A DIGITÁLIS ÍRÁSBELISÉG IRODALMI ELŐKÉPEI
Gibson, Simmons, Orwell és Murakami
Absztrakt
A digitális írásbeliség irodalmi előképei a digitális, illetve online információhordozó közegek megjelenése és elterjedése előtt született szövegekben lelhetők fel.
E tekintetben kiemelkedő fontosságú William Gibson Neurománc című 1984-es cyberpunk regénye, Dan Simmons 1989 és 1997 között megjelentetett, a gibsoni hagyományt továbbgondoló Hyperion-regényciklusa, poszt-cyberpunk tetralógiája, továbbá George Orwell 1984 című disztópiája 1949-ből. Az Orwell-regény által megjelenített nyelvhasználati módok az írásbeli kommunikációs formák megnövekedett sebességére, az ezzel összefüggő stilisztikai jellemvonásokra, a rövidítések frekventált használatára, az interpunkció tendenciózus elhagyására, továbbá a szöveges dokumentumok lokalizálhatatlanságára és variabilitására hívják fel a figyelmet. Az 1Q84 című, Orwell alkotására pretextusként tekintő Murakami Haruki-műben az írásbeli nyelvhasználati módok hasonló mintázatai rajzolódnak ki, mint irodalmi előképében. Az említett irodalmi művek egységes keretben történő értelmezése nagyban hozzájárul a digitális írásbeliség nyelvhasználati módjainak feltérképezéséhez, sajátosságának meghatározásához és következményeinek tudatosításához.
Hivatkozások
Beke Ottó. 2012. Tudás a digitális térben. Évkönyv, 7: 10–21.
Beke Ottó. 2013. Hol vagy, (video)telefon, tapi és képiség? Tanulmányok, 46 (1): 121–132.
Beke Ottó. 2014a. Látható(vá vált) nyelv. Bartholomew, Gólem és Shrike. In Tudástérkép.
Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2014. Konferenciakötet, szerk. Berényi János. 46–60. Újvidék: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács.
Beke Ottó. 2014b. E-mail és (multi)linearitás. Tanulmányok, 48 (1): 109–123.
Belting, Hans. 2005. Kép, médium, test: az ikonológia új megközelítésben. Ford. Matuska Ágnes. Filológiai Közlöny, 51 (1–2): 24–41.
Chilton, Paul. 1988. Orwellian Language and the Media. London: Pluto Press.
Csicsery-Ronay, Istvan, Jr. 2008. The Seven Beauties of Science Fiction. Middletown: Connec-ticut, Wesleyan University Press.
Derrida, Jacques. 2014. Grammatológia. Ford. Marsó Paula. Budapest: Typotex.
Ferraris, Maurizio. 2008. Hol vagy? A mobiltelefon ontológiája. Ford. Gál Judit. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Flusser, Vilém. 2011. Képeink. Ford. Tillmann J. A. In Médiatörténeti szöveggyűjtemény, Szerk. Peternák Miklós, Szegedy-Maszák Zoltán, kontrollszerk. Kürti Emese. 124–125. Budapest: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Intermédia Tanszék.
Gibson, William. 1992. Neurománc. Ford. Ajkay Örkény. Budapest: Valhalla Páholy.
Hayles, N. Katherine. 2004. A nyomtatvány sík, a kód mély: a médiaspecifikus kutatások jelentősége. Ford. Seress Ákos. Filológiai Közlöny, 50 (3–4): 151–170.
Hollinger, Veronica. 2005. Science Fiction and Postmodernism. In A Companion to Science Fiction. Edit. David Seed. 232–247. Oxford: Blackwell.
Johnson, Barbara. 1994. A kritikai különbözőség: BartheS/BalZac. Ford. Hegyi Pál. Helikon, 40 (1–2): 140–148.
Kroker, Arthur. 2004. A posztalfabetikus jövő. Ford. Samu János Vilmos. DNS 1 (1–2): 11.
Landon, Brooks. 2001. Nem az, ami volt: memóriatúlcsordulás a digitális narratívákban. Ford. Elekes Dóra. Prae 3 (1–2): 29–38.
Mersch, Dieter. 2004. Medialitás és ábrázolhatatlanság: Bevezetés egy „negatív” médiaelméletbe (részlet). Ford. Sándorfi Edina. Filológiai Közlöny, 50 (3–4): 171–186.
Murakami Haruki. 2012. 1Q84. Ezerkülöncszáznyolcvannégy. Harmadik könyv. Ford. Nagy Anita. Budapest: Geopen Könyvkiadó.
Murakami Haruki. 2016a. 1Q84. Ezerkülöncszáznyolcvannégy. Első könyv. Ford. Erdős György, Nagy Anita. Budapest: Geopen Könyvkiadó.
Murakami Haruki. 2016b. 1Q84. Ezerkülöncszáznyolcvannégy. Második könyv. Ford. Erdős György, Nagy Anita. Budapest: Geopen Könyvkiadó.
Nyíri Kristóf. 2003. A filozófia s az etika története a kommunikáció technológiái és módjai változásainak szempontjából (Részletek). In Virtuális egyetem Magyarországon. Szerk. Nyíri Kristóf, közreműködött Kovács Gábor. 240–271. Budapest: Typotex.
Orbán Jolán. 1994. Derrida írás-fordulata. Pécs: Jelenkor. Orwell, George. 1989. 1984: Regény. Ford. Szíjgyártó László, utószó Sükösd Mihály. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Orwell, George. 2000. Állatfarm: Tündérmese. Ford. Szíjgyártó László. Budapest: Európa Könyvkiadó.
Reuland, Eric – Abraham, Werner (edit.) 1993. Knowledge and Language: Volume I: From Orwell’s Problem to Plato’s Problem. Dordrecht, Boston, London: Kluwer Academic Publishers.
Samu János. 2011. A kód logikája. In Samu János, A médium eseménye: szövegmozg(at)ás. 10–15. Szabadka: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Simmons, Dan. 2010. Hyperion. Ford. Huszár András. Budapest: Agave Könyvek.
Simmons, Dan. 2011a. Hyperion bukása. Ford. Huszár András. Budapest: Agave Könyvek.
Simmons, Dan. 2011b. Endymion. Ford. Huszár András. Budapest: Agave Könyvek.
Simmons, Dan. 2013. Endymion felemelkedése. Ford. Huszár András. Budapest: Agave Könyvek.
Szűts Zoltán. 2013. A világháló metaforái: Bevezetés az új média művészetébe. Budapest: Osiris Kiadó.
