A BETEG TEST ÁRVA BETHLEN KATA ÖNÉLETÍRÁSÁBAN
Kulcsszavak:
önéletírás, kora újkori irodalom, korporeális narratológia, Árva Beth- len Kata, aszkézis, pietizmus, önreprezentációs minták, testkép, betegség, kognitív metafora
Absztrakt
A dolgozat célja a beteg test megjelenésének vizsgálata Árva Bethlen Kata Önélet- írásában. A munka bevezető része ismerteti a koramodern és a modern testkép közötti különbségeket. Vizsgálja a járványok és különböző betegségek önéletrajzbeli megjelenéseit, valamint a betegség metaforikus nyelvi megjelenítéseit. A dolgozat kitér a hatásokra, melynek mentén megszövegeződik a test, ezen belül az özvegyi mintaimádságok, a protestáns aszkézis és a pietizmus hatását vizsgálja.
Hivatkozások
BETHLEN Kata 1963. Önéletírása. Kiad. és bev.: Sükösd Mihály. Bp. (Magyar Századok)
BADINTER, Elisabeth 1999. A szerető anya. Az anyai érzés története a 17–20. században.
Debrecen: Csokonai Kiadó.
BORBÉLY Judit 2011. A bábaság története Magyarországon a 18. század végétől a 20. század közepéig. In: Történeti Muzeológiai Szemle 11. A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve. Szerk.: IHÁSZ István, PINTÉR János. Budapest.
CSABAI Márta–ERDŐS Ferenc 2000. Testhatárok és énhatárok: az identitás változó keretei.
Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó,
FAZEKAS Gergely Tamás 2007: „tetszett az Úristennek […] a gyámoltalan árvák seregébe béírni” Bethlen Kata Önéletírása és az özvegyek reprezentációjának kulturális hagyomá- nya a kora újkorban. In: Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalom Tanszéke által szervezett emzetközi konferen- cia előadásai. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó, 259–278.
GENTLICORE, David 1995. Contesting Illness in Early Modern Naples: Miracolati, Physicians and the Congregation of Rites. = Past & Present, No. 148 (Aug.), 117–148.
GERÉBY György: Szenvedély és feltámadás = Café Bábel, 20. szám (Test), 61.
GESZTELYI Hermina 2015. A női vallásosság lehetőségei és elvárt formái a hímzésminta- könyvek ajánlásai alapján a kora újkorban. In: A nők és régi magyarországi vallásosság. Szerk. BAJÁKI Rita, BÁTHORY Orsolya, Bp.: MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelki- ség Kutatócsoport, (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 10), 125–135. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/mamutt_evkonyv_11/
pages/019_a_babasag.htm (Letöltés ideje: 2016. 08. 11.)
KEMÉNY Katalin 1932. Erdélyi Emlékírók. Második, befejező közlemény. = Erdélyi Múze- um. Cluj–Kolozsvár: Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Részvénytársaság, 7–12. sz., 241–271.
KÖVECSES Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe.
Budapest: Typorex Kiadó.
NAGY Márton Károly 2010. A lelki élet narratívája – Bethlen Kata Önéletírásáról. In: Fiatal kutatók konferenciája. Tanulmánykötet. Szerk. Dobozy Nóra Emőke, Kiss Béla, Lovas Borbála, Szilágyi Emőke Rita., Bp: ELTE, (Adrianna Könyvek 3.), 67–79.
PATAKI Jenő 1926. Árva Bethlen Kata, az első magyar orvosnő = Pásztortűz, Kolozsvár, 465–467.
S. SÁRDI Margit 2007. Az önéletrajzi szelf és a 17–18. századi önéletírás. In Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban. Kolozsvár: a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalom Tanszéke, 209–222.
SIMON Melinda – SZABÓ Ágnes 1997. Bethlen Kata könyvtárának rekonstrukciója. Szeged: Scriptum.
SÜKÖSD Mihály1963. Bethlen Kata Önéletírása. Előszó. Kiad. és bev.: Sükösd Mihály. Bp. (Magyar Századok)
VEKERDI László 2009. Magyarországi és erdélyi pestisjárványok a 18. században. Budapest: Magyar Tudománytörténeti Intézet Magyar Orvostörténelmi Társaság.
WESZPRÉMI István 1970. Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Második száz.
I. és II. tized. – Succincta medicorum Hungariaeet Transilvaniae biographia. Centuria
tertia. Decas I. et II. Ford: Vida Tivadar. [4. köt.] Bp.: Medicina, 1074 – 1077. (Orvos-
történeti Könyvek – Libri historiae medicae)
BADINTER, Elisabeth 1999. A szerető anya. Az anyai érzés története a 17–20. században.
Debrecen: Csokonai Kiadó.
BORBÉLY Judit 2011. A bábaság története Magyarországon a 18. század végétől a 20. század közepéig. In: Történeti Muzeológiai Szemle 11. A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve. Szerk.: IHÁSZ István, PINTÉR János. Budapest.
CSABAI Márta–ERDŐS Ferenc 2000. Testhatárok és énhatárok: az identitás változó keretei.
Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó,
FAZEKAS Gergely Tamás 2007: „tetszett az Úristennek […] a gyámoltalan árvák seregébe béírni” Bethlen Kata Önéletírása és az özvegyek reprezentációjának kulturális hagyomá- nya a kora újkorban. In: Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalom Tanszéke által szervezett emzetközi konferen- cia előadásai. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó, 259–278.
GENTLICORE, David 1995. Contesting Illness in Early Modern Naples: Miracolati, Physicians and the Congregation of Rites. = Past & Present, No. 148 (Aug.), 117–148.
GERÉBY György: Szenvedély és feltámadás = Café Bábel, 20. szám (Test), 61.
GESZTELYI Hermina 2015. A női vallásosság lehetőségei és elvárt formái a hímzésminta- könyvek ajánlásai alapján a kora újkorban. In: A nők és régi magyarországi vallásosság. Szerk. BAJÁKI Rita, BÁTHORY Orsolya, Bp.: MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelki- ség Kutatócsoport, (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 10), 125–135. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/mamutt_evkonyv_11/
pages/019_a_babasag.htm (Letöltés ideje: 2016. 08. 11.)
KEMÉNY Katalin 1932. Erdélyi Emlékírók. Második, befejező közlemény. = Erdélyi Múze- um. Cluj–Kolozsvár: Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Részvénytársaság, 7–12. sz., 241–271.
KÖVECSES Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe.
Budapest: Typorex Kiadó.
NAGY Márton Károly 2010. A lelki élet narratívája – Bethlen Kata Önéletírásáról. In: Fiatal kutatók konferenciája. Tanulmánykötet. Szerk. Dobozy Nóra Emőke, Kiss Béla, Lovas Borbála, Szilágyi Emőke Rita., Bp: ELTE, (Adrianna Könyvek 3.), 67–79.
PATAKI Jenő 1926. Árva Bethlen Kata, az első magyar orvosnő = Pásztortűz, Kolozsvár, 465–467.
S. SÁRDI Margit 2007. Az önéletrajzi szelf és a 17–18. századi önéletírás. In Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban. Kolozsvár: a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalom Tanszéke, 209–222.
SIMON Melinda – SZABÓ Ágnes 1997. Bethlen Kata könyvtárának rekonstrukciója. Szeged: Scriptum.
SÜKÖSD Mihály1963. Bethlen Kata Önéletírása. Előszó. Kiad. és bev.: Sükösd Mihály. Bp. (Magyar Századok)
VEKERDI László 2009. Magyarországi és erdélyi pestisjárványok a 18. században. Budapest: Magyar Tudománytörténeti Intézet Magyar Orvostörténelmi Társaság.
WESZPRÉMI István 1970. Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Második száz.
I. és II. tized. – Succincta medicorum Hungariaeet Transilvaniae biographia. Centuria
tertia. Decas I. et II. Ford: Vida Tivadar. [4. köt.] Bp.: Medicina, 1074 – 1077. (Orvos-
történeti Könyvek – Libri historiae medicae)
