IRODALOM AZ ELSŐ (ÉS AZÓTA IS EGYETLEN) VAJDASÁGI MAGYAR NAPILAPBAN, 1947-BEN

  • VALÉRIA BALÁZS-ARTH művelődéstörténész független kutató
Kulcsszavak: sajtó, Szabad Vajdaság, Magyar Szó, politika, propaganda, irodalom, líra, epika, szovjet-orosz irodalom, megjelenés gyakorisága

Absztrakt

A tanulmány egy nagyobb kutatás része, amelynek tárgya az irodalom megjele- nése az új állam, Jugoszlávia magyar nemzetiségi lapjaiban az 1947–1952 közötti időszakban. A munka az 1944 karácsonyakor megjelent magyar nyelvű Szabad Vajdaságból lett Magyar Szó napilapban a vajdasági, délszláv, magyar és külföldi írók, költők írásainak számbavételével, megjelenésük gyakoriságával, körülménye- ivel, a változásokkal, azok okaival és hátterével foglalkozik. A vizsgált korszakban a politika helyzet és az új állam propagandája mindenre, így az irodalmi szövegek kiválasztására is nagymértékben hatott: a megjelentetett irodalmi szövegeket első- sorban ilyen szempontok szerint válogatták. A külföldi szerzők közül elsősorban a szovjet-orosz szerzők művei olvashatók. A magyar és délszláv alkotók is jelen vannak a lapban, és fokozatosan ugyan, de megjelennek a hazai magyar szerzők is, a kezdők és a már valamilyen irodalmi múlttal rendelkező írók, költők.

Hivatkozások

BAKCSI György 1977. Utószó. In: Ilf–Petrov: Aranyborjú. Budapest, Európa Könyvkiadó. 329–331.
CSÁKY S. Piroska 1997. Könyv, könyvtár, olvasó. Művelődéstörténeti tanulmányok. Újvidék, Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Magyar Tanszék
KALAPIS Zoltán 1994. A Magyar Szó fél évszázada. Adalékok a jugoszláviai magyar napilap történetéhez. Újvidék, a Magyar Szó kiadása
KEK Zsigmond 1948. Téglák, barázdák. = Híd, 1–2: 76–84.
SZELI István, 1969. Utak egymás felé. Újvidék, Forum Könyvkiadó
Megjelent
16. 02. 2017.
Folyóirat szám
Rovat
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET, IRODALOM, MÓDSZERTAN