THE SICK BODY IN THE "AUTOBIOGRAPHY" OF KATA ÁRVA BETHLEN
Keywords:
autobiography, early modern literature, corporeal narratology, Kata Árva Bethlen, asceticism, pietism, self-representations samples, body image, illness, cognitive metaphor
Abstract
The aim of the paper is the examination of the appearance of the sick body in Kata Árva Bethlen’s Önéletírás[Autobiography]. The introductory part of the work outlines the differences between the early modern and the modern body image. It examines the presence of epidemics and different illnesses in the autobiography, as well as the metaphorical linguistic representations of the illness. The paper goes into detail about the effects, alongside which the body is formulated; herein it analyses the effect of widows’ prayers, Protestant asceticism and of pietism.
References
BETHLEN Kata 1963. Önéletírása. Kiad. és bev.: Sükösd Mihály. Bp. (Magyar Századok)
BADINTER, Elisabeth 1999. A szerető anya. Az anyai érzés története a 17–20. században.
Debrecen: Csokonai Kiadó.
BORBÉLY Judit 2011. A bábaság története Magyarországon a 18. század végétől a 20. század közepéig. In: Történeti Muzeológiai Szemle 11. A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve. Szerk.: IHÁSZ István, PINTÉR János. Budapest.
CSABAI Márta–ERDŐS Ferenc 2000. Testhatárok és énhatárok: az identitás változó keretei.
Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó,
FAZEKAS Gergely Tamás 2007: „tetszett az Úristennek […] a gyámoltalan árvák seregébe béírni” Bethlen Kata Önéletírása és az özvegyek reprezentációjának kulturális hagyomá- nya a kora újkorban. In: Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalom Tanszéke által szervezett emzetközi konferen- cia előadásai. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó, 259–278.
GENTLICORE, David 1995. Contesting Illness in Early Modern Naples: Miracolati, Physicians and the Congregation of Rites. = Past & Present, No. 148 (Aug.), 117–148.
GERÉBY György: Szenvedély és feltámadás = Café Bábel, 20. szám (Test), 61.
GESZTELYI Hermina 2015. A női vallásosság lehetőségei és elvárt formái a hímzésminta- könyvek ajánlásai alapján a kora újkorban. In: A nők és régi magyarországi vallásosság. Szerk. BAJÁKI Rita, BÁTHORY Orsolya, Bp.: MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelki- ség Kutatócsoport, (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 10), 125–135. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/mamutt_evkonyv_11/
pages/019_a_babasag.htm (Letöltés ideje: 2016. 08. 11.)
KEMÉNY Katalin 1932. Erdélyi Emlékírók. Második, befejező közlemény. = Erdélyi Múze- um. Cluj–Kolozsvár: Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Részvénytársaság, 7–12. sz., 241–271.
KÖVECSES Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe.
Budapest: Typorex Kiadó.
NAGY Márton Károly 2010. A lelki élet narratívája – Bethlen Kata Önéletírásáról. In: Fiatal kutatók konferenciája. Tanulmánykötet. Szerk. Dobozy Nóra Emőke, Kiss Béla, Lovas Borbála, Szilágyi Emőke Rita., Bp: ELTE, (Adrianna Könyvek 3.), 67–79.
PATAKI Jenő 1926. Árva Bethlen Kata, az első magyar orvosnő = Pásztortűz, Kolozsvár, 465–467.
S. SÁRDI Margit 2007. Az önéletrajzi szelf és a 17–18. századi önéletírás. In Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban. Kolozsvár: a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalom Tanszéke, 209–222.
SIMON Melinda – SZABÓ Ágnes 1997. Bethlen Kata könyvtárának rekonstrukciója. Szeged: Scriptum.
SÜKÖSD Mihály1963. Bethlen Kata Önéletírása. Előszó. Kiad. és bev.: Sükösd Mihály. Bp. (Magyar Századok)
VEKERDI László 2009. Magyarországi és erdélyi pestisjárványok a 18. században. Budapest: Magyar Tudománytörténeti Intézet Magyar Orvostörténelmi Társaság.
WESZPRÉMI István 1970. Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Második száz.
I. és II. tized. – Succincta medicorum Hungariaeet Transilvaniae biographia. Centuria
tertia. Decas I. et II. Ford: Vida Tivadar. [4. köt.] Bp.: Medicina, 1074 – 1077. (Orvos-
történeti Könyvek – Libri historiae medicae)
BADINTER, Elisabeth 1999. A szerető anya. Az anyai érzés története a 17–20. században.
Debrecen: Csokonai Kiadó.
BORBÉLY Judit 2011. A bábaság története Magyarországon a 18. század végétől a 20. század közepéig. In: Történeti Muzeológiai Szemle 11. A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve. Szerk.: IHÁSZ István, PINTÉR János. Budapest.
CSABAI Márta–ERDŐS Ferenc 2000. Testhatárok és énhatárok: az identitás változó keretei.
Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó,
FAZEKAS Gergely Tamás 2007: „tetszett az Úristennek […] a gyámoltalan árvák seregébe béírni” Bethlen Kata Önéletírása és az özvegyek reprezentációjának kulturális hagyomá- nya a kora újkorban. In: Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalom Tanszéke által szervezett emzetközi konferen- cia előadásai. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó, 259–278.
GENTLICORE, David 1995. Contesting Illness in Early Modern Naples: Miracolati, Physicians and the Congregation of Rites. = Past & Present, No. 148 (Aug.), 117–148.
GERÉBY György: Szenvedély és feltámadás = Café Bábel, 20. szám (Test), 61.
GESZTELYI Hermina 2015. A női vallásosság lehetőségei és elvárt formái a hímzésminta- könyvek ajánlásai alapján a kora újkorban. In: A nők és régi magyarországi vallásosság. Szerk. BAJÁKI Rita, BÁTHORY Orsolya, Bp.: MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelki- ség Kutatócsoport, (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 10), 125–135. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/mamutt_evkonyv_11/
pages/019_a_babasag.htm (Letöltés ideje: 2016. 08. 11.)
KEMÉNY Katalin 1932. Erdélyi Emlékírók. Második, befejező közlemény. = Erdélyi Múze- um. Cluj–Kolozsvár: Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Részvénytársaság, 7–12. sz., 241–271.
KÖVECSES Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe.
Budapest: Typorex Kiadó.
NAGY Márton Károly 2010. A lelki élet narratívája – Bethlen Kata Önéletírásáról. In: Fiatal kutatók konferenciája. Tanulmánykötet. Szerk. Dobozy Nóra Emőke, Kiss Béla, Lovas Borbála, Szilágyi Emőke Rita., Bp: ELTE, (Adrianna Könyvek 3.), 67–79.
PATAKI Jenő 1926. Árva Bethlen Kata, az első magyar orvosnő = Pásztortűz, Kolozsvár, 465–467.
S. SÁRDI Margit 2007. Az önéletrajzi szelf és a 17–18. századi önéletírás. In Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban. Kolozsvár: a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Irodalom Tanszéke, 209–222.
SIMON Melinda – SZABÓ Ágnes 1997. Bethlen Kata könyvtárának rekonstrukciója. Szeged: Scriptum.
SÜKÖSD Mihály1963. Bethlen Kata Önéletírása. Előszó. Kiad. és bev.: Sükösd Mihály. Bp. (Magyar Századok)
VEKERDI László 2009. Magyarországi és erdélyi pestisjárványok a 18. században. Budapest: Magyar Tudománytörténeti Intézet Magyar Orvostörténelmi Társaság.
WESZPRÉMI István 1970. Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Második száz.
I. és II. tized. – Succincta medicorum Hungariaeet Transilvaniae biographia. Centuria
tertia. Decas I. et II. Ford: Vida Tivadar. [4. köt.] Bp.: Medicina, 1074 – 1077. (Orvos-
történeti Könyvek – Libri historiae medicae)
