FÜLEK/FIĽAKOVO NÉVSZEMIOTIKAI TÁJKÉPE

  • László ANGYAL
Kulcsszavak: Fülek, nyelvi tájkép, kétnyelvűség, vizuális nyelvhasználat, névszemiotikai tájkép

Absztrakt

A nyelvi tájkép szerves részét alkotja a névszemiotikai tájkép, amely a névtáblákon, köztereken lévő feliratokon, különböző felületeken megjelenő tulajdonneveket, valamint a nevekre utaló, neveket kísérő extralingvális jeleket foglalja magába. A névszemiotikai tájkép vizsgálata jelentős adalékokkal szolgál a nyelvitájkép-kutatás számára. A tulajdonnevek vizuális megjelenítése kétnyelvű környezetben utal a hatalmi viszonyokra, a névpolitikára, a nyelvek státusára, a kisebbségi nyelv (magyar) presztízsére. A tulajdonnevek a kulturális örökség részeként a lokális, regionális és nemzeti identitás jelölői. Fülek személynév-szemiotikai tájképére jellemző, hogy a névtáblákon, szlovák és magyar személynévalakok egyaránt előfordulnak. A szlovákos névformák vannak túlsúlyban, de kettős személynevekre is találunk példákat, valamint egyes felületeken a magyar névalakok dominálnak. A helynév-szemiotikai tájképre (elsősorban a helységnevek, utcanevek esetében) a kétnyelvűség jellemző: primér helyen általában a szlovák (államnyelvi) névalak áll, ezt követi a magyar (kisebbségi) névpárja.

Az intézménynév-szemiotikai tájkép színes képet mutat: az állami intézmények feliratain (például hivatalok, iskolák) a kétnyelvű megnevezések dominálnak, de egyes intézménynévfajták (például étteremnevek) esetében gyakoribbak az egynyelvű (főleg angol nyelvű) feliratok. Füleken az utóbbi években elsősorban civil szervezeteknek (például Kétnyelvű Gömör és Nógrád–Dvojjazyčný Gemer a Novohrad) és a város vezetésének köszönhetően gyakrabban jelennek meg magyar nyelvű feliratok, terjed az anyanyelvi névhasználat is.

Információk a szerzőről

László ANGYAL

Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara
Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
Nyitra, Szlovákia

Megjelent
11. 08. 2020.
Folyóirat szám
Rovat
Papers