MIÉRT ENGEDTÉK KI ÁGNES ASSZONYT A TÖMLÖCBŐL?

Egy 168 éves irodalmi rejtély lehetséges jogtudományi megoldása

Absztrakt

Arany János 1853-ban írta meg Ágnes asszonyról szóló balladáját, amelynek középpontjában

a bűn és bűnhődés kapcsolata áll, melyet irodalomtudományi és jogtudományi megközelítésből elemeztek leggyakrabban. Ebben a tanulmányban a jogtudomány eszközeivel teszek kísérletet arra, hogy megoldjak egy 168 éves rejtélyt, nevezetesen: miért engedte haza a bölcs törvényszék Ágnes asszonyt a börtönből? Voltak arra kísérletek, hogy a jogászok megválaszolják ezt a kérdést, azonban az elemzésekben vagy olyan körülményeket ítéltek büntethetőségi akadálynak, amelyek büntetőjogilag nem azok, vagy egyszerűen megtorpantak a végső verdikt kimondása előtt és az isteni igazságszolgáltatással magyarázták Ágnes asszony

szabadon engedését. Arany János dalban elbeszélt tragédiájában az elkövetett bűn nem maradt következmények nélkül, azonban lényeges komponens az, hogy mi miatt vonjuk felelősségre Ágnes asszonyt. A bűn, vagy esetünkben a tragikus vétség nem azonos a törvényszegéssel – ez nem képezi vita tárgyát –, és az sem valószínű, hogy a ballada közlendője mindössze egy bűncselekmény míves leírása, azonban ha egy történetben a szerző úgy jelenít meg egy büntetőeljárási procedúrát, hogy annak az eleje és a közepe jogilag indokolható, akkor arra is kell lennie logikus válasznak, hogy az utolsó szakaszban miért távozhatott a vádlott szabadon.