NYITOTT KÖNYV VAGY LEZÁRT DOSSZIÉ (I.)
Alexander Bernát tudományos emlékezete és életművének sorsa 1927 és 1945 között
Kulcsszavak:
filozófiatörténet, életrajz, életmű, tudományos emlékezet, Alexander Bernát, 1927–1945, Kornis Gyula, Szemere Samu, Sebestyén Károly, Imre József
Absztrakt
Alexander Bernát élete és munkássága látszólag ismert és feldolgozott. Valójában azonban súlyos hiányosságok mutatkoznak mind az életút, mind az életpálya feldolgozásában. Emellett nem, vagy alig ismertek „a nagy Alexander-tanítványok” mesterükről írt művei, miközben napjaink Alexander-értelmezései nagyobbrészt még mindig az ő narratíváikban mozognak. A tanulmány szerény kísérlet részben ennek demonstrálására, valamint a két világháború közötti recepciók feltérképezésére és rövid bemutatására. Az írással továbbá nem titkolt célom volt annak prezentálása, hogy a hazai filozófiatörténet-írás még mindig kevés ismerettel rendelkezik mind Alexander Bernátról, mind tanítványairól és arról, miként tekintettek mesterükre.
Hivatkozások
A Kisfaludy-Társaság Évlapjai 1907–1908. 1908. Új folyam, 42. kötet.
Athenaeum. Új folyam. 1920. 6. kötet.
Az Est. 1920. májusi, júliusi–szeptemberi, 1922. augusztusi, 1927. októberi és 1930. októberi lapszámok.
Az Ujság. 1922. augusztusi és novemberi, valamint az 1924. márciusi lapszámok.
Budapesti Hirlap. 1927. októberi lapszámok.
Budapesti Szemle. 1880. 24. kötet.
Magyarország. 1927. októberi lapszámok.
Néptanítók Lapja. 1895. májusi lapszámok.
8 Órai Ujság. 1920. szeptemberi, 1922. áprilisi és 1927. októberi lapszámok.
Pesti Hirlap. 1922. áprilisi és 1927. októberi lapszámok.
Pesti Napló. 1927. októberi lapszámok.
Uj Idők. 1927. októberi lapszámok.
Ujság. 1927. októberi, 1937. novemberi lapszámok.
Világ. 1945. májusi lapszámok.
Alexander Bernát. 1877. A philosophia történetének eszméje, tekintettel a történetre általában. Budapest: Eggenberger-féle Könyvkereskedés.
Alexander Bernát. 1881. Kant. Élete, fejlődése és philosophiája. I. köt. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala.
Alexander Bernát. 1893. A nemzeti szellem a filozófiában. In Tanulmányok: Filozófia. 83–125. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
Alexander Bernát. 1900. Diderot-tanulmányok. Budapest: Franklin-Társulat.
Alexander Bernát. 1904. Madách Imre. In Madách Imre: Az ember tragédiája. 5–40. Budapest: Franklin-Társulat.
Alexander Bernát. 1910. Vallomás. In Tanulmányok: Filozófia. 5–12. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
Alexander Bernát. 1915. Magyar filozófia. In Tanulmányok: Filozófia. 213–233. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
Alexander Bernát. 1917. Az egyéniség a filozófiában. In Tanulmányok: Filozófia. 126–148. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
Alexander Bernát. 1923. Madách Imre. Budapest: Ethika.
Alexander Bernát. 1924. Tanulmányok: Művészet. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
Alexander Bernát. 1938. Tanulmányok: Nagy emberek. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
Bretter Zoltán. 2004. Századvég vagy századelő? Böhm Károly és Alexander Bernát alternatív műveltségeszményei. In Közelítések a magyar filozófia történetéhez, szerk. Mester Béla – Perecz László. 280–292. Budapest: Áron Kiadó.
Dénes Lajos, szerk. 1910. Dolgozatok a modern filozófia köréből. Emlékkönyv Alexander Bernát hatvanadik születése napjára. Budapest: k. n.
Elek Oszkár. 1943. Az értékek filozófiája. Budapesti Szemle 265. köt. (791): 253–256.
Érdy Lajos. 1927. Alexander Bernát emlékének. Századunk. Társadalomtudományi Szemle 2. (2): 553–557.
Gábor Éva. 1986. Alexander Bernát. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Gángó Gábor. 2011. A német birodalmi gondolattól a magyar nemzetkarakterológiáig. Leibniz-recepció Alexander Bernát, Pauler Ákos és Prohászka Lajos műveiben. Magyar Filozófiai Szemle 55 (2): 122–137.
Horváth Pál. 2016. Szellemi alternatívák a magyar katolikus gondolkodásban a 20. század elején. Dudek, Prohászka, Schütz. In (Kelet-) Közép-Európa a (magyar) filozófiatörténetben, szerk. Mester Béla. 286–302. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet, Gondolat Kiadó.
Huszár Vilmos. é. n. [1930.] Életem regénye. Budapest: Athenaeum.
Imre József. 1938. Alexander Bernát és filozófiai műveltségünk. Pécs: Magánkiadás.
Joó Tibor. 2017. Bevezetés a szellemtörténetbe. Máriabesnyő: Attraktor Kiadó.
K. T. [Kóbor Tamás.] 1934. Alexander Bernát. Ujság, okt. 31. 20.
Kant, Immanuel. 1887. Kant prolegomenái minden leendő metaphysikához, mely tudományként fog szerepelhetni. Ford. Alexander Bernát. Budapest: Franklin Társulat.
Kant, Immanuel. 1891. A tiszta ész kritikája. Ford. Alexander Bernát és Bánóczi József. Budapest: Franklin Társulat.
Kárpáti Győző. 1930. Könyvismertetések és bírálatok. 1. Kornis Gyula: Magyar filozófusok. Tanulmányok. Budapest, 1930. A Franklin Társulat kiadása. (Kultúra és Tudomány c. sorozat.) 229 l. – 2. Kultúra és nemzet. Tanulmányok. Budapest, 1930. Franklin Társulat kiadása a Kultúra és Tudomány sorozatban. 223 l. Katolikus Szemle 44 (10): 874–877.
Kiss Endre. 2006. Az értelmezés és a magyarázat közötti különbség, avagy a negatív pozitivizmus. Alexander Bernát Spinoza-képének értelmezéséhez. In A labirintusi fonál és a szorgalom dühe. 125–144. Miskolc: Egyetemi Kiadó.
Kiss Endre. 2012. A magyar modernizáció és a diszciplínává váló filozófia. Alexander Bernát filozófiájáról. In Felvilágosodás. Magyar századforduló. A VII. Hungarológiai Kongresszus előadásai, szerk. Egyed Péter. 163–181. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület.
Kornis Gyula. 1926. A magyar philosophia fejlődése és az akadémia. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Kornis Gyula. 1930. Magyar filozófusok. Tanulmányok. Budapest: Franklin Társulat.
Kornis Gyula. 1944. Magyar filozófusok. Tanulmányok. 2., bőv. kiad. Budapest: Franklin Társulat.
Laczkó Sándor. 2004. A magyar filozófiai műnyelv kialakulása Apáczaitól a 19–20. század fordulójáig. In Közelítések a magyar filozófia történetéhez, szerk. Mester Béla – Perecz László. 75–121. Budapest: Áron Kiadó.
Lendvai L. Ferenc – Perecz László – Hell Judit szerk. 2000. Magyar filozófia a XX. században. I. köt. Budapest: Áron Kiadó.
Lyka Károly. 1908. Alexander Bernát a művészetről. Uj idők, okt. 25. 373–374.
Madzsar Imre. 1942. Szemere Samu: Filozófiai tanulmányok. – Budapest, 1941. Arany János rt. Athenaeum. Új folyam 28 (1): 105–108.
Nagy József. 1927. A filozófia története. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
-ő. [Rákosi Jenő?] 1881. Értesítő. A Philosophiai írók tára… Budapesti Szemle 26. köt. (53): 308–310.
-ő. [Rákosi Jenő.] 1892. Alexander Bernát. Budapesti Hirlap, ápr. 7. 1–3.
Perecz László. 2000. A filozófiai gondolat fényénél. Százötven éve született Alexander Bernát. Magyar Tudomány 45 (4): 483–493.
Perecz László. 2002. Változatok a magyar filozófiára. A nemzeti filozófia toposza a magyar filozófiatörténetben. Magyar Tudomány 47 (9): 1242–1251.
Perecz László. 2004. A magyar filozófiai intézményrendszer kialakulása. In Közelítések a magyar filozófia történetéhez, szerk. Mester Béla–Perecz László. 40–74. Budapest: Áron Kiadó.
Pósa Péter. 1942. Shakespeare-kultusz hazánkban a századfordulótól Trianonig. 1900–1920. Debrecen: Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézet.
Prohászka Lajos. 1930. Kornis Gyula: Magyar filozófusok. Bp. 1930. Franklin. 229. – Kultúra és nemzet. Bp. 1930. Franklin. 223. (Kultúra és Tudomány, 65., 66.). Magyar Paedagogia 39. (lapsz. nélk.): 301–305.
Relle Pál. 1947. Akikkel találkoztam. Alexander Bernát. Világ, ápr. 4. 4.
Sándor Pál szerk. 1971. Szemere Samu kilencvenedik születésnapjára. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Sándor Pál. 1973. A magyar filozófia története 1900–1945. I. köt. Budapest: Magvető Kiadó.
Scheiber Sándor összeáll. 1971. Szemere Samu irodalmi munkássága. In Szemere Samu kilencvenedik születésnapjára, szerk. Sándor Pál. 33–59. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Sebestyén Károly. 1900. Madách. Budapesti Hirlap, ápr. 11. 1–2.
Sebestyén Károly. 1902. Alexander Bernát és Hamletje. Uj Idők, máj. 18. 454–455.
Sebestyén Károly. 1934. Alexander Bernát. Budapest: Klny. az IMIT 1934. évi Évkönyvéből.
Szemere Samu. 1927. Alexander Bernát, a filozófus. Ujság, okt. 25. 3.
Szemere Samu. 1928. Előszó. In Alexander Bernát ifjúkori levelei Horváth Cirillhez. 3–7. Budapest: Magánkiadás. (Lelőhely: MTA Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Révész Géza hagyatéka, Ms 2393/21.)
Szemere Samu. 1929. Alexander Bernát emlékezete. In Évkönyv, szerk. Szemere Samu. 25–50. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat.
Szemere Samu. 1937. Alexander Bernát. Halálának tizedik évfordulójára. Ujság, okt. 23. 3–4.
Szemere Samu. 1941. Filozófiai tanulmányok. Budapest: Arany János Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.
Szemere Samu. 1970. Emlékezés Alexander Bernátra. In Évkönyv, szerk. Scheiber Sándor. 42–49. Budapest: Magyar Izraeliták Országos Szövetsége.
Szerdahelyi István. 2013. Az ismeretlen klasszikus: Szemere Samu. Remény 16 (2): http:// www.remeny.org/remeny/2013-2-szam/szerdahelyi-istvan-az-ismeretlen-klasszikus-szemere-samu/ (2018. 11. 15.)
Turbucz Péter. 2015. Gondolattöredékek fejezetek mentén, Zóka Péter: Alexander Bernát és a „nemzeti filozófia”. Létünk 45 (4): 203–213.
Turbucz Péter. 2017a. Alexander Bernát igazolási ügyei. ÉS, ápr. 28. 8.
Turbucz Péter. 2017b. Alexander Bernát meghurcolása. 1920–1922. ÉS, nov. 17. 9.
Turbucz Péter. 2017c. 1919 – A sorsformáló év Alexander Bernát életében. Magyar Tudomány 178 (12): 1606–1617. DOI: 10.1556/2065.178.2017.12.12
Turbucz Péter. 2018. Alexander Bernát életéről. Valóság 61 (10): 44–52.
Varga Péter András. 2016. Új adalékok a korai fenomenológia és a magyar filozófia kapcsolattörténetéhez. Pauler Ákos, Alexander Bernát, Révész Géza és Enyvvári Jenő vonatkozásában. In (Kelet-) Közép-Európa a (magyar) filozófia történetben, szerk. Mester Béla. 256–285. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet, Gondolat Kiadó.
Zóka Péter. 2015. Alexander Bernát és a „nemzeti filozófia”. Az újkori nyugat-európai bölcselet és a modern nacionalizmuselméletek tükrében. Pécs: Pannon Írók Társasága.
Athenaeum. Új folyam. 1920. 6. kötet.
Az Est. 1920. májusi, júliusi–szeptemberi, 1922. augusztusi, 1927. októberi és 1930. októberi lapszámok.
Az Ujság. 1922. augusztusi és novemberi, valamint az 1924. márciusi lapszámok.
Budapesti Hirlap. 1927. októberi lapszámok.
Budapesti Szemle. 1880. 24. kötet.
Magyarország. 1927. októberi lapszámok.
Néptanítók Lapja. 1895. májusi lapszámok.
8 Órai Ujság. 1920. szeptemberi, 1922. áprilisi és 1927. októberi lapszámok.
Pesti Hirlap. 1922. áprilisi és 1927. októberi lapszámok.
Pesti Napló. 1927. októberi lapszámok.
Uj Idők. 1927. októberi lapszámok.
Ujság. 1927. októberi, 1937. novemberi lapszámok.
Világ. 1945. májusi lapszámok.
Alexander Bernát. 1877. A philosophia történetének eszméje, tekintettel a történetre általában. Budapest: Eggenberger-féle Könyvkereskedés.
Alexander Bernát. 1881. Kant. Élete, fejlődése és philosophiája. I. köt. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala.
Alexander Bernát. 1893. A nemzeti szellem a filozófiában. In Tanulmányok: Filozófia. 83–125. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
Alexander Bernát. 1900. Diderot-tanulmányok. Budapest: Franklin-Társulat.
Alexander Bernát. 1904. Madách Imre. In Madách Imre: Az ember tragédiája. 5–40. Budapest: Franklin-Társulat.
Alexander Bernát. 1910. Vallomás. In Tanulmányok: Filozófia. 5–12. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
Alexander Bernát. 1915. Magyar filozófia. In Tanulmányok: Filozófia. 213–233. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
Alexander Bernát. 1917. Az egyéniség a filozófiában. In Tanulmányok: Filozófia. 126–148. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
Alexander Bernát. 1923. Madách Imre. Budapest: Ethika.
Alexander Bernát. 1924. Tanulmányok: Művészet. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
Alexander Bernát. 1938. Tanulmányok: Nagy emberek. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
Bretter Zoltán. 2004. Századvég vagy századelő? Böhm Károly és Alexander Bernát alternatív műveltségeszményei. In Közelítések a magyar filozófia történetéhez, szerk. Mester Béla – Perecz László. 280–292. Budapest: Áron Kiadó.
Dénes Lajos, szerk. 1910. Dolgozatok a modern filozófia köréből. Emlékkönyv Alexander Bernát hatvanadik születése napjára. Budapest: k. n.
Elek Oszkár. 1943. Az értékek filozófiája. Budapesti Szemle 265. köt. (791): 253–256.
Érdy Lajos. 1927. Alexander Bernát emlékének. Századunk. Társadalomtudományi Szemle 2. (2): 553–557.
Gábor Éva. 1986. Alexander Bernát. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Gángó Gábor. 2011. A német birodalmi gondolattól a magyar nemzetkarakterológiáig. Leibniz-recepció Alexander Bernát, Pauler Ákos és Prohászka Lajos műveiben. Magyar Filozófiai Szemle 55 (2): 122–137.
Horváth Pál. 2016. Szellemi alternatívák a magyar katolikus gondolkodásban a 20. század elején. Dudek, Prohászka, Schütz. In (Kelet-) Közép-Európa a (magyar) filozófiatörténetben, szerk. Mester Béla. 286–302. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet, Gondolat Kiadó.
Huszár Vilmos. é. n. [1930.] Életem regénye. Budapest: Athenaeum.
Imre József. 1938. Alexander Bernát és filozófiai műveltségünk. Pécs: Magánkiadás.
Joó Tibor. 2017. Bevezetés a szellemtörténetbe. Máriabesnyő: Attraktor Kiadó.
K. T. [Kóbor Tamás.] 1934. Alexander Bernát. Ujság, okt. 31. 20.
Kant, Immanuel. 1887. Kant prolegomenái minden leendő metaphysikához, mely tudományként fog szerepelhetni. Ford. Alexander Bernát. Budapest: Franklin Társulat.
Kant, Immanuel. 1891. A tiszta ész kritikája. Ford. Alexander Bernát és Bánóczi József. Budapest: Franklin Társulat.
Kárpáti Győző. 1930. Könyvismertetések és bírálatok. 1. Kornis Gyula: Magyar filozófusok. Tanulmányok. Budapest, 1930. A Franklin Társulat kiadása. (Kultúra és Tudomány c. sorozat.) 229 l. – 2. Kultúra és nemzet. Tanulmányok. Budapest, 1930. Franklin Társulat kiadása a Kultúra és Tudomány sorozatban. 223 l. Katolikus Szemle 44 (10): 874–877.
Kiss Endre. 2006. Az értelmezés és a magyarázat közötti különbség, avagy a negatív pozitivizmus. Alexander Bernát Spinoza-képének értelmezéséhez. In A labirintusi fonál és a szorgalom dühe. 125–144. Miskolc: Egyetemi Kiadó.
Kiss Endre. 2012. A magyar modernizáció és a diszciplínává váló filozófia. Alexander Bernát filozófiájáról. In Felvilágosodás. Magyar századforduló. A VII. Hungarológiai Kongresszus előadásai, szerk. Egyed Péter. 163–181. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület.
Kornis Gyula. 1926. A magyar philosophia fejlődése és az akadémia. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Kornis Gyula. 1930. Magyar filozófusok. Tanulmányok. Budapest: Franklin Társulat.
Kornis Gyula. 1944. Magyar filozófusok. Tanulmányok. 2., bőv. kiad. Budapest: Franklin Társulat.
Laczkó Sándor. 2004. A magyar filozófiai műnyelv kialakulása Apáczaitól a 19–20. század fordulójáig. In Közelítések a magyar filozófia történetéhez, szerk. Mester Béla – Perecz László. 75–121. Budapest: Áron Kiadó.
Lendvai L. Ferenc – Perecz László – Hell Judit szerk. 2000. Magyar filozófia a XX. században. I. köt. Budapest: Áron Kiadó.
Lyka Károly. 1908. Alexander Bernát a művészetről. Uj idők, okt. 25. 373–374.
Madzsar Imre. 1942. Szemere Samu: Filozófiai tanulmányok. – Budapest, 1941. Arany János rt. Athenaeum. Új folyam 28 (1): 105–108.
Nagy József. 1927. A filozófia története. Budapest: Pantheon Irodalmi Intézet.
-ő. [Rákosi Jenő?] 1881. Értesítő. A Philosophiai írók tára… Budapesti Szemle 26. köt. (53): 308–310.
-ő. [Rákosi Jenő.] 1892. Alexander Bernát. Budapesti Hirlap, ápr. 7. 1–3.
Perecz László. 2000. A filozófiai gondolat fényénél. Százötven éve született Alexander Bernát. Magyar Tudomány 45 (4): 483–493.
Perecz László. 2002. Változatok a magyar filozófiára. A nemzeti filozófia toposza a magyar filozófiatörténetben. Magyar Tudomány 47 (9): 1242–1251.
Perecz László. 2004. A magyar filozófiai intézményrendszer kialakulása. In Közelítések a magyar filozófia történetéhez, szerk. Mester Béla–Perecz László. 40–74. Budapest: Áron Kiadó.
Pósa Péter. 1942. Shakespeare-kultusz hazánkban a századfordulótól Trianonig. 1900–1920. Debrecen: Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézet.
Prohászka Lajos. 1930. Kornis Gyula: Magyar filozófusok. Bp. 1930. Franklin. 229. – Kultúra és nemzet. Bp. 1930. Franklin. 223. (Kultúra és Tudomány, 65., 66.). Magyar Paedagogia 39. (lapsz. nélk.): 301–305.
Relle Pál. 1947. Akikkel találkoztam. Alexander Bernát. Világ, ápr. 4. 4.
Sándor Pál szerk. 1971. Szemere Samu kilencvenedik születésnapjára. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Sándor Pál. 1973. A magyar filozófia története 1900–1945. I. köt. Budapest: Magvető Kiadó.
Scheiber Sándor összeáll. 1971. Szemere Samu irodalmi munkássága. In Szemere Samu kilencvenedik születésnapjára, szerk. Sándor Pál. 33–59. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Sebestyén Károly. 1900. Madách. Budapesti Hirlap, ápr. 11. 1–2.
Sebestyén Károly. 1902. Alexander Bernát és Hamletje. Uj Idők, máj. 18. 454–455.
Sebestyén Károly. 1934. Alexander Bernát. Budapest: Klny. az IMIT 1934. évi Évkönyvéből.
Szemere Samu. 1927. Alexander Bernát, a filozófus. Ujság, okt. 25. 3.
Szemere Samu. 1928. Előszó. In Alexander Bernát ifjúkori levelei Horváth Cirillhez. 3–7. Budapest: Magánkiadás. (Lelőhely: MTA Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Révész Géza hagyatéka, Ms 2393/21.)
Szemere Samu. 1929. Alexander Bernát emlékezete. In Évkönyv, szerk. Szemere Samu. 25–50. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat.
Szemere Samu. 1937. Alexander Bernát. Halálának tizedik évfordulójára. Ujság, okt. 23. 3–4.
Szemere Samu. 1941. Filozófiai tanulmányok. Budapest: Arany János Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.
Szemere Samu. 1970. Emlékezés Alexander Bernátra. In Évkönyv, szerk. Scheiber Sándor. 42–49. Budapest: Magyar Izraeliták Országos Szövetsége.
Szerdahelyi István. 2013. Az ismeretlen klasszikus: Szemere Samu. Remény 16 (2): http:// www.remeny.org/remeny/2013-2-szam/szerdahelyi-istvan-az-ismeretlen-klasszikus-szemere-samu/ (2018. 11. 15.)
Turbucz Péter. 2015. Gondolattöredékek fejezetek mentén, Zóka Péter: Alexander Bernát és a „nemzeti filozófia”. Létünk 45 (4): 203–213.
Turbucz Péter. 2017a. Alexander Bernát igazolási ügyei. ÉS, ápr. 28. 8.
Turbucz Péter. 2017b. Alexander Bernát meghurcolása. 1920–1922. ÉS, nov. 17. 9.
Turbucz Péter. 2017c. 1919 – A sorsformáló év Alexander Bernát életében. Magyar Tudomány 178 (12): 1606–1617. DOI: 10.1556/2065.178.2017.12.12
Turbucz Péter. 2018. Alexander Bernát életéről. Valóság 61 (10): 44–52.
Varga Péter András. 2016. Új adalékok a korai fenomenológia és a magyar filozófia kapcsolattörténetéhez. Pauler Ákos, Alexander Bernát, Révész Géza és Enyvvári Jenő vonatkozásában. In (Kelet-) Közép-Európa a (magyar) filozófia történetben, szerk. Mester Béla. 256–285. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet, Gondolat Kiadó.
Zóka Péter. 2015. Alexander Bernát és a „nemzeti filozófia”. Az újkori nyugat-európai bölcselet és a modern nacionalizmuselméletek tükrében. Pécs: Pannon Írók Társasága.
