukciója közben egyaránt röviden érintem a Móriczcal kapcsolatos irodalmi kapcsolatát. A szakirodalommal szemben, amelyek a történészi vagy a kései szépírói attitűdöket emelték ki, én a teljes irodalmi működését érintem. Asztalos visszaemlékezéseinek keletkezési körülményeiről szintén kevés szó esett korábban, így munkámban a második világháború utáni évtizedek bemutatása ugyancsak helyet kapott.
Hivatkozások
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár, K szekció (MNL OL K)
Asztalos Miklós önéletrajza MNL OL K 726 71/1930. Vallás- és közokt.miniszter úr a Gyűjteményegyetem létszámában foganatosított kinevezések tban.
Asztalos Miklós irodalmi munkássága MNL OL K 726 71/1930. Vallás- és közokt.miniszter
úr a Gyűjteményegyetem létszámában foganatosított kinevezések tban.
Asztalos fegyelmi ítéletének törlése MNL OL K 726. 618/1938. Orsz. Széchényi Könyvtár főigazgatója dr. Asztalos Miklós alkönyvtárnok fegyelmi ítélet törlése iránti kérését beterjeszti.
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Kézirattár (MTAKIK Kt.)
Asztalos-levél MTAKIK Kt. Ms 5088/197. Asztalos Miklós levele Gergely Pálnak 1969.
március 6.
Asztalos-levél MTAKIK Kt. Ms 5464/118. Asztalos Miklós levele Mester Miklósnak, 1976.
nov. 1.
Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM)
Asztalos Miklós. 1969. G116 Asztalos Miklós visszaemlékezései: Professzoraim: Egy leckekönyv emlékezik. Körösladány: Kézirat.
Asztalos Miklós. 1970. PIMG122 Asztalos Miklós visszaemlékezései: A Bartha Miklós Társaság megalakulása (1925). Körösladány: Kézirat.
Asztalos Miklós. 1971. PIM G120 Asztalos Miklós visszaemlékezései: Kapcsolatom Németh
Antallal (1928–1951). Körösladány: Kézirat.
Asztalos Miklós. 1973. PIM G124 Asztalos Miklós visszaemlékezései: Kapcsolatom a „mozi”-
val: Adatok a magyar filmjátszás és filmgyártás történetéhez. Körösladány: Kézirat.
Asztalos-levél PIM G116 Asztalos Miklós levele László Gyulának, 1971. október 4.
Asztalos-levél PIM V. 4142/16. Asztalos Miklós levele Jékely Zoltánnak, 1972. február 2.
Asztalos-levél PIM V. 4566/22. Asztalos Miklós levele Áprily Lajosnak, 1958. március 4.
Asztalos-levél PIM V. 5790/26. Asztalos Miklós levele Szántó Györgynek, 1957. március 5.
Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár (OSZK Kézirattár)
Asztalos Miklós hagyatéka. Fond 301. 2 doboz, Regénytöredékek.
Asztalos-levél Fond 7/59. Asztalos Miklós levelei Szekfű Gyulának, 12. levél, 1929. márc. 7.
Folyóiratok és napilapok
Pécsi Napló, 1929. márciusi lapszámok
Nemzeti Ujság, 1940. márciusi lapszámok
Református Kollégium, Székelyudvarhely, 1917
A Székelyudvarhelyi Református Kollégium Értesítője az 1917–1918-ik iskolai évről. Szerk.
Szabó András, Székelyudvarhely: Becsek D. Fia Könyvnyomda.
Szózat, 1923. márciusi és júliusi lapszámok.
Szakirodalom
Ablonczy Balázs. 2020. Ismeretlen Trianon: Az összeomlás és a békeszerződés történetei,
1918–1921. Budapest: Jaffa Kiadó.
Albrecht Ferenc. 1928. Asztalos Miklós dr.: Wesselényi Miklós, az első nemzetiségi politikus.
Protestáns Szemle 37 (4): 280–281.
Ambrus Katalin. 1994. Az elfeledett regényíró: Asztalos Miklós. In Feltáratlan értékek a
magyar irodalomban. Szerk. Szabó B. István. 370–376. Budapest: ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézet – MTA Irodalomtudományi Intézet.
Asztalos Miklós. 1923. A pécsi egyetem megnyitásakor. Pécsi Lapok, okt. 14. 2.
Asztalos Miklós. 1929. Pécs szellemi élete. Magyar Szemle 5 (V. köt.): 216–226.
Asztalos Miklós. 1931. A tizenhetedik század. Protestáns Szemle 40. 553–563. Kecskemét:
Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Részvénytársaság.
Asztalos Miklós. 1932. A tizennyolcadik század: Szekfű Gyula könyve. Protestáns Szemle
41. 262–268. Kecskemét: Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Részvénytársaság.
Asztalos Miklós. 1933. A tizenkilencedik és huszadik század: Szekfű Gyula könyve. Protestáns Szemle 42. 492–497. Kecskemét: Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Részvénytársaság.
Asztalos Miklós. 2012. Alibi. Pomáz: Kráter Műhely.
Asztalos Miklós. 2020. Szekfű–Hóman. Máriabesnyő: Attraktor Kiadó.
B. Bernát István. 1986. „Híd! Út, ahol nincsen út…”: A „Híd” című folyóirat és a Bartha
Miklós Társaság: 1927–1928. Magyar Filozófiai Szemle 30 (5–6): 659–689.
Cseke Péter. 2005. József Attila, a „félig székely”. Székelyföld 9 (7): 54–72.
Finta Zoltán. 1940. Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája. Keleti Ujság, febr. 12. 9.
Hajnal István. 1928a. Asztalos Miklós: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés. Századok
61–63 (9–10): 898–900.
Hajnal István. 1928b. Erdélyről. Napkelet 6 (24): 938–939.
Kántor Lajos. 1999. Az Erdélyi férfi: Asztalos Miklós, az ezredvégi Kolozsvárról nézve.
Bárka 6 (4): 55–57.
Mudrák József – Deák Tamás. 2006. Magyar hangosfilm lexikon 1931–1944. Máriabesnyő–
Gödöllő: Attraktor.
Milotay István. 1929. Végletek utja. Magyarság febr. 24. 1–2.
Turbucz Péter: A történelemtől az irodalomig
Oravszki Ferenc. 1991. A méltóságos urat kitelepítették: Asztalos Miklós (kései) rehabilitációja. Ring 3 (18): 11–12.
Pogány György. 1990. A könyvtári Szemle és Asztalos Miklós. Könyvtáros 40 (6): 337–344.
Pomogáts Béla. 1999. Magyarság és erdélyiség: Asztalos Miklós emlékezete. Bárka 6 (4): 50–54.
Szász István Tas. 2012. Kolozsvár neveltje, Budapest kedvence, Körösladány remetéje: Asztalos Miklós történész-író bemutatása. In Alibi. 277–285. Pomáz: Kráter Műhely.
Turbucz Péter. 2020. Mesterek árnyékában és azon túl: Asztalos Miklós emlékei Szekfű Gyuláról és Hóman Bálintról. In Szekfű–Hóman. 125–156. Máriabesnyő: Attraktor Kiadó.
Villáminterjú dr. Asztalos Miklóssal, a pécsi egyetemi könyvtár egykori tisztviselőjével,
akiből európai nevű színpadi szerző lett. Pécsi Napló, 1940. nov. 9. 5.