A MESE MINT ŐSRÉGI EPIKAI NARRÁCIÓ

  • MÁRTA TÖRTELI TELEK Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola Magyarkanizsa
Kulcsszavak: mese, folklorisztika, strukturalista irodalomelmélet, pedagógia

Absztrakt

A mese a világ megtapasztalásának sajátos emberi módja. A dolgozat a folklorisz- tika és a strukturalista irodalomelmélet, valamint a pszichoanalitikus eszköztárával láttatja, vizsgálja a mesét. A mesében a tér- és időtényező rendre fiktív, azaz a mesei színterek és a mesei időszámítás teljességgel absztrahált. Hősei kétpólusú típushie- rarchiába rendeződve vívják meg mindig pozitív végkifejletű küzdelmeiket. Mivel a meséről lehetetlen általánosságban beszélni, így mint műfaj az alcsoportjai szerint vizsgálható. Ugyanakkor a tanulmány rámutat, hogy a mesékben megnyilvánul az adott nemzet történelme, értékrendje, életmódja, érzelem- és gondolatvilága; többek között ez teszi őket pótolhatatlanná a szocializáció során, azaz kulturális közvetí- tőkké válnak. A szerző rávilágít, hogy a népi bölcsességet érdekfeszítő fabulákban, letisztult kompozíció által, érthető, világos képekben kifejező mese nem más, mint a gyermek szemével nézett valóság, ezért a büchleri három mesekorszaknak megfe- lelő mese kiválasztása sokszínű lehetőséget kínál a teljes személyiség fejlesztésére; holisztikus eszközként segíti a pedagógiai munkát.

Hivatkozások

ÁBRAHÁM István 2001. Tankönyvpiac és tankönyvellátás. In: Neveléstudomány az ezred- fordulón. Szerk. CSAPÓ Benő‒VIDÁKOVICH Tibor. Budapest: Nemzeti Tankönyv- kiadó. 367‒376.
ADAMIKNÉ JÁSZÓ Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene. Budapest, Trezor Kiadó BALKOVITZNÉ CYNOLTER Magda 2002. Szövegértelmezések. Tankönyveink népmeséi,
állatmeséi. Szeged: Mozaik Kiadó
BOLDIZSÁR Ildikó 2004. Mesepoétika. Budapest: Akadémiai Kiadó
ERDÉLY Lenke 2005. Olvasási munkalapok az általános iskolák 3. osztálya számára. Belgrád: Tankönyvkiadó Intézet
ERDÉLYI Margit 2013. A mese mint sajátos műfaj. = Irodalmi Szemle, 5. http://www. irodalmiszemle.bici.sk/lapszamok/2013/2013-majus/1624-erdelyi-margit-anmese- mint-sajatos-mfaj (Megtekintés: 2014. 05. 08.)
FISCHER Eszter 2009. A népmese és a gyermeki tudattalan. Bruno Bettelheim meseértelme- zése. = A XI. Kerületi Logopédiai Intézet lapja online, december. http://www.fischereszter. hu/irasok/a_nepmese.pdf (Megtekintés: 2014. 05. 29.)
HONTI János 1962. A mese világa. Budapest: Magvető Kiadó
HORVÁTH FUTÓ Hargita 2006. A nemek reprezentációja a vajdasági magyar olvasóköny- vekben. In: Kód, irodalom, kultúra, régió. Szerk. HÓZSA Éva‒ISPÁNOVICS CSAPÓ Julianna‒HORVÁTH FUTÓ Hargita. Újvidék: Bölcsészettudományi Kar
KÁDÁR Annamária 2013. Mesepszichológia. Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermek- korban. Budapest: Kulcslyuk Kiadó
KERNYA Róza 2006. Az anyanyelvi nevelés módszerei. Budapest: Trezor Kiadó KOMÁROMI Gabriella 2001. Gyermekirodalom. Budapest: Helikon Kiadó
LOVÁSZ Andrea 2003. A mesélő ember. In: Közelítések a meséhez. Szerk. BÁLINT Péter. Deb- recen: Didakt Kiadó. 33‒51.
MÉREI Ferenc‒V. BINÉT Ágnes 2003. Gyermeklélektan. Budapest: Medicina
NYITRAI Ágnes 2009. Mesék és fejlődéssegítő feladatok az 1. és 2. osztályos olvasóköny- vekben = Iskolakultúra, 11: 3‒18.
PRESSING Lajos 2009. Szellemi tanítások a magyar népmesékben I. Az égig érő fa. Buda- pest_ Pilis-Print Kiadó
Vlagyimir JAKOVLEVICS PROPP 2005. A mese morfológiája. Budapest, Gondolat Kiadó.
Dragutin ROSANDIĆ 2005. Metodika književnoga odgoja. Temeljci metodičkoknjiževne enciklopedije. Zagreb: Školska knjiga
TANCZ TÜNDE 2009. Népmesék az óvodai anyanyelvi-kommunikációs nevelésben. = Anyanyelv-pedagógia, 2. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=161 (Megte- kintés: 2014. 05. 02.)
Nada TODOROV 2005. Metodološki-metodički pristup u školskoj interpretaciji bajke =
Književnost i jezik, 3‒4. 355‒381.
TOLCSVAI NAGY Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó
Megjelent
03. 03. 2017.
Folyóirat szám
Rovat
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET, IRODALOM, MÓDSZERTAN