A XIX. SZÁZADI VERSES REGÉNYEK TOVÁBBÉLÉSE A KORTÁRS MAGYAR IRODALOMBAN
Absztrakt
Jelen tanulmány a XIX. századi és a kortárs verses regények műfaji jegyeit veti össze, különös tekintettel Térey János Paulus című művére. Ezek a jegyek többek között az elbeszélői módok váltogatása, a vers és a regény műfaji keveredése, az irónia jelenléte a szövegekben, valamint a megelőző irodalmi alkotások felelevenítése és átírása. A posztmodern verses regényekre már nem jellemző az „irodalmiatlan” valóságreferenciák és a kötött versforma ellentéte. A Paulus esetében, a színhelyek, a beszédmód állandó változtatásával egy rendkívül sokrétű szöveggel kell szembe- sülnie az olvasónak. Bár a szöveg hordozza a verses regény műfaji jellemzőit, ám sokszínűbb annál, és más olvasási stratégiát kíván.
Hivatkozások
HARKAI VASS Éva 2002. Paulus(ok) = Híd, 2002/3:413– 420.
HOLLÓSI Richárd. Térey János: Paulus = Kortárs, 48. évf. 6., 111–112. old. http://www. kortarsonline.hu/0406/hollosi.htm (letöltve 2015. december 17.)
IMRE László 1990. A magyar verses regény. Budapest, Akadémiai Kiadó. KERESZTESI József 2003. A nagy szabásminta = Jelenkor, 2003/1: 97–110. MARGÓCSY István 2002. Margináliák = 2000, 2002/1: 37–45. old
NÉMETH Zoltán 2004. A költői hivatás megdicsőülése. In Németh Zoltán: A széttartás alak- zatai Bevezetés a „fiatal irodalom” olvasásásba. Pozsony, Kalligram, 118–128.
SZERB Antal 1941. A világirodalom története. Budapest: Magvető Könyvkiadó URBANIK Tímea 2003. Mítoszok hálójában = Tiszatáj, 2003/1, 107–113.