ARANY JÁNOS ÉS SZENDREY JÚLIA
Textuális nyomok az Arany-életműben Szendrey Júlia második házasságáról
Kulcsszavak:
Arany János, Szendrey Júlia, Petőfi Sándor, nagyszalontai folklór, XIX. századi magyar líra
Absztrakt
A tanulmány Arany Jánosnak a Szendrey Júlia második házassága kapcsán kialakított véleményének a textuális nyomait kívánja visszakeresni a költői életműben. Úgy véli, nem kizárólag A honvéd özvegye című verset érdemes ehhez számba venni, hanem egyéb szövegeket is (Árva fiú; Az özvegy ember árvái; Perényi). Ezeknek a szövegeknek az elemzése és az életműben elfoglalt státuszuk (egykorúan publikált, esetleg töredékben hagyott műről van-e szó) segíthet abban, hogy Arany – egyéb források híján nehezen rekonstruálható – véleményét mégiscsak körül tudjuk írni.
Hivatkozások
Byron, John. 1966. The Works of Lord Byron. Poetry. Vol. V. Edited by Ernest Hartley Cole-ridge, M. A. New York: Octagon Books. Inc.
Domokos Mariann–Gulyás Judit szerk. 2018. Az Arany család mesegyűjteménye: Az Arany család kéziratos mese- és találósgyűjteményének, valamint Arany László Eredeti népmesék című művének szinoptikus kritikai kiadása. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Universitas–MTA Könyvtár és Információs Központ.
Gulyás Judit. 2010. „Mert ha írunk népdalt, mért ne népmesét?”: A népmese az 1840-es évek irodalmában. Budapest: Akadémiai (Néprajzi tanulmányok).
Gyimesi Emese. 2014. „Iparlovagok” Szendrey Júlia életműve körül. Szendrey Júlia 1847-es naplópublikációinak kontextusai. In Ki vagyok én? Nem mondom meg: Tanulmányok Petőfiről, szerk. Szilágyi Márton. 103–121. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum.
Gyimesi Emese. 2018. Szendrey Júlia és Arany János kapcsolata. In „Ősszel”: Arany János és a hagyomány, szerk. Szilágyi Márton. 129–152. Budapest: Universitas.
Hász-Fehér Katalin. 2010. Arany János költészetének dialogikus jellege. In Tanulmányok (43): 41–61.
Hász-Fehér Katalin. 2012. Szövegihletek Arany költeményeiben. In Médiumok, történetek, használatok: Ünnepi tanulmánykötet a 60 éves Szajbély Mihály tiszteletére, szerk. Pusztai Bertalan. 156–178. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Média-tudományi Tanszék.
Imre László. 1996. Műfajok létformája a XIX. századi epikánkban. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó (Csokonai Könyvtár 9.).
Kerényi Ferenc. 2003. Arany János-kéziratok, tanítványa hagyatékában. ItK 107 (1): s91–95.
Kovács Ágnes. 1969. A XX. században rögzített magyar népmeseszövegek XIX. századi nyomtatott forrásai. In Népi kultúra – népi társadalom: A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának évkönyve II–III., főszerk. Ortutay Gyula, szerk. Diószegi Vilmos. 177–214. Budapest: Akadémiai.
Kovács Ágnes. 1982. Arany Juliska és Arany László meséi. In Arany János tanulmányok, szerk. Novák László. 495–530. Nagykőrös (Nagykőrösi Arany János Múzeum Közleményei II.).
MNGY XIV. – Nagyszalontai gyűjtés. Gyűjtötte a Folklore Fellows Magyar Osztályának nagyszalontai gyűjtőszövetsége, Kodály Zoltán közreműködésével, szerk. Szendrey Zsigmond. Kiadja a Kisfaludy Társaság. Budapest: Athenaeum, 1924 (Magyar Népköltési Gyűjtemény XIV.).
Olosz Katalin. 2018. Nagyszalontai népballadák és epikus énekek 1912–1919. A Folklore Fellows magyar osztálya nagyszalontai gyűjtőszövetségének hagyatékából összegyűjtötte, szerk., bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Olosz Katalin. Kolozsvár: Kriza János Társaság.
Rózsafalvi Zsuzsanna. 2017. „Más csak levelenként kapja a borostyánt…”: Kincsek, kultusz, hatástörténet, szerk. Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár.
Ruttkay Veronika. 2015. Előszó – Hamlet emlékezete. In „Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, szerk. Paraizs Júlia. 7–34. Budapest: reciti (Hagyományfrissítés 3.).
Sáfrán Györgyi. 1960. Arany János és Rozvány Erzsébet. Budapest (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai 19.).
Szilágyi Márton. 2007. Petőfi Zoltán konfliktusos élete és halála. In Határpontok.119–132. Budapest: Ráció.
Szilágyi Márton. 2007a. Kölcsey, a drámaíró. In Határpontok. 183–195. Budapest: Ráció.
Szilágyi Márton. 2016. A bűnbakképzés mechanizmusai a 19. századi irodalomban. Görgei Artúr megítélései az 1860-as évekig. It 97 (4): 421–430.
Szilágyi Márton. 2017. „Mi vagyok én?”: Arany János költészete. Budapest: Kalligram.
Szilágyi Márton. 2018. Arany János kötetszerkesztési gyakorlata és a Kisebb költemények (1856). Erdélyi Múzeum, 80. kötet. 3. füzet. 1–12.
Szilágyi Márton. 2018a. Nagyszalontai balladák és epikus énekek 1912–1919. ItK 122 (6):817–822.
Szörényi László. 1989. Epika és líra Arany életművében. In „Multaddal valamit kezdeni”: Tanulmányok. 164–207. Budapest: Magvető (JAK füzetek 45.).
T. Szabó Levente. 2008. Az intimitás poétikája és környezetei a Szeptember végén ben. In A tér képei: Tér, irodalom, társadalom. 339–374. Kolozsvár: Komp-press–Korunk (Ariadné könyvek).
Domokos Mariann–Gulyás Judit szerk. 2018. Az Arany család mesegyűjteménye: Az Arany család kéziratos mese- és találósgyűjteményének, valamint Arany László Eredeti népmesék című művének szinoptikus kritikai kiadása. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont–Universitas–MTA Könyvtár és Információs Központ.
Gulyás Judit. 2010. „Mert ha írunk népdalt, mért ne népmesét?”: A népmese az 1840-es évek irodalmában. Budapest: Akadémiai (Néprajzi tanulmányok).
Gyimesi Emese. 2014. „Iparlovagok” Szendrey Júlia életműve körül. Szendrey Júlia 1847-es naplópublikációinak kontextusai. In Ki vagyok én? Nem mondom meg: Tanulmányok Petőfiről, szerk. Szilágyi Márton. 103–121. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum.
Gyimesi Emese. 2018. Szendrey Júlia és Arany János kapcsolata. In „Ősszel”: Arany János és a hagyomány, szerk. Szilágyi Márton. 129–152. Budapest: Universitas.
Hász-Fehér Katalin. 2010. Arany János költészetének dialogikus jellege. In Tanulmányok (43): 41–61.
Hász-Fehér Katalin. 2012. Szövegihletek Arany költeményeiben. In Médiumok, történetek, használatok: Ünnepi tanulmánykötet a 60 éves Szajbély Mihály tiszteletére, szerk. Pusztai Bertalan. 156–178. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Média-tudományi Tanszék.
Imre László. 1996. Műfajok létformája a XIX. századi epikánkban. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó (Csokonai Könyvtár 9.).
Kerényi Ferenc. 2003. Arany János-kéziratok, tanítványa hagyatékában. ItK 107 (1): s91–95.
Kovács Ágnes. 1969. A XX. században rögzített magyar népmeseszövegek XIX. századi nyomtatott forrásai. In Népi kultúra – népi társadalom: A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának évkönyve II–III., főszerk. Ortutay Gyula, szerk. Diószegi Vilmos. 177–214. Budapest: Akadémiai.
Kovács Ágnes. 1982. Arany Juliska és Arany László meséi. In Arany János tanulmányok, szerk. Novák László. 495–530. Nagykőrös (Nagykőrösi Arany János Múzeum Közleményei II.).
MNGY XIV. – Nagyszalontai gyűjtés. Gyűjtötte a Folklore Fellows Magyar Osztályának nagyszalontai gyűjtőszövetsége, Kodály Zoltán közreműködésével, szerk. Szendrey Zsigmond. Kiadja a Kisfaludy Társaság. Budapest: Athenaeum, 1924 (Magyar Népköltési Gyűjtemény XIV.).
Olosz Katalin. 2018. Nagyszalontai népballadák és epikus énekek 1912–1919. A Folklore Fellows magyar osztálya nagyszalontai gyűjtőszövetségének hagyatékából összegyűjtötte, szerk., bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Olosz Katalin. Kolozsvár: Kriza János Társaság.
Rózsafalvi Zsuzsanna. 2017. „Más csak levelenként kapja a borostyánt…”: Kincsek, kultusz, hatástörténet, szerk. Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár.
Ruttkay Veronika. 2015. Előszó – Hamlet emlékezete. In „Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, szerk. Paraizs Júlia. 7–34. Budapest: reciti (Hagyományfrissítés 3.).
Sáfrán Györgyi. 1960. Arany János és Rozvány Erzsébet. Budapest (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kiadványai 19.).
Szilágyi Márton. 2007. Petőfi Zoltán konfliktusos élete és halála. In Határpontok.119–132. Budapest: Ráció.
Szilágyi Márton. 2007a. Kölcsey, a drámaíró. In Határpontok. 183–195. Budapest: Ráció.
Szilágyi Márton. 2016. A bűnbakképzés mechanizmusai a 19. századi irodalomban. Görgei Artúr megítélései az 1860-as évekig. It 97 (4): 421–430.
Szilágyi Márton. 2017. „Mi vagyok én?”: Arany János költészete. Budapest: Kalligram.
Szilágyi Márton. 2018. Arany János kötetszerkesztési gyakorlata és a Kisebb költemények (1856). Erdélyi Múzeum, 80. kötet. 3. füzet. 1–12.
Szilágyi Márton. 2018a. Nagyszalontai balladák és epikus énekek 1912–1919. ItK 122 (6):817–822.
Szörényi László. 1989. Epika és líra Arany életművében. In „Multaddal valamit kezdeni”: Tanulmányok. 164–207. Budapest: Magvető (JAK füzetek 45.).
T. Szabó Levente. 2008. Az intimitás poétikája és környezetei a Szeptember végén ben. In A tér képei: Tér, irodalom, társadalom. 339–374. Kolozsvár: Komp-press–Korunk (Ariadné könyvek).
